2024.09.16. 17:07
Vallás és turizmus kapcsolata
A látogatók nemcsak szent helyként, hanem művészeti emlékként is értelmezik a vallási nevezetességeket.
Kerekasztal-beszélgetést is tartottak
Fotó: TTRE
A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Nemzeti Vallásturizmus Tanács közösen szervezett találkozót a turizmusban érdekelt szereplők számára Debrecenben. A házigazda egyházkerület püspöke, Fekete Károly köszöntőjében kiemelte: a turizmusban rejlik az a lehetőség, hogy az egyház a kultúrán, művészeten keresztül hitébresztést végezzen. – Indirekt módon fel tudjuk kelteni az érdeklődést: a látogatók templomainkban megérezhetik, hogy ihletett, kisugárzással rendelkező helyen vannak – fogalmazott. Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára kijelentette: nem épületeket, kultúrtörténetet mutatnak be a látogatóknak, hanem az élő közösségeket. – Pozitívum, hogy az egyházak figyelnek az értékeik felújítására, karbantartására, fontosnak tartják, hogy ne csak a közösség tagjai, hanem az azon kívül állók számára is élményt nyújtsanak a templomok, emlékhelyek – tette hozzá.
Fontos a jó infrastruktúra
Vargáné Csobán Katalin, a Debreceni Egyetem adjunktusa elmondta, hogy összességében, becslések szerint évi 330 millió turista kel útra vallási helyszínekre, és évi 600 millió belföldi vagy külföldi vallási és spirituális utazás realizálódik a világon. Az elemzések szerint további növekedés várható mind a létszámban, mind az ezzel kapcsolatos bevételek értékében – fogalmazott Vargáné Csobán Katalin, hozzátéve, hogy napjainkra a vallásturizmus fogalma kitágult: a látogatók nem feltétlenül szent helyként, hanem kulturális, történelmi, művészeti emlékként értelmezik a vallási nevezetességeket. A fórumon kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Katona Ilona, a Tiszántúli Református Egyházkerület turisztikai szakértője hangsúlyozta, Debrecenben a Nagytemplom és a Református Kollégium is jól ismert szimbólumok, de a Csonkatemplom is kiváló turisztikai kínálattal rendelkezik. Mosolygó Péter, a Máriapócs Nemzeti Kegyhely kegyhelyigazgatója arról beszélt, hogy a helyszín infrastruktúrája úgy épült ki az utóbbi években, hogy a hozzájuk jellemzően hitéleti megfontolásból ellátogató zarándokok mellett akár többnapos lelki gyakorlatra, elvonulásra érkezők fogadására is alkalmas legyen.