Fekete mágia: kecskévé vált a rabló

– A legravaszabb, legdörzsöltebb emberek a nigériaiak, ráadásul borzasztó a közbiztonság, nem lehet közlekedni, ennek ellenére, ha nem vagyok ott 2-3 hónapig, a lelkemben érzem, hogy hiányzik az ország. Viszont ha több időt töltök ott tíz napnál, kikészülök idegileg: nincs az a Frontin-mennyiség, amit ne tudnék elfogyasztani – így fogalmazott a napokban a megyei könyvtárban dr. Kondricz Péter, aki pár hónappal ezelőtt mesélt már az OPI rendezvényén az afrikai országról, de mert akkor számos témára nem jutott idő, most visszatért. A korábbi diplomata külgazdasági attaséként dolgozott Nigériában, az élményeit pedig több könyvben is megörökítette, de előadásokat is tart, hogy közelebb hozza a hallgatóságához a szeretett nyugat-afrikai országot, ahová rendszeresen visszatér, és melynek az árnyoldalait sem hallgatja el. Ezúttal várakozással teli napokról és könnygázgránátokról mesélt, de szóba került a fekete mágia és a vallás szerepe is. 

Fekete mágia: a démonok tarifája 

– Európai szemmel nézve elképzelhetetlen, ahogy a társadalom minden szegletét áthatja a vallás, és hogy még mindig mennyire élő valóság a voodoo. Olyannyira, hogy ebből már komoly üzletág is kialakult: minden szolgáltatásnak megvan a tarifája. A helyi látomás előidézése 3500 helyi pénzbe kerül, ami nagyon olcsó, a nemzetközi látomás előidézése viszont 50 dollár. Helyi démon űzése vagy behívása 4000 helyi pénz, a nemzetközié pedig 50 dollár – nyilván sokba kerül a határkelés, vagy ha van a démonnak elvámolnivalója, de személyes démont is elő lehet idézni: ez mindig megy az illetővel, s 10 helyi pénz az ára. Annyira komoly dolog ez, hogy sok ott élő, egyetemet végzett barátom is hisz benne. És tudják, miért? Mert működik. Ezek után talán nem meglepő, hogy az egyik helyi lapban nemrégiben megjelent egy cikk arról, hogy a rendőrség fegyveres rablás alapos gyanújával őrizetbe vett egy kecskét. Nos, ott, velünk ellentétben, ezen senki sem nevet, sőt elgondolkodnak azon, mi a fenét csinált a kecske. Azt írják, valójában ez egy ember, aki a fekete mágia miatt kecskévé vált, de előtte fegyveresen kirabolt egy bankot, majd elmenekült egy lopott autóval – a rendőrök most azt várják, hogy a zárkában visszaváltozzon emberré. És ez ott teljesen komoly – mesélte dr. Kondricz Péter, aki nem csak akkor került veszélybe, amikor füstgránátot dobtak rá. 

Tífusz és malária

– A veszélyes közállapotok miatt Nigériában nincsenek turisták, aki odamegy vagy diplomata, vagy egy nemzetközi céget képvisel, azaz a helyiek azt hiszik, hogy vagy neki, vagy a cégének van pénze. Éppen ezért az emberrablás népszerű iparág, s ezt én is megtapasztaltam. Egyszer taxival mentem valahová, de meg kellett állnunk, mert a kocsinak felforrt a hűtővize, a sofőr pedig elment vízért. Ott maradtam az autóban, s motorosok vettek körbe. Az mentett meg, hogy népviseletben voltam, és tudtam 15-20 szót a nyelvükön. Mondtam nekik pár mondatot, ők pedig jót nevettek rajtam, megöleltek, majd elmentek. De aki ezeket nem tudja, könnyen áldozattá válik. Vagy elviheti valamilyen betegség: én például elkaptam a maláriát, a tífusszal együtt, s ez a kombináció halálos is lehet. Nekem 40,5 fokos lázam volt, és csak annyit kértem a Jóistentől, hogy itthon haljak meg. Az volt a szerencsém, hogy a repülőgépen, amivel haza tudtam jönni, kötelező volt a maszk, így felengedtek, mert nem látták, milyen beteg vagyok. Hazajöttem, a Szent László Kórházban mentettek meg – mesélte a korábbi diplomata. 

Az életéért futott 

Legutóbb magával vitt egy magyar cégtulajdonost, aki az út végén közölte: soha többé nem megy vissza Nigériába – mint dr. Kondricz Péter mondta, ezt meg is tudja érteni. – Elmentünk az egyik uralkodóhoz, mert szerettük volna bemutatni neki a terméket, amit a barátom cége gyárt. Átjutottunk 5-6 ajtón és titkárságon – persze mindenhol fizetniük kellett –, majd beértünk az utolsó nagy terembe. Órákig várakoztunk, de a látogatásból végül nem lett üzlet, mert bár jól elbeszélgettünk, az uralkodó érezte, hogy a barátom csak a noszogatásomra hajolt meg előtte, s ezt nehezményezte. Szerintem ez egy szép látogatás volt, a társam viszont nem így érezte. Különösen azért nem, mert három nappal később kis híján megfulladtunk. Meghívtak az új nigériai elnök beiktatására, és amikor odaértünk, a tér bejáratánál mintegy ötven ember éltette az elnököt: táncoltak, doboltak, énekeltek. Erre mit csinált a katonaság? Könnygázgránátot dobott közénk. Hatalmas füst lett, elkezdtünk rohanni. Azt éreztem, az életemért futok. Tudtam, ha levegőt veszek, a hörgőim szétégnek, és legfeljebb 4-5 másodpercre elég levegő lehetett már csak a tüdőmben, amikor hirtelen eloszlott a füst. Amikor a barátom is előkerült, mindenki hányt, köhögött, sírtunk, nevettünk, egymás nyakába borultunk – nos, ilyen bármikor megtörténhet Nigériában. 

Debrecen, Liverpool

Dr. Kondricz Péter egy másik emlékezetes találkozásról is mesélt: hat napig várt Nigéria egyik csúcsvezető politikusára. – A házában várakoztam bankvezérekkel, magas rangú katonai és polgári vezetőkkel együtt, s a hatodik napon mondtam, hogy nekem ebből elegem van, megyek haza. Erre megjelent a miniszter felesége, mondtam neki, hogy a kedves férjével szeretnék már 1817 májusa óta találkozni. Igen, tudja, de honnan jöttem? Biztos voltam benne, hogy semmit sem jelent neki Magyarország, erre kiderült, hogy a lánya Debrecenben tanul. Ekkor megjelent két édes, fekete kisgyerek, s Liverpool-mez volt rajtuk. Mondtam nekik, hogy Szoboszlai Dominik a kenyeres pajtásom, hozok nekik tőle autogramot, s ennek annyira megörültek, hogy a Madame szólt a férjének, így találkozhattam vele. De ha nem Magyarországról jövök, ha a lány nem a Debreceni Egyetemen tanul, s ha a két kisfiú nem Liverpool-szurkoló, esélyem sem lett volna találkozni a nagy hatalmú politikussal – mondta.

Könyvei

• Kalandok Nigériában, a szultánok, emírek és királyok földjén (2017)
• Szerelem a Boko Haram árnyékéban (2020)