Közösségben újra fertőzik egymást a gyerekek

Panaszkodnak a szülők, aggódnak a nagyszülők, mert azt látják, hogy a bölcsődés, óvodás gyermekük, unokájuk 2-3 napot megy közösségbe, majd 
egy-másfél hetet otthon tölt, mert újra köhög, tüsszög, lázas, hányása, hasmenése van.

– A hurutos időszak novembertől általában február végéig, március közepéig nagyon kedvez annak, hogy légutakon terjedő kórokozók megbetegítsék az arra fogékony szervezeteket, elsősorban a gyerekeket – adott rövid választ a felvetésre dr. Dicső Ferenc gyermekgyógyász főorvos. A megyei oltási szakfelügyelő részletesen ki is fejtette, mi áll a betegségek hátterében, és arra kéri a szülőket, hogy lázas, köhögő gyermeket ne vigyenek közösségbe.

– Ilyenkor több vírus is cirkulál, van néhány, amit előtérbe kell helyezni, ilyen a SARS-CoV-2, a Covid–19 betegség vírusa, a másik az RSV (respiratory syncytial virus), valamint az influenza. Attól függően, hogy kinek milyen az immunrendszere, milyen fejlettségi szinten van a sejtes s az úgynevezett humorális, vagyis vérben lévő ellen­anyagszintje, más-más klinikai megnyilvánulások alakulnak ki. 

– Vannak azonban vírusok, amelyek csak bizonyos korcsoportokat veszélyeztetnek. Ilyen az RSV, ami főleg a csecsemőket s közülük is azokat, akik koraszülöttek voltak. Ezeknél a gyerekeknél súlyos klinikai képhez, hörgőcskegyulladáshoz vezet, ami nagyon szapora légzéssel, légzési nehezítettséggel, mellkasi behúzódásokkal, időnként szürkéskékséggel, cianózissal társul. Igen súlyos légzési elégtelenséget okoz – magyarázta a főorvos, s a gyermekgyógyászok arra számítanak, idén erőteljesebb lehet az RSV-hatás. Az ok pedig prózai, a gyerekek visszatértek a közösségekbe, lanyhult a Covid idején megszokottá vált higiénés szabályok betartása. 

Hosszú távú hatások 

– Vannak olyan vírusok, amelyek a megszületés napjától egészen 18 éves korig veszélyeztetik a gyerekeket, fiatalokat. Ide tartozik a Covid–19 vírusa és az influenza is – utalt arra dr. Dicső Ferenc, hogy a koronavírust nem szabad elfelejtenünk, sőt. – Ez azért jelenti a legnagyobb gondot, mert gyerekeknél priméren, amikor először találkoznak a vírussal, nem okoz kifejezetten súlyos betegségeket a SARS-CoV-2 vírus s variánsa, mint ahogy azt másfél évvel ezelőtt a felnőtteknél láttuk. Viszont a fertőzést követően a poszt-Covid klinikai képek nagyobb arányban fordulnak elő gyermekeknél, amelyek talán súlyosabbak, mint egy vírus okozta tüdőgyulladás – taglalta a főorvos. 

Kiemelte, a legsúlyosabb, amikor az egész szervezetet érinti a gyulladás, ezt hívják MISC-nek, sokszervi gyulladásnak, mely érinti a has- és a mellhártyát, a szívet, a bélrendszert. Ilyenkor a kiserek gyulladásáról van szó, attól függően, hogy melyik szervben és milyen mértékben jön létre a gyulladás, annak a szervnek a betegsége lesz a legjelentősebb. 

– Például, amennyiben a szív kisérhálózatát érinti, akkor alakul ki a Kawasaki-szerű betegség, a Kawasaki-like szindróma, ami ugyancsak a Covid következménye lehet a gyermekeknél. Főleg az 5 év alattiaknál – magyarázta a főorvos, hozzátéve: a legnagyobb probléma, hogy maga a vírusfertőzés az esetek nagy többségében szinte tünetmentesen zajlik, a poszt-Covid-kórképet csak a vérvételt követően, a mintában lévő ellenanyagokkal tudják bizonyítani. 

– Az általános, sok szervet érintő betegségen kívül vannak izolált esetek is, amikor csak a szívizmot, az idegrendszert, máskor a mell- vagy a hashártyát érinti, utánozva egy nagyon súlyos vakbél- vagy féregnyúlvány-gyulladást, s előfordulnak izolált szervrendszeri megbetegedések is – sorolta a Covid hosszú távú következményeit dr. Dicső Ferenc. A gyermekorvosok, gyermekgyógyászok látják a mindennapokban, hogy vannak poszt-covidos gyermekek pár hónapostól 5 éves korig, és előfordul a sokszervi gyulladásos betegség is. 

– Ezek az esetek súlyosak, de rendelkezünk olyan gyógyítási protokollokkal, amelyek összetett szisztémák és igen hatékonyak, s az ilyen állapotokban lévő kis betegeket több mint 99 százalékban meggyógyítja – nyomatékosította dr. Dicső Ferenc. – Az influenza pedig akut formában okoz gyermekkorban – de ritka esetben – főleg tüdőgyulladást. Enyhe esetek is nagy számban fordulnak elő, mint a torokgyulladás vagy bélhurut, hányással és hasmenéssel. Ritka a posztinfluenzás tünet. 

A megyei oltási szakfelügyelő kiemelte, mind a három vírusfertőzést meg lehet előzni, illetve a tüneteket csökkenteni, fel lehet rá készülni. 

Van védekezési lehetőség 

– Az RSV-nél a legveszélyeztetettebb korcsoportot a volt koraszülöttek jelentik. Azoknak, akik a 32. hét előtt jöttek világra, vagy azoknak a 2 éves kor alattiaknak, akiknek a korai érkezésből adódóan krónikus tüdőbetegségük van, a keringési elégtelenséggel küzdő, olykor cianózissal járó szívbeteg gyerekeknek rendszeresen, novembertől márciusig havonta passzív védőoltásokat adunk, az ellenanyagot visszük be a szervezetbe – mondta dr. Dicső Ferenc. – Sajnos vannak olyan esetek, amikor a szülő ezt nem veszi igénybe, amiben szerepet játszhat a tudatlanság, a hanyagság vagy tévhit. 
Amikor a kicsik még bent fekszenek a koraszülött intenzív részlegen, felhívják rá a szülők figyelmét, hogy ősszel értesítést kapnak a megelőző védőoltásról, de 10-ből 1-2 szülő nem jelentkezik, ezzel pedig komoly veszélynek teszik ki a koraszülött gyermeküket. 

– Van védekezési lehetőség a koronavírussal szemben is, 5 éves kor felett lehet beadni a védőoltást, és az influenza ellen is van vakcina. Olyan gyermekbarát készítmény, amikor nincs injekció vagy fájdalom, mert az orrjáratba bespriccelt védőanyaggal tudjuk 2 éves kortól védetté tenni őket a influenzavírussal szemben – fogalmazott a szakember. 

Kiegyensúlyozott táplálkozás 

Streptococcus baktérium okozhat gennyes mandulagyulladást, ennek emelkedését is látják a gyermekorvosok, ahogy gyakori a középfülgyulladás 1-3 éves kor között, de előfordul tüdőgyulladás is, néhány esetben gennyes agyhártyagyulladást is, de ez utóbbi ellen van védőoltás, és egyre több szülő kéri is a gyermekének. 

– Közösségben ilyenkor gyakrabban fordulnak elő légúti betegségek, ami természetes. Hosszú időn keresztül zárt térben vannak együtt a gyerekek, s a lappangási időszakban, amikor bekerül a vírus, de tüneteket csak 12–72 óra elteltével okoz, már képes a továbbfertőzésre, mert üríti a kórokozót – világított rá a vírusok „működésére” dr. Dicső Ferenc. A kicsiknél a kiegyensúlyozott táplálkozás, egészséges étel, megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás segíti a normális immunrendszer kialakulását, a szükséges és életkorhoz igazodó vitaminok pedig javasoltak. 

BM