Az élőszavas mesélés titka és vonzereje

Elszoktunk az élőszavas meséléstől, hiszen elővesszük a könyveket, s azokból felolvassuk  a történeteket. Több évszázaddal ezelőtt azonban, amikor még nem tudtak írni és olvasni az emberek, saját maguktól és a fantáziájuk segítségével meséltek. Ennek az ősi mesélési módszernek az egyik képviselője napjainkban a kisvárdai származású Bumberák Maja mese- és énekmondó, a Népművészet Ifjú Mestere. A vele beszélgetett M. Magyar László újságíró az élőszavas mesélés titkáról, vonzerejéről, jelentőségéről.

Bumberák Maja a beszélgetés során felidézte azokat az időket, amikor élő szóban adták tovább közösségeknek nemzedékeken keresztül a történeteket, vagyis a mesék is szájról szájra terjedtek. Mivel mindenki tett hozzá valamit, vagy éppen elfelejtett egy kis epizódot, a mese mindig más és más. Ugyanígy van napjainkban is az élmeséléssel, a mese változik, vagyis minden alkalommal újjászületik.

– Az élőszavas mesemondásban nem bemagoljuk a meséket, nem tanuljuk meg a szövegüket kívülről, hanem gyakorlatilag a mesei képei vezetnek bennünket, úgy mint a régi idők mesélőit. Még ha ugyanaz a személy is mondja a mesét, az minden egyes alkalommal más és más lesz, mert a mese mondása alkalmazkodik az adott közeghez, alkalmazkodik a mesehallgatók állapotához, s úgy aktualizáljuk, úgy improvizáljuk, ahogy az alkalomnak megfelel.

A beszélgetés során az is felvetődött, vajon a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei fiatalok hogyan fogadják az élőszavas mesélést.

- A napokban Kisaron is Fülesden is találkoztam gyermekekkel a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár felkérésére. Fantasztikus élmény volt. Először óvodásokkal, majd alsó tagozatos diákokkal találkoztam. Annyira lelkesek, tele vannak élettel, figyelnek. Jó nekik mesélni, mert veszik a lapot. Azonnal megértik, nem egy megszokott mesélésről van szó. Aktualizálok minden környezeti hatást, legyen az például a déli harangszó. Beleveszem a mesébe az iskolájukat, ha kérdeznek, válaszolok, s azt is beleszövöm a mesébe, s így valóban élő, interaktív, lüktető foglalkozás alakul ki. Inkább a pedagógusoknak kell szemmel jeleznem, hogy ne féljenek attól, hogy a tanulók ennyire lelkesek, bátrak, őszinték, hiszen éppen ez a jó és ez is a cél: a mesét konstruktívan, alkotó módon építsük tovább a gyermeki beleszólásokkal, ötletekkel.

A teljes beszélgetés meghallgatható a szon. hu portálon.