A háborúnak magyar áldozatai is voltak

Fél évszázaddal ezelőtt, 1973. január 27-én ért véget hivatalosan a vietnami háború, és csak kevesen tudják, hogy a konfliktus zárószakaszában a Magyar Néphadseregnek is jutott szerep – hazánk ugyanis egyike volt annak a négy államnak, amelyek az 1973-as párizsi békeszerződés betartásának ellenőrzésére létrejött Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságot (NEFB) alkották. A magyarok vietnami „kalandja” azonban nem ekkor kezdődött.

Nem volt ellenszer

A II. világháború után Vietnam északi részét, Hanoi központtal, a kommunista Szovjetunió és Kína támogatta, a délit, Saigont pedig az Amerikai Egyesült Államok. Észak Ho Si Minh irányítása alatt állt, aki egyesíteni akarta a két országrészt, míg délen a kommunistaellenes Ngo Dinh Diemet az Egyesült Államok támogatta. Kennedy elnök még 1963-ban is azt nyilatkozta, hogy a dél-vietnámi konfliktust a helyieknek kell megoldaniuk, ennek ellenére az amerikai jelenlét egyre nyilvánvalóbb formát öltött, és Lyndon B. Johnson elnöksége alatt egyre több amerikai katona érkezett Dél-Vietnámba. Létszámuk 1965 végére elérte a 185 ezret, amely 1968-ra több mint félmillióra nőtt. A gerilla-hadviselés ellen azonban nem volt ellenszer a dzsungelben és csakhamar világossá vált, hogy a szárazföldi hadműveleteket a dél-vietnámi haderőnek egyedül kell megoldania. Johnson utóda, Richard M. Nixon azonban nem elégedett meg ennyivel, nyomást gyakorolt a dél-vietnami elnökre, és béketárgyalásokat kezdeményezett – ennek lett az eredménye az 1973. január 27-én Párizsban aláírt békeszerződés. A dokumentum értelmében azonnali tűzszünet lépett életbe Vietnam egész területén, az Egyesült Államok pedig 60 napot kapott arra, hogy kivonja csapatait, s felszámolja támaszpontjait. A szerződés aláírása után jött létre a NEFB, amelynek azt kellett ellenőriznie, hogy valóban kivonják-e az amerikaiak a haditechnikájukat, betartják-e a fogolycseréket és a tűzszüneti megállapodásokat. Az egyezmény 18. cikkelye arról is rendelkezett, hogy a bizottságnak Kanada, Magyarország, Indonézia és Lengyelország képviselőiből kell állnia. Az észak-vietnami kormány e részvételre 1972. október 19-én kérte fel hazánkat, amit a Politikai Bizottság öt nappal később elfogadott.

Testvéri kapcsolat

A magyarok vietnami „kalandja” azonban korábban kezdődött, ugyanis a Magyar Népköztársaság már az 1950-es évek óta baráti, sőt „testvéri” kapcsolatot tartott fenn Észak-Vietnammal. A NEFB koordinálta misszióban a Magyar Néphadsereg 525 katonája mellett 112 polgári személy is részt vett, ők 1973. január 27. és 1975. május 8. között három váltásban utaztak ki a délkelet-ázsiai országba. Megyénkből még a nyírteleki bázisról is volt olyan, aki önkéntesként vett részt a misszióban, ami áldozatokkal is járt. 1973. április 7-én egy nemzetközi megfigyelőket szállító, az NEFB felségjelével ellátott helikoptert rakétatalálat ért, és a rajta utazó két magyar NEFB-tag is elhunyt. 1974-ben a harcok felerősödésével több ellenőrző csoportot is be kellett vonni, a harmadik váltás jórészt Saigonra és körzetére redukálta tevékenységét. Az amerikaiak állták a szavukat, és 1973. március 29-én az utolsó katonájuk is elhagyta Vietnamot. A béke nem volt hosszú életű, a Szovjetunió és Kína által felfegyverzett Észak-Vietnam nem akarta betartani a megállapodást, ezért a Vietkong 1975. március 10-én átfogó offenzívát indított, s alig két hónap alatt teljes győzelmet aratott Dél-Vietnam felett, míg április 30-án elfoglalták Saigont. A magyar kontingens ott tartózkodó állományának tagjai amerikai segítséggel május 8-án tértek haza.

Magyarok is harcoltak

A Magyar Néphadsereg vietnámi szerepvállalása mérföldkőnek számító fejlemény volt. A II. világháború után először került a magyar állam, illetve fegyveres erő olyan helyzetbe, hogy egy nagy figyelmet kapott, több nemzetből álló vállalkozás egyenrangú résztvevőjeként segítse elő egy kiemelten fontosnak ítélt politikai folyamat sikerét. Azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország – hazánk XX. századi történelmében először – annak a harcoló félnek az oldalán állt, amely megnyerte a háborút. Az is kevéssé ismert, hogy az amerikai hadsereg kötelékében is jelentős számú magyar származású amerikai megjárta Vietnamot. A pontos számukat lehetetlen pontosan megállapítani, ugyanis az Egyesült Államok nyilvántartásában nem tüntették fel a katonák származását, de a Vietnamban elesett közel 60 ezer amerikai katona között több száz magyar nevét lehet megtalálni.

Dr. Holmár Zoltán történész