A Nyírségbe vezetik a Tisza vizét

Az elmúlt negyven-ötven év egyik legnagyobb vízügyi beruházására készülnek vármegyénkben, ugyanis a Tisza vizét szeretnék elvezetni a Nyírségbe.

A szekemberek szerint ez lenne a legmegfelelőbb válasz az elmúlt évek egyre melegebb, szárazabb aszályára. Igaz, a Tisza vizét nnemcsak elvezetni kell 80-90 kilométeres távolságra, hanem tározók is kellenek, amelyekben meg is marad a víz.

Az mindenki számára egyértelmű, hogy a Nyírség fejlődése és a mezőgazdasági termelés érdekében szükség van a vízgazdálkodás javítására, a vízvisszatartási lehetőségek kiépítésére, és a természeti állapotok megóvására. Éppen ezért az új vízügyi program célja a Nyírség területi sajátosságaihoz illeszkedő vízgazdálkodási, illetve tájhasználati módszerek kialakítása, a gazdálkodási feltételek, és az ökológiai állapot javítása, hogy enyhüljenek a természet okozta, mind az emberi tevékenységből eredő problémák, s javuljanak a lakosság életfeltételei.  

A szakemberek szerint  a térség fejlesztéséhez hosszú távon elengedhetetlen a táj vízgazdálkodási helyzetének tartós javítása, megszilárdítása, a vízháztartási problémák csökkentése. Ehhez arra van szükség, hogy a felszín vízrajza, a vízpótlás és a vízvisszatartás tartósan megváltozzon. Ha ezt sikerül megvalósítani, a korábbinál nagyobb jövedelmet elérő gazdálkodásnak köszönhetően erősödik a Nyírség népességmegtartó képessége.

A Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztését célul kitűző projektben szerepel a Tisza vizének elvezetése és 11 új tározó megépítése. A terveket előkészítő VIZITERV Environ Kft. és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság lakossági fórumokat szervez, hogy a kialakítandó tározók térségében élő helybeliek  megismerhessék az elképzeléseket, a terveket, s az egyes területeken érintett gazdák a véleményeikkel és észrevételeikkel segítsék a tervezők munkáját.

Péntek délután a szakolyi művelődési házba várták a helybelieket és Nyírgelse lakóit, ugyanis a Mátitói-tározót a két település között kívánják kialakítani.

A beruházás iránt érdeklődő vendégeket Illés Lajos, a VIZITERV Environ Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte. Röviden bemutatta a 2000-ben alakított tervező céget, amely napjainkra az egyik legnagyobb vízügyi és környezetvédelmi tervezésekkel foglalkozó társaság lett. Bár Nyíregyháza a székhelyük, de az ország számos pontján foglalkoznak tervezéssel, projektelőkészítéssel.

– Az egyik legnagyobb projektünk a Nyírség vízgazdálkodásának a fejlesztése. A szívünk csücske ez a nagyszabású program, hiszen mi is ennek a tájegységnek a szülöttei vagyunk, éppen ezért a legjobbat szeretnénk nyújtani a lakosságnak – fogalmazott Illés Lajos, majd így folytatta: – A Nyírség mostani vízrendszere 100-150 évvel ezelőtt alakult ki. Akkor az volt a cél, hogy elődeink a belvizeket elvezessék, mert nagy károkat okoztak a mezőgazdaságban. 

– Sajnos, ez túl jól sikerült, 20-25 évvel ezelőtt már felfigyeltek a szakemberek a kiszáradási folyamat jeleire. A csatornák vize elapadt,  a víztározókban nagyon kevés lett a víz, a talajvízszint süllyedt. Ez utóbbit szemmel nem láthattuk, de érzékeltük hatását. A mostani fejlesztési projekt fő célja, hogy a kiszáradási folyamatot megállítsuk, elvezessük ide a vizet, azt visszatartsuk, és gazdálkodjunk vele. Mindezt egy-két év alatt nem lehet megvalósítani, de aki felelősen gondolkodik, jól tudja, mindezt a fejlesztést fel kell vállalni a jövő érdekében.

A szárazság egyre nagyobb térhódításáról Lőrincz Róbert, a FETIVIZIG osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket. Mint elmondta, az elmúlt harminc évben fokozatosan növekedett az átlaghőmérséklet, valamint emelkedett a nyári hónapok átlaghőmérséklete is. Ha az elmúlt évtizedek adataiból össze szeretnénk állítani a TOP tízet, mindkét esetben az utóbbi esztendők kapnának fő helyet benne. 

