Szabolcs-Szatmár-Bereg

2022.12.29. 07:00

Meg kell védeni a hazai munkahelyeket!

Interjú Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral.

Tarnavölgyi Gergely

Fotó: MTI

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a vásárosnaményi születésű Czomba Sándort Novák Katalin köztársasági elnök – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – december 1-jei hatállyal foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárrá nevezte ki. 

A lapunknak adott interjúban elmondta, a mai munkaerőpiac a szakképzett, gyorsan alkalmazkodni tudó munkavállalót keresi, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a különféle képzések, átképzések. Az államtitkár úgy látja, a közeljövő elsődleges feladata a munkahelyek megőrzése lesz. Mint azt Czomba Sándor kiemelte: tétlenséggel senki sem vádolhatja majd meg őket.

Lehet azt tudni, hogy mivel is foglalkozott a közelmúltban? Teljesen visszavonult a közélettől?

Igen, 2018-ban gyakorlatilag teljesen visszavonultam a közélettől. Családommal Debrecenbe költöztünk, főállásban a Debreceni Egyetem Gépészmérnöki Karán tanítottam, illetve egyéni vállalkozóként dolgoztam. A felkérés meglepett, ugyanakkor jól is esett, hiszen ez valamilyen szinten a korábbi munkám elismerését is jelenti.

Korábban is töltötte már be ezt a pozíciót. Mi változott a foglalkoztatás terén 2015 óta?

Amikor 2010-ben először kaptam ezt a feladatot, alig több mint 3,7 millió ember dolgozott és 10 százalék felett volt a munkanélküliség Magyarországon. Akkor azt vállaltuk, hogy 10 év alatt 1 millióval többen fognak dolgozni, ezt a vállalást pedig sikerült teljesíteni. Ma hazánkban 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Milyen célkitűzésekkel vág neki a munkának? Vannak-e prioritások, úgymint a munkanélküliség mérséklése, a szakképzetlenek számának csökkentése vagy a közmunkaprogram átalakítása?

Azt látni kell, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború, illetve annak makrogazdasági következményei miatt a legnagyobb feladatunk a már meglévő munkahelyek megőrzése lesz. Minden eszközt és lehetőséget ennek a szolgálatába kell állítani.

Magyarországon évek óta folyamatosan csökken a munkanélküliségi ráta, megyénkben viszont az országos átlagnál még mindig magasabb az álláskeresők száma. Mit lehet tenni, hogy közelítsünk az országos átlaghoz?

A területi különbségek sajnos évtizedek óta megvannak, és ezeket nagyon nehéz csökkenteni. Azért a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is számottevően javult, hiszen a munkanélküliek száma a felére csökkent. Persze tudom, hogy sovány vigasz ez azoknak, akik évek óta nem találnak munkát. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, munkahelyteremtő beruházásokra és szakképzett munkaerőre van szükség, a mai piac ugyanis a szakképzett, gyorsan alkalmazkodni tudó munkavállalót keresi. A képzett munkaerő mindig is versenyelőnyben volt, ezért továbbra is támogatjuk majd a képzéseket, az átképzéseket.

A közmunkaprogramon belül még mindig az a prioritás, hogy minél többen kerüljenek át a versenyszférába?

A közmunkaprogramra mindig is átmeneti megoldásként gondoltunk. Amikor a munkaerőpiac „feszes”, azaz nehezen található „munkáskéz”, egészen más megvilágításba kerül a közfoglalkoztatás. Természetesen ez a foglalkoztatási forma is sokat változott az elmúlt években, sok jó példát tudnék én is felsorolni az értelmes, értékteremtő munkára. A cél továbbra is a versenyszféra, de be kell látnunk, hogy vannak olyanok, akik életkoruk, családi körülményeik, mentális állapotuk és egyéb okok miatt nem tudnának az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni. Nekik mentőöv a közfoglalkoztatás.

Nemrég értek véget a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések, tárgyalások. Ismerve a jövő évi inflációs várakozásokat, milyen mozgástere volt a kormánynak?

Eredményes tárgyalásokon vagyunk túl, és azt hiszem, mindenki számára elfogadható, jó megállapodás született. A kormány a korábbi években a szociális hozzájárulási adó csökkentésével jelentősen hozzájárult a bérek emeléséhez. A jövő évi költségvetés nem adott mozgásteret a szocho további mérsékléséhez, ugyanakkor a kormány eddig is számos gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi intézkedést hozott: kiterjesztettük a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indítottunk az energiaintenzív ágazatok számára, nagyszabású gyármentő programot folytatunk, és még hosszasan lehetne sorolni az ezekhez hasonló intézkedéseket.

Az elhúzódó orosz–ukrán katonai konfliktus miként hathat a foglalkoztatásra?

Nehéz év van mögöttünk, és láthatóan a következő sem lesz könnyű. Épphogy kivédtük a járvány gazdasági hatásait, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika újra a feje tetejére állították a világot. A munkavállalókat az egekbe emelkedett infláció, a munkaadókat az elszabadult energiaárak, megdrágult alapanyagköltségek sújtják. A kormány ebben a nehéz helyzetben is mindent meg fog tenni a munkahelyek védelméért, de a megoldást csak az hozhatja el, ha a háború véget ér, és a káros szankciók terhét leveszik végre a vállalkozások válláról. Ami a saját területemet illeti, azt ígérhetem, hogy tétlenséggel nem tudnak majd bennünket megvádolni.

Visszatérés
Czomba Sándor 2006-tól a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott, majd 2010 júniusában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára lett. Később 2015. szeptember 30-ai hatállyal lemondott a tisztségéről, azonban a Fidesz-frakció tagja maradt 2018-ig. Czomba Sándor az elmúlt években visszavonult a „nagypolitikától”, Debrecenben tanított, így meglepte a mostani felkérés.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában