Pergetve fogta a pontyot

Futótűzként terjedt a világhálón, hogy február derekán a Tiszán pergetve fogtak egy kapitális vérpontyot. A békés halnak azokat a példányait nevezik így, amelyek a téli hónapok után az energiapótlás érdekében „vérre” szomjaznak, vagyis kisebb halakkal is táplálkoznak, így rámozdulnak az előttük mozgatott gumihalra, körforgóra.

A pergetés nagy híve a vérpontyot megfogó Pintye Róbert, aki Tiszalökön él. Egykoron a barátaival kezdett el horgászni, várták a halak kapását a Kenyérgyári-holtág, valamint az élő Tisza partján is. Aztán az évek múlásával egyre jobban vonzotta a harcsák megfogása, s ebben a szenvedélyében jó társra lelt a tiszavasvári Hamvas Károly és a tiszadadai Györgyevics Tamás személyében. Meg is alakították tavaly az AlphaCat Fishing Team nevű csapatot, amellyel augusztusban az I. Hegyalja Harcsafogó Kupán a hetedik helyet szerezték meg.  
Vajon miért éppen a harcsára esett választás? – tettük fel a kérdést Pintye Róbertnek?
– Csupán két-három éve foglalkozom komolyabban a harcsák horgászatával. Vonzott, hogy nagy kihívást jelent a megfogásuk. Okosak, nehéz átverni ezeket  a halakat. A horgászatuk függ a vízállástól, a víz tisztaságától. Jó helyismerettel kell rendelkeznie a horgásznak, ha harcsát akar akasztani, ugyanakkor nagy élményt jelent az erősen küzdő halak megfogása. Az én legnagyobb harcsámat a tiszadobi holtágban fogtam, 45 kg volt, de a csapattársam, Károly akasztott már 100 kilogrammos példányt is pergetve.
A horgász kérésünkre felidézte, mi is történt február 17-én.
– Süllőzni indultunk Hamvas Károllyal azon a napon  a Tisza Tiszalök és Tokaj közötti szakaszára. A tiszalöki kompnál tettük vízre a csónakot a reggeli órákban. Károly megakasztott pergetve néhány harcsát, de azok végül leakadtak. Finoman esznek ilyenkor, nehéz megfogni  a halakat. Állást változtattunk, aztán egyszer csak az én botomon volt egy koppintás, amit erős húzás követett. A fenéken vontattam a 10 centiméteres, neonzöld twistert, amit egy 20 grammos jigfejre húztam rá. A csalin húztam egyet, majd visszejtettem, s amikor húztam volna újra fel, akkor éreztem a koppintást. Tipikusan olyan volt, mint amikor egy süllő ráver, de aztán mégsem úgy mozgott, ezért gondoltam harcsára és egy olyan busára is, amelybe kívülről akadt a horog. Amikor feljött  a víz felszínére, akkor láttuk, hogy egy 13-15 kilogramm körüli tükörpontyot fogtunk. Bár a horog a kopoltyújánál akadt be, de a szájában friss sebet láttunk, vagyis először felvette, majd valószínűleg kifújta, s akkor sértette meg a horog. A fotó elkészítése után természetesen a ponty visszanyerte szabadságát – elevenítette fel a nem mindennapi horgászatot Pintye Róbert, aki korábban is fogott már pergetve pontyot és amurt a holtágban, de azok jóval kisebbek voltak. A ponty megfogása után társának, Károlynak még több kapása is volt, de a halak nem akadtak rá a horogra.

A beszélgetés során szóba került az idei II. Hegyalja Harcsafogó Kupa is.
– Természetesen az idén is indulunk. Most komolyabban készül majd a csapat, s reménykedünk a tavalyinál jobb helyezésben, hiszen már nagyobb helyismerettel és rutinnal rendelkezünk. A taktikánk hasonló lesz a tavalyihoz: napközben csónakból kutttyogtatunk, éjjel pedig a partról horgászunk. Nagy álmom, hogy egyszer megfoghassak egy 100 kilogramm körüli harcsát, valamint jó lenne a srácokkal egy hetet a Pó folyó mellett eltölteni – tette hozzá befejezésül Pintye Róbert. 

M. Magyar László

Borítókép: Pintye Róbert a ponttyal | Fotó: Hamvas Károly