A vámosatyai barbakán

A középkori erődített települések vagy várak része volt. Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál lévő, 15. századi, kör alaprajzú kapuvédő torony, ami a hajdani püspökvár falrendszerének volt a része. Az építmény célja az volt, hogy az ellenségnek a kapu ellen irányuló, merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányba terelje. Így a támadók hosszabb ideig kerülhettek a védők fegyvereinek tűzvonalába.

Csak kevesen tudják, hogy környékünkön, történetesen Vámosatyán is volt egy barbakán, amit csak a Büdy várromot feltáró régészcsapat fedezett fel 2022-ben és a romokat konszolidáló szakszerű kőművesmunka tett némiképp láthatóvá. A régészeti feltárások és a vár birtoklástörténete alapján valószínűsíthető, hogy a várat 1537 és 1547 között emeltette Büdy (I) Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán, hogy a hétszáz forintért megvásárolt vámosatyai birtokainak uradalmi központja legyen. Nem kétséges, hogy Büdy I. Mihály az atyai első birtoklást követő nyolc-tíz év alatt gond nélkül felépíttette a feltörekvő család várát. A közel szabályos négyzet alaprajzú, törtkövekből épült vár két, L alakban egymáshoz kapcsolódó szárnyból állt. A szárnyak és az azokhoz kapcsolódó várfal udvart zárt körbe. A szárnyak földszintből és egy emeletből álltak. Mindkét szárny földszintje három, gerendás mennyezettel fedett helyiségből állt. Atya vára az I. Ferdinánd és Izabella közötti háborúskodás során vitatott területen épült. A várat 1557-ben Balassa Menyhárt és Hagymási Kristóf foglalta el Izabella királynő nevében, ám miután Hagymási Kristóf és Balassa Menyhárt átpártoltak I. Ferdinánd oldalára, Büdy II. Mihály visszakapta a várat.

Zay Ferenc kassai főkapitány 1561-ben arról értesítette Ferdinánd királyt, hogy Szalka (Mátészalka) és Kálló (Nagykálló) János Zsigmond részéről történt megerősítése veszélyezteti az atyai, valamint a kisvárdai várat. A fenti hír hallatára Büdy (II) Mihály 1563-ban a várat megerősíttette, hogy komolyabb ostrommal szemben is ellenállóvá tegye. Ekkor épülhetett az addig védtelen kaput védő félkör alakú torony, a barbakán. Büdy (II) Mihály az ötletet valószínűleg a már korábban is lakhelyéül szolgáló Boldogkő várából hozta, mert az méretében hasonló volt, ám sehogyan sem illeszkedett a vámosatyai vár méreteihez. Nem véletlenül épült olyan nagyra. A várat mocsár vette körül, így az csak a kapu felől volt támadható. A mocsár azóta is megmaradt, a 19. századi térképeken még ábrázolták, de a 2006-ban készült térinformatikai felmérés is járhatatlan mocsárt talált a vár környékén. Csak a korabeli és a mostani bejárat felől lehetett a várat megközelíteni. Ekkor épült a várat övező, négyszög alaprajzú, széles árok. A négyszög alaprajz külső mérete: délnyugati oldala 98 méter, délkeleti oldala 95 méter, északkeleti oldala 98 méter, végezetül északnyugati oldala 102 méter. A töltés tetején az akkoriban szokásos és a védelmet megerősítő cölöpökből készült palánk húzódott. amikor a kitermelt földdel az árok külső oldalát, egyúttal magát a dombot is, mintegy 10-15 méter szélességben, 100–150 centiméterrel magasították. A felül 30–34 méter széles és 12 méter mély árok alja 8–10 méter széles volt. Ez már komoly védelmet jelentett a kor nem túlzottan nagylétszámú seregei ellen, mert a vár ostromához akkoriban használt ostrom létrák használatát lehetetlenné tette, ugyanis nem lehetett azt közvetlenül a várfal közelébe juttatni.

A 16. században a tűzfegyverek térnyerése volt a jellemző. A tüzérség mozgékonnyá vált, azonban még mindig nem volt csatadöntő szerepe. A lövegek lőtávolsága néhány száz méter volt, a tűzgyorsasága pedig nagyon kicsi. A tüzérséget akkor tartották erősnek, ha ezer katonára jutott egy löveg. Báthory István a győzelmes oroszországi hadjáratára is csak 20 ezer katonával és 20 ágyúval indult. Az itthoni 1000 fős seregek is csak egy-két vagy néhány ágyúval rendelkeztek, így várostromoknál túlzott szerepük nem volt, de lebecsülni sem volt szabad őket. Büdy (II) Mihály az atyai vár megerősítésekor mindezeket figyelembe vette. Az ostromtüzérség elleni védelem miatt a vár falait nagyobb tűzhatás elviselésére kellett tervezni. A falakat 3-4 méter szélesre és 3,5-4,2 méter magasra építették. Biztosítani kellett a várvédő lövegek védett elhelyezését is, ezért a belső vár három sarka elé kör alakú fa-föld szerkezetű ágyúállásokat építtetett, ahol a várvédő lövegeket is elhelyezhette. A fa-föld szerkezetet az akkori ellenséges lövegek nem tudták rombolni. A külső fal időjárás okozta omlásait téglával javították ki.

Ideje is volt a vár felkészítésének, mert János Zsigmond a következő évben (1564) Miksa király ellen megindította hadjáratát. Ekkor került sor a Büdy vár ostromára, amiről mindössze annyit tudunk, hogy János Zsigmond „…megvette [elfoglalta] … Büdy Mihály Atya nevű várát. […] Büdy s várkapitánya Szalay Simon, más adatok szerint Szalay Ferencz [Szalay Ferenc előbb a kisvárdai, utóbb az atyai vár kapitánya volt.] erősen védte ugyan, de csekély falai a nehéz lövegek tüzének tartósan ellen nem állhatván, oly feltétel alatt adta meg magát, hogy a várból minden ingóságaival fegyverivel, lovaival és bútoraival szabadon kivonulhasson. Zápolya [Szapolyai János Zsigmond] vonakodott e feltételekre ráállani, Báthory közbevetésére (ki rokona Oláh Miklós esztergomi érsek iránti tekintetből szóla mellette) ráhajlott a győző, és hogy a szorongatott Büdy halasztás nélkül költözhessen el, még maga Báthory is rendelkezésére bocsátá járműveit.”

A korabeli források szerint Büdy (II) Mihály ekkor Boldogkő várába költözött feleségével és vagyontárgyaival. Jól ismerhette a várat már korábban is, mert Büdy (II) Mihály 1552-ben vette zálogba majd 1553-ban adományba is kapta I. Ferdinándtól a várat és uradalmát. Boldogkő vára építésének időpontja IV. Béla uralkodásának idejére tehető, ami a Kassára vezető út felügyeletére épült. A vár az Árpád-ház kihalásáig a mindenkori király tulajdona volt, ők zálogosították, vagy adományozták el híveiknek.

A mozgalmas időszakot a 16-17. század fordulóján követte pár év nyugalom. Végül a Rákóczi szabadságharc alatt I. Lipót király rendelete értelmében 1702-ben felrobbantották és lakhatatlanná tették. Boldogkő felsővárát nyugatról alsóvár övezi, melyből egy félkör alapú kaputornyon keresztül lehet a fellegvárba jutni. Ez a félkör alapú kaputorony lehetett a minta a Büdy vár kapuerődjének megépítéséhez, melyet az építők a torzóval jól érzékelhetővé tettek. 

Szabó József János