Vegyvédelmi felszerelésben locsolja a virágait? Ha nem, az nagy hiba

Nemrégiben több hazai hírportál is beszámolt annak az osztrák házaspárnak a tragédiájáról, akik azt hitték, hogy medvehagymát szedtek a vacsorájukhoz, de tévedtek, ez pedig az életükbe került. Összekeverték ugyanis a növényt a kikericcsel, az abban lévő vegyületek pedig légzés- és szívbénulást okoznak: a párt kórházba vitték, de az életüket már nem lehetett megmenteni. Hazánkban is számos olyan növényt tartanak számon, amelyek halálosan mérgezőek, ezekkel pedig nemcsak a természetben találkozhatunk, több közülük ugyanis családi házak kertjeit és közparkokat díszíti, sőt, a lakásban is állhatnak valamelyik sarokban. Dr. Csabai Judit, a Nyíregyházi Egyetem docense segítségével azt gyűjtöttük össze, melyek a mérgező növények, a szakember pedig jó tanácsokkal is szolgált arra az esetre, ha megtörténne a baj.

Mérgező növények: kis mennyiségben orvosság

– Azt, hogy egy növény mennyire mérgező, több módon is meghatározhatjuk. A legegyszerűbb osztályozás szerint a tünetek erősségétől függően három kategória létezik. Bár a súlyosan mérgező növények akár halált is okozhatnak, sokat közülük a gyógyszeripar is felhasznál, hiszen, ahogy Paracelsus megfogalmazta, ami kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben méreg. Vannak ezek között olyan növények, amelyeket kényszerből fogyaszt el valaki, mert például eltéved, ahogy az Út a vadonba című könyv főszereplője, aki annyira éhes volt, hogy azt ette, amit talált, de mert rosszul azonosított be egy növényt, meghalt. Ugyanez a probléma a gombákkal is: sokan annyira biztosak a tudásukban, hogy nem vizsgáltatják be azt, amit szednek, és sajnos az idei szezonban is olvashattunk emiatt bekövetkezett tragédiákról.

Iskolaudvarra is ültetnek ilyet

– A környezetünkben viszonylag sok mérgező növény található, de mivel nem jut eszünkbe megkóstolni az olyan pompázatos virágokat, mint a leander vagy az angyaltrombita, nem okoznak bajt, a nagyobb problémát abban látom, hogy több óvoda vagy iskola udvarára is ültetnek mérgező dísznövényeket. Ezek között vannak olyanok, amelyeknek szép, piros a bogyójuk, a gyerekek pedig kíváncsiságból megkóstolhatják ezeket, és máris megtörténik a baj – mondta dr. Csabai Judit, aki még egy veszélyre felhívta a figyelmet. – 

Azt gondolom, hasznos lenne már gyerekkorban megismerni, melyek a legmérgezőbb növények, hiszen ezzel sok tragédiát megelőzhetnénk, az egyetemünk Gyógy- és fűszernövény szakjának népszerűsége pedig jól mutatja, hogy van erre igény – mondta a szakember, aki azt javasolja, hogy ha valaki evett egy növényből és rövid időn belül tüneteket észlel, fotózza le vagy szedje le és vigye magával a kórházba, a legtöbb mérgező növénynek ugyanis van egy ún. antidótuma, azaz ellenszere, és ha az orvosok tudják, mivel állnak szemben, nagyobb az esély a túlélésre. 

A legmérgezőbb növények, amelyekkel a környezetünkben találkozhatunk

• Az angyaltrombita a burgonyafélék családjába tartozik, és minden része mérgező. Amnéziát, hallucinációt, izgatottságot, szapora pulzust, görcsöket, eszméletvesztést okoz. Mivel nem lehet pontosan megmondani, hogy a növény milyen mennyiségű elfogyasztása okoz súlyos mérgezést, gyógynövényként használhatatlan
• Ugyancsak a burgonyafélék családjába tartozik a csattanó maszlag. A hatóanyagai olyan hallucinogének, amelyek a központi idegrendszerre hatnak, transszerű állapotot idéznek elő, a túladagolásuk pedig halált okoz. A hatóanyagai közül a szkopolamint, a hioszciamint és atropint is felhasználja a gyógyszeripar
• Vigyázni kell az ernyős virágúakkal, ezek gyűjtését még a profik is óvatosan végzik, hiszen a természetben számos olyan növény található, aminek a levele hasonlít a sárgarépáéhoz, a zelleréhez vagy a petrezselyeméhez, ennek ellenére mérgezőek
• A bürökről a tanulmányaink során is hallhattunk, hiszen például Szókratészt, az ókori görög filozófust úgy ölték meg, hogy bürökfőzetet itattak vele. A koniin nevű mérgező vegyület a növény minden részében jelen van. A hatóanyag a bőrön és a nyálkahártyán keresztül is felszívódik, ezért az érintése is kockázatos. A tünetei a fáradékonyság, szédülés, hasmenés, verejtékezés, majd a gerincvelő motorikus központjainak károsodása miatt lebénulnak a lábak, a mellkas bénulása egyre nehezebbé teszi a légzést, s végül beáll a fulladásos halál
• A ricinust hazánkban dísznövényként és vakondriasztóként használják a kertekben. A babszerű termésében koncentrálódik a ricin nevű halálos méreg, ami hányást, véres hasmenést, nehézlégzést, máj- és veseelégtelenséget, bénulást, majd halált okoz
• Az egyik legmérgezőbb növényünk a sisakvirág. Fő hatóanyaga az akonitin, ami az idegrendszert támadja meg, s megbénítja az érzékelést és a mozgást. Akár már egy milligramm is halálos lehet belőle
• Sok kertet díszít a tiszafa, ami rendkívül mérgező. Alkaloidjai egyensúlyzavart, izomremegést, görcsöket, ájulást, nehézlégzést és a szívelégtelenséget okozhatnak
• A fekete hunyor minden része mérgező. Glikozidokat tartalmaz, amelyeket a gyógyászatban hánytató és hashajtó hatásukért használnak. Februártól áprilisig virágzik, de amikor  enyhe a tél, már decemberben is nyílik, emiatt több országban karácsonyi rózsaként emlegetik
• A gyöngyvirág rendkívül mérgező képességét a szívglikozidok és szaponinok adják, amelyek rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak
• A gyűszűvirág leveleiből kivont digitoxint szívelégtelenség kezelésére való gyógyszerekben alkalmazzák, de lenyelve hányást, hasment, szívritmