Az aratástól a frissen sült kenyérig - fotók, videó!

A szervezők 10 órakor nyitották ki a skanzen kapuit, majd beindították a matolcsi szárazmalmot. Fellépett a Kalamajka Bábszínház, „Legyen édes Sóstó!” jeligével grillázsbemutatót tartottak, de táncház, íjászat és kézműves foglalkozások is színesítették a rendezvényt.

Kiscipó volt a jutalom

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatóságának sátránál térképes játékra várták a kicsiket és a nagyokat: azoknak, akik sikeresen megoldották az útkeresős-tájékozódós feladatokat, egy-egy kiscipó volt a jutalmuk. Rácz Imrével, a NAK vármegyei elnökével a kenyér jelentőségéről, a magyarság életében betöltött szerepéről beszélgettünk. Kiemelte, a kenyér az élet, az otthon szimbóluma, és az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünk elmaradhatatlan részét képezi. 

– Ahogy elmaradhatatlan része nemzetünknek, Kárpát-medencei összetartozásunknak az immár 14 éve működő „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” kezdeményezés is, mely úgy tartja össze a magyarokat, ahogy a kovász a lisztet. Természetesen vármegyei szervezetünk az idén is kivette a részét a búzagyűjtésből. Ez a felajánlás egy szívből jövő adományozás, melynek célja, hogy javuljon a hátrányos helyzetű emberek életminősége – fogalmazott Rácz Imre, s hozzátette: ugyan Somogyváron a közelmúltban megtartották a hagyományos búzaösszeöntő ünnepet, a NAK vármegyei igazgatósága még szeptember elejéig várja a felajánlásokat. – Mi is megrendezzük majd az átadóünnepségüket, hiszen évek óta nálunk is hagyomány, hogy a térségünkben felajánlott búzából készült lisztet hazai és határon túli karitatív szervezeteknek adományozzuk – emelte ki.

Egyszerű de nagyszerű

A grillázsbemutató is sok érdeklődőt vonzott. Kiderült, a grillázs édes és ropogós, készülhet belőle torta, de apróra tördelve, esetleg darálva lehet dekoráció, ízesíthetünk vele krémet, habot. Általában sok cukorra és különféle olajos magvakra (hazánkban általában dió) van szükség az elkészítéséhez. 

– A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix esküvői asztalán volt ott a grillázs, ezt olasz cukrászok készítették, mégpedig nádcukorból. Később, amikor elterjedt, már répacukorból készült és diót tettek hozzá, mivel szinte minden parasztház udvarán állt egy diófa – avatott be a grillázs történetébe a Tiszavasváriban élő Róka Sándorné, aki a nyugdíjba vonulása után ismerkedett meg a grillázskészítés fortélyaival, amit most a múzeumfalu vendégeivel igyekezett megismertetni. Hozzátette, eddig csak tiszavasvári rendezvényekre „települt ki”, de a skanzenben dolgozik egy ismerőse, neki köszönhetően hívták meg a szervezők. – Árulni nem szoktam a termékeimet, nekem már az is nagy dolog, ha meg tudom ismertetni a grillázskészítés alapjaival az embereket – árulta el Róka Sándorné.

Ízlett a kóstoló

Kovács Zsuzsanna két iskolás korú kislányával és férjével Nagycserkeszről érkezett a Sóstói Múzeumfaluba. – Szeretjük az édességeket, és a jó illatok csaltak ide bennünket – mondta Róka Sándorné asztala mellett a kétgyermekes édesanya. Hozzátette, bár grillázst nagyon régen nem csinált, de a lányoknak kimondottan ízlett az itt kapott kóstoló, így nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben otthon készít majd a családnak. 

A skanzenbe látogatóknak bemutatták a kenyérsütés alapjait, az Újfehértói Hagyományőrző Baráti Társaság Egyesületének jóvoltából a barabási iskolaudvaron pedig az aratás mozzanataival is megismerkedhettek az érdeklődők. Délután megszentelték az új kenyeret, a hálaadó istentiszteleten Kósa László református lelkipásztor hirdetett igét. A megszentelt, majd felszeletelt kenyeret a látogatók között osztották szét a szervezők.