Az éves csapadék átlaga szélsőségeket mutat, de tavaly nagyon alacsony volt: mindössze 496 millimétert mértek, holott a szokásos átlag 610 milliméter. A talajvízszint változásánál is a trendvonal határozottan csökken, s mindez az időjárási változás, a globális felmelegedés végül aszályhoz vezet.

– A klímaváltozás miatt két meglévő tározó a Nyírségben kiszáradt, a Rohodi és Pazarnyi. Súlyos vízhiánnyal küzd a Vajai-, a Harangodi- és a Nagyréti-tározó. A Leveleki- és az Oláhréti-víztározónak is alacsonyabb a vízszintje, de ennél a két tónál  még nem olyan tragikus a helyzet. Ezeknek a tározóknak a kialakításáról még az 1960-as évek elején döntöttek, napjainkban pedig egyértelmű, hogy kevés a számuk. 

– Már 1998-ban született egy tanulmány, ami a folyó vízkészletére alapozva javasolta újabb tározók létrehozását – magyarázta a szakember, s kitért napjaink helyzetére is: – Csökkent a talajvíz szintje, a csatornák kilencven százaléka kiszáradt. Csupán abban van víz, ahol sikerült megoldani a vízpótlást, vagy a tisztított szennyvizet engedik bele. Fontos cél, hogy vízpótlással a csatornákban legyen víz, s az hozzájárul a talajvízszint növeléséhez. A legjobb az lenne, ha több víz lenne, mint ami befér egy csatornába, vagyis legyenek elárasztva területek.

Gálné Meggyesi Katalin, a  VIZITERV Environ Kft. tervezője a vízkivétel és vízelvezetés terveiről adott tájékoztatást. A jelenlévők megtudhatták, hogy Vásárosnamény és Kisvarsány között vennék ki a folyóból a vizet, ami a felszín alatt zárt csőrendszerben jut el a 86-90 kilométer távolságra lévő Bökönyig. Ugyanakkor magasságbeli szintkülönbségek is vannak az egyes területek között, a magasabban lévő területekre nyomásfokozó szivattyúk juttatják tovább a folyó vizét. A lefektetett csövek átmérője fokozatosan csökken majd a távolsággal. 

A gerinccsatornából kilenc ponton veszik ki a vizet, ami a meglévő csatornákon folyik el a tározókba, de új csatornákat is kell majd építeni. Cél az is, hogy a csatornák is megőrizzék a vizet, ami beszivárog a talajba, s növeli a talajvíz szinjét.  A vízgazdálkodási projekt célja az is, hogy visszatartsák a helyi vizeket, valamint a mélyen fekvő területek vizét visszatartsák egy-egy műtárgy megépítésével. Gálné Meggyesi Katalin kiemelte azt is, hogy fontos a meglévő rendszerek – műtérgyak, burkolatok, szivattyútelepek – felújítása is.

A Szakoly és Nyírgelse között megépítendő Mátitói-tározót a kft. másik tervezője, Polyák Károly mutatta be.

– A tározó a két település közötti határban lenne. A beruházás 115 szakolyi és 14 nyírgelsei helyrajzi számot érint. A tizenegy új tározó közül az egyik legnagyobb lesz ez, a hasznos vízfelülete 200 hektár, a mélysége a tervek szerint 1 méter lesz. Nem ásott mederről van szó, a természetes adottságokat szeretnénk kihasználni, vagyis kevés helyen kellene zárótöltést kialakítani. Az egyik részén van egy természetvédelmi terület, amit meghagyunk kíméleti területnek. Mint a térképen is látható, szigetek is lesznek benne, egy nagyobb és két kisebb.  

A közönség soraiban ült Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezetének elnöke is. Első felszólalóként arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízgazdálkodás érdekében fontos felhasználni a mélyfekvésű területeket. Szólt arról is, hogy területalapú és egyéb támogatásokat is kaphatnak az érintett gazdák. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonviszonyok rendezése után gondoskodni kell majd arról is, hogy járható legyen a tározó környéke, ez ugyanis mindenki érdeke. Arra kérte a gazdatársakat, beszélgessenek egymással a vizgazdálkodási elképzelésekről, mondják el a tervezőknek az észrevételeiket.

A javaslatokra, a véleményekre az elkövetkező hetekben is lehetőség lesz, ugyanis mint a rendezvény végén a tanácskozás moderátora, Korona Gábor bejelentette, a vízgazdálkodási projekt honlapján van lehetőségük megírni a gazdáknak az aggodalmukat, a gondolataikat a tervezett vízügyi fejlesztésekkel kapcsolatban.