Megéri? Megrövidíti az életet

Füstölgünk, dohányzunk, átlagosan 17 és fél évesen szokunk rá a cigarettára – sajnos nem javulnak a dohányzásról szóló statisztikák, az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon a férfiak 21,5 százaléka, a nők 17,3 százaléka dohányzik. Bizonyított tény, hogy a daganatos, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának hátterében továbbra is ott lapul a cigi. Hogy mit tesz a testünkkel, lelkünkkel? Az orvost, a pszichológust kérdeztük, akik szerint a dohányzóknak nem a módszerekben kell keresni a leszokás kulcsát, hanem önmagukban.

„Az a néhány slukk nem árthat” – gondolja magában a tini, amikor az elsőre rágyújt, s bizton állítja, bármikor le tudja tenni a füstölgő pálcikát a kezéből. A baj csak az, hogy szinte észrevétlenül sóvárogni kezd utána. 

– Ilyen a dohányzás természete! – mondja erre Tullner Gabriella szakpszichológus, aki szerint a fiatalok kortársaik hatására gyújtanak rá, a felnőttek többsége pedig stresszlevezetésre használja a cigarettát. Úgy véli, az alacsony stressz­tűrő képességű embereknél a dohányzás pótcselekvésnek indul, majd bizonyos idő elteltével – amikor kialakul a kémiai függőség is – már nemcsak lélektani, hanem a testi hiány­érzet miatt is rágyújtanak.

Mondják ki: le akarnak szokni 

– Sokan el is mondják, hogy megnyugszanak a cigitől, bár tudják, a problémáik ettől nem oldódnak meg. Leszokni csak szilárd elhatározással lehet, s ebből a szempontból mindegy, hogy az illető 2-3 éve dohányzik, vagy több évtizede hódol káros szenvedélyének – jegyzi meg a szakpszichológus. Márpedig az is tény, hogy a dohányzó férfiak több mint 78, a nők 73 százaléka legalább 10 éve cigarettázik, s minél erősebb dohányos, annál nehezebben teszi le a cigit. 

A szakember szerint az első lépés, hogy a dohányosok mondják ki: meg akarnak szabadulni a függőségüktől, majd dolgozzanak meg érte mindennap, keményen. Keressenek klubokat, „sorstársakat”, válasszanak egy hobbit, sportoljanak, találjanak feszültségoldó módszereket.

Életmódfaktorok 

Dr. Bana Richárd háziorvos a megelőzés híve, páciensei körében nap mint nap hangoztatja az életmódváltás fontosságát. Azt mondja, a legnagyobb arculcsapást akkor kapja a dohányos, amikor tüdőrákkal diagnosztizálják, bár ekkor már elkésett, sajnos a tüdőrákot ritkán veszik észre korai stádiumban, amikor még gyógyítható. Volt olyan család a doktor praxisában, ahol többen is fújták a füstöt mindaddig, míg az egyikükről ki nem derült, hogy tüdődaganatos, s ekkor hirtelen, mindenféle leszoktató „csodamódszerek” nélkül tették le a bagót a még ép és egészséges családtagok. Ez is bizonyítja, hogy az egyén döntésén múlik minden. A napi 15-20 szálnyi nikotinmennyiség és egyéb káros anyagok nem múlnak el nyomtalanul a szervezetből. 

– El kell telnie 5, de akár 10 évnek is, míg a tüdő teljesen regenerálódik, s a funkciói helyreállnak. Háziorvosként, az egészségügyi ellátórendszer „első láncszemeként” figyelemmel kísérem a pácienseim egészségi állapotát, és bizony sokszor fel sem kell tennem a kérdést: „Ön dohányzik?” Mert ránézek a betegre, és látom a bőrén, hogy dohányzik, ráncosabb, idősebbnek néz ki, mint ahány éves, érzem rajta a cigarettaszagot, a szembogara sárgás színű, ezek mind-mind árulkodó jelek számomra, ezenfelül a páciens „egész életét” ki tudom olvasni egy átfogó laborvizsgálat eredményeiből – teszi hozzá a háziorvos. S persze arra is kitér, hogy annyiféle életmódfaktor befolyásolja egészségünk állapotát, annyiféle káros környezeti hatás sújtja az emberiséget, a dohányzással csak ráteszünk ezekre még egy lapáttal. 

– A tüdőrák mellett olyan rosszindulatú daganatok, mint a húgyhólyag-, vese-, gége-, szájüregi, nyelőcső-, gyomor- és hasnyálmirigy-daganat kialakulása is összefüggésben van a dohányzással. A keringési betegségek, szívinfarktus, agyvérzés kockázatát szintén növeli. Évekkel rövidítheti meg az életet ez a rossz szokás. A légzőszervi betegségek, mint a COPD, az asztma egyre gyakoribbak a dohányzók körében, és meg kell említeni azokat a gyerekeket is, akik sajnos cigarettafüstben nőnek fel, passzív dohányosokká válva az asztma őket is veszélyezteti. Várandósság idején, mondanom sem kell, teljesen tilos a cigi. Elvitathatatlan, hogy sok esetben lelki nehézségek állnak a dohányzás hátterében, de ott a ­stresszt kiváltó okot (párkapcsolati problémák, munkahelyi nehézségek, ­rossz főnök) kell megszüntetni először, aztán jöhet az életmódváltás. Azok sincsenek lelkileg egyensúlyban, akik 5-10 év után újra rágyújtanak, tehát a pszichét kell gyógyítani elsődlegesen. Leszokást segítő módszerekért érdemes a 06-80-442044-es számot hívni, itt teljesen ingyenesen segítenek a szakemberek. Feltárják a probléma hátterét, a nikotinpótló vagy egyéb terápia lehetőségeit. A segítség és jótanácsok biztatást adhatnak, az akaraterő visz el egy egészséges élet felé.

Az ijedtség elvette a kedvét a további füstöléstől

– Két éve nem gyújtottam rá, mégsem merem kijelenteni, hogy leszoktam. Talán babonából, talán azért, mert az ismerőseim között is bőven akadnak olyanok, akik sokáig nem szívták, aztán történt valami, és a stressz hatására ismét előkerült a cigi, mondván, segít ellazítani a pattanásig feszült idegeket. Közel húsz évig füstöltem, eleinte többet, majd ahogy ritkultak a bulik, egyre kevesebbet, végül napi 5–8 szálnál állapodtam meg. Érdekes, hogy otthon egyáltalán nem cigiztem, főleg a munkahelyemen gyújtottam rá, szerettem a dohányzóban beszélgetni a többiekkel, miközben fújtuk a füstkarikákat. Aztán egy orvosi rutinvizsgálaton találtak valamit a tüdőmön, aminek nagyon nem kellett volna ott lennie. Rögtön elment a kedvem a dohányzástól, nem is kívántam, míg kiderült, kutya bajom, csak egy kis gyulladást láthattak a felvételen, addig azonban eltelt három hónap. Utána meg már azért sem akartam rágyújtani. Nem mondom, hogy az első időkben nem kívántam meg, sőt, néha még most is érzem, hogy szívesen elszívnék egy cigit, de nem akarom rángatni az alvó oroszlán bajszát. Attól tartok, hogy néhány slukk után ott folytatnám, ahol két éve abbahagytam, ezért nem kísérletezem a ma divatos hevítéses meg nikotinpárnás termékekkel, sőt, azóta a vízipipázásról is lemondtam – mondta el kollégánk, Csáki Alexandra.