Előnyök és buktatók álláskereséskor

2023 márciusában mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta az aktív korú lakosságra vetítve 3, 9 százalék, ami országos szinten 245 ezer körüli álláskeresőt jelent. Ez a valaha volt legkedvezőbb adat hazánkban, az egy évvel korábbi szinthez képest is hétezerrel kevesebb a munkanélküli. Most arra voltunk kíváncsiak, milyen gyorsan tud elhelyezkedni, aki munkát keres. Milyen végzettséggel lehet könnyedén munkát találni a versenyszférában, tettük fel a kérdést Szilágyi-Bécsi Tímeának.

–  Ketté kell bontani ezt a témát – kezdte a Nyíregyházán irodát működtető Int-Solution Kft. ügyvezető igazgatója, aki azzal folytatta, a kvalifikáltság mindig is előnyt jelentett a munkaerőpiacon, azok boldogulnak könnyebben, akik piacképes diplomával, szakképzettséggel rendelkeznek és munkatapasztalat is „van a zsebükben.” Bölcsészként egy kicsit nehezebb állást találni, de egy szoftverfejlesztő, egy mérnök biztosan el tud helyezkedni 1-2 hónapon belül. Az egyik fontos kritérium a végzettség, a másik fontos szempont: a belső hajtóerő. Ugyanis a motiváció, az egyéni kompetenciák nagyban befolyásolják, ki milyen sebességgel áll neki a munkahelykeresésnek. Egy-egy nyitott pozíció megpályázásakor számos – elsősorban az adott munkáltató által elvárt – képességekkel, készségekkel és ismeretekkel kell rendelkeznie a jelöltnek, amelyeket hard-, és soft skilleknek nevezünk– ismertük meg a szakkifejezéseket.

Alkalmazkodás, csapatmunka

– A hard skillbe olyan képességek tartoznak, amelyek lehetővé teszik a munkakörhöz kapcsolódó feladatok elvégzését. Ide soroljuk a diplomát, a szakképzettséget, a nyelvismeretet vagy például az office programokban való jártasságot is.  S ugyanilyen jól körülhatárolhatók az úgynevezett. soft-skillek is, melyek a személyes képességeket foglalják magukban: a motivációt, a munkakörnyezetbe való beilleszkedés képességét, a viselkedést, a motiválhatóságot, a kommunikációs-, és a problémamegoldó képességet. Nagyon sokan azt gondolják, hogy a sikeres elhelyezkedéshez kizárólag a megfelelő végzettségre van szükség. A szakképzettség alapkritérium, azonban a rapid módon változó munkaerőpiac az alkalmazkodásról is szól. Nagyon sok munkaterületen számít, hogy mennyire tud valaki csapatban dolgozni, betartja-e a határidőket, képes-e a fejlődésre, a folyamatos tanulásra – emelte ki az elvárásokat Szilágyi-Bécsi Tímea, hozzátéve, e készségek, képességek hiánya, az álláskeresés legnagyobb buktatói lehetnek.

Nyelveket beszél és jól keres

Azt megerősítette, hogy mérnöki, villamosmérnöki diplomával, szoftverfejlesztői végzettséggel biztos állást kínálnak a cégek, a vármegyébe települő és hamarosan induló nagyvállalatoknál ezek a diplomák számítanak nyerőnek.

– Aki dolgozni akar, meg tudja találni a számára megfelelő helyet. Fizikai munkakörökben is számít a szakképzettség. Gyorsan kelnek el a hegesztők, villanyszerelők az ipari szektorokban, a vendéglátásban továbbra is nagy a verseny a jó pincérekért, szakácsokért – sorolta a hiányszakmákat Szilágyi-Bécsi Tímea és hozzátette, az állami szférában egészségügyi, valamint oktatási területen idősödik a korfa, ezért folyamatosan szükség van friss munkaerőre. 

– Meg szokták kérdezni, mennyit ér a nyelvtudás, a foglalkoztatók kéri-e a nyelvvizsgát? Angolból már csak a felsőfokú nyelvvizsgával lehet labdába rúgni,  mellette  még egy nyelv (német, francia, kínai vagy japán) legalább középfokú ismerete egészen jól fizető állásba „repítheti” a diplomást, a nagyvállalatok szolgáltató központjaiban, valamint HR-es munkakörökben a nyelvtudással bíró munkaerőt „vadásszák”.  
Megkérdeztük, hogy akik régóta kiestek a versenyszférából, nem dolgoznak vagy közmunkások, hogyan vonhatók be a foglalkoztatásba. A munkaerő-közvetítő azt válaszolta, számukra egy, a munkakészségeiket rehabilitáló, komplex programra lenne szükség.  

KO