A katona a legfontosabb érték

Háború dúl a szomszédban, az idén 175 éves a Magyar Honvédség, folyamatos a haderő fejlesztése – többek között ezeket a témákat érintette dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, aki bár borsod-abaúj-zempléni kötődésű, Szabolcs-Szatmár-Beregbe is szívesen látogat el.
– Nem túlzás, ha azt mondom: noha Miskolcon születtem, Nyíregyházára is szinte hazajárok. Itt mindig szívélyesen fogadnak. Utánanéztem: ebből a térségből közel háromezren teljesítenek katonai szolgálatot, ami egy kiugró szám. És akkor még nem szóltam a kadétokról, a tartalékosokról – jegyezte meg a Honvéd Vezérkar főnöke, akit dr. Szabó György rektor és Halkóné dr. Rudolf Éva kancellár vendéglátóként üdvözöltek. A Nyíregyházi Egyetem zsúfolásig telt Bessenyei-aulájában látványos kisfilm mutatta be a Magyar Honvédség előző évének mozgalmas napjait. A szerdán és csütörtökön szintén a vármegyében tartózkodó Novák Katalin köztársasági elnök, a honvédség főparancsnoka néhány napja a hivatalában fogadta dr. Ruszin-Szendi Romuluszt, aki tájékoztatta a jelenlegi hadműveleti, hadászati, harcászati helyzetről, az orosz-ukrán háború állásáról, a Magyar Honvédség helyzetéről, állapotáról, felkészültségéről, a katonák kiképzettségi szintjéről.

A Nyíregyházi Egyetemen az altábornagy sportos hasonlattal kommentálta a kisfilmet: – Ezek a mozgóképsorok is bizonyítják, hogy 2022-ben is a Bajnokok Ligájában játszottunk úgy, hogy nem kellett részt vennünk a selejtezőben, és sikeresen helytálltunk. Tetszik, nem tetszik, sajnos, az északkeleti határainkon túl, a szomszédságunkban háború dúl. Több mint egy éve vége a boldog békeidőnek. Nekünk az a feladatunk, a küldetésünk, hogy megvédjük a magyar lakosokat. A honvédségnél a katona a legfontosabb érték. Több jól képzett, bevethető, harcoló katonára van szükség. Emellett elengedhetetlen még több páncélozott jármű beszerzése. Olyan, a térségben is ütőképesnek számító hadsereget építünk, amely képes megvédeni az országot. A stratégiai cél eléréséhez megfelelő minőségű és mennyiségű erőforrásra van szükség.  

Új hadszíntér

- A 21. században a hagyományos föld-víz-levegő hadszíntér kiegészült a kibertérrel és az űrrel, ami egészen más megközelítést igényel. Magyarország előtt több út állt a haderőfejlesztési program megkezdésekor. A semlegesség, amely „eddig sohasem sikerült”. A tömegpusztító fegyverek birtoklása szóba sem kerülhet. Valamelyik nagy hadsereg „utánzását” csak kevesen engedhetik meg maguknak anyagilag. Ami biztos, az a szövetségi lét, a NATO-tagság. Az a döntés született, hogy szövetségesek vagyunk és maradunk, eközben pedig egy olyan haderőt építünk fel, amelyik képes védelmet biztosítani az esetleges támadás esetén. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz a fő stratégiai célok között említette a készültség növelését.
– Az a törekvés, hogy rövidebb idő alatt még több katonát tudjunk mozgósítani. Az új technológiák miatt fontos a harceljárások jobb elsajátítása. Ehhez szükséges a kiképzési rendszer változása, ami a gyakorlótéren eltöltött több időben is megmutatkozik.
A vezérkari főnök elmondta: nehéz ideális létszámot mondani a hadseregnél, de a törvényben rögzített 37 650 fős maximális létszám békeidőben, illetve támadás esetén a védelmi feladatok megkezdéséhez elegendő.

A rendezvény az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központ és a Magyar Huszár Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem közös szervezésében valósult meg.

LTL

Fotók: Pusztai Sándor