Nyíregyháza

2023.04.16. 07:00

Nem elég felölteni, viselni is kell az uniformist

Nem érdeklődött a fegyveres testületek iránt, mégis a honvédség kötelékében találta meg a számítását.

Márton Boglárka hadnagy vármegyénkben keresi az új kihívásokat

Fotó: Gazdag Mihály

Minden gyermek és fiatal ábrándozik a jövőről, valaki tűzoltóként, míg más a katedrán, a diákok előtt állva képzeli el magát, ám azt sosem tudni, kit merre sodor majd az élet. Így fordulhat elő az is, hogy valaki úgy találja meg a számítását a Magyar Honvédség kötelékén belül, hogy korábban nem is gondolt arra, egyszer felölti az egyenruhát. Márton Boglárka hadnaggyal, a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 5. Hadkiegészítő és Toborzó Irodájának beosztott tisztjével pontosan ez történt, nemrégiben pedig a fővárosból vármegyénkbe szólította a hivatása. Elmesélte lapunknak, hogy milyen út vezetett idáig, ahogy azt is, miért tartja szakmai előrelépési lehetőségnek a vármegyénkbeli szolgálatot.

Hazaszeretet, kiszámíthatóság

– Négy éve a családom és a barátaim is azt kérdezték, miért léptem be a honvédségbe, hiszen korábban egyáltalán nem érdeklődtem sem a magyar haderő, sem más fegyveres testület iránt. Bölcsész vagyok, korábban rádiós és televíziós szerkesztő voltam, s pont ez a munkakör vezetett a katonai pálya felé. A munkám során gyakran találkoztam katonákkal, ám azt nem tudtam, hogy a civil életből is vezet út a honvédség kötelékébe – mesélt a kezdetekről Márton Boglárka hadnagy.

– A lövészeken, harckocsizókon túl nagyon fontos szerepe van a Magyar Honvédségben az olyan kiszolgálóterületeknek, mint a kommunikáció vagy éppen a logisztika. Mindig is tudtam, hogy az embereknek akarok segíteni, de azt korábban még nem, hogyan ölt ez majd testet; pedagógus leszek, esetleg szociális dolgozó. Persze a hazaszeretet is fontos tényező volt, ám nem szabad elfelejteni azt sem, milyen biztonságot ad az állami szféra mind anyagilag, mind szakmailag. Pályakezdő nőként a kiszámíthatóság is a szemem előtt lebegett, ráadásul úgy éreztem, a honvédség kommunikációjához én is sokat tehetek hozzá, így elutaztam Győrbe az alapkiképzésre.

Szakmai előrelépés

– Azóta sokat változott a rendszer, már nem kell átutazni mindehhez a fél országot, hiszen a területvédelmi ezredeknél mindenki helyben vehet részt a kiképzésen. Életem meghatározó és élményekkel teli időszaka volt, ma is szívesen emlékszem vissza azokra a napokra. Nem mondom, hogy könnyű volt, a feladathoz nem is lehet ennyi idő alatt felnőni, de az azóta eltelt időben megtaláltam a helyem a honvédség berkein belül – tette hozzá.

A hadnagy a fővárosban dolgozott kommunikációs tisztként, majd Debrecenben teljesített szolgá­la­tot, nemrég pe­dig újabb választóvonalhoz érkezett a pályája.

– Nem gondoltam, hogy egy­szer e vár­me­gyébe kerülök, bár édes­apám révén van helyi kö­tő­désem. Ha minden jól megy, nyáron főhadnagy leszek, s a rendfokozaton túl szakmailag is előrelépési lehetőség a jelenlegi beosztásom. Jó érzés, hogy a honvédség óriási teret enged a katonák kreativitásának, ráadásul az elöljárók építenek a fiatal kollégák véleményére, és számítanak a friss szakmai tudásukra. Gyakran hallani manapság, hogy a honvédség szeretné megszólítani a fiatalokat, ám ez nem csupán a toborzásra igaz, a testületen belül kíváncsiak az ifjúság hangjára – hangsúlyozta a hadnagy, akivel a közeljövőben gyakran találkozhatnak majd a vármegyei fiatalok a különböző rendezvényeken és fesztiválokon, ahol a vármegyei toborzóiroda is képviselteti magát.

– Nem harcoló alakulatnál szolgálok, a fő feladatom a tájékoztatás és a honvédség megismertetése másokkal, s rendkívül fontosnak tartom, hogy a hivatás szépségei mellett a nehézségekre és a szükséges áldozatokra is rávilágítsak. Manapság lehetetlen kihívások nélkül sikereket elérni – hívta fel a figyelmet Márton Boglárka, akivel arról is beszélgettünk, milyen napjainkban nőként szolgálni a magyar haderőnél.

Egyenrangú partnerek

– A kívülállóknak is feltűnhet, hogy egyre több hölgy ölti magára az egyenruhát, de sajnos még sokakban élnek olyan sztereotípiák, amiket el kell oszlatni. Részt vettem az magyar–ukrán határ védelmével kapcsolatos szolgálatban, nagy tekintélyű és tudású ezredesekkel dolgoztam együtt, akik partnerként tekintettek rám és a társaimra is. Már említettem a kiszámíthatóságot és stabilitást, ami véleményem szerint minden nőnek fontos. A szülési szabadság után a honvédségnél nem kell attól félni, hogy nem várnak vissza. Óriási dolog magunkra ölteni az egyenruhát, ám nagy felelősség is, éppen ezért nemcsak az uniformist, de a kötelezettségeket is tudni kell viselni – emelte ki Márton Boglárka, majd a jövőbeni terveibe is betekintést engedett.

– Minél több tapasztalatot szeretnék gyűjteni az előttem álló időben, legyen szó a toborzásról, honvédelmi nevelésről vagy éppen hadisírgondozásról. Misszióban még nem jártam, ám nagyon szeretnék Koszovóba vagy Boszniába eljutni, más nemzetek katonáival, toborzóival tapasztalatot cserélni, amit később itthon is kamatoztathatok. 
MI

Címkék#honvédség

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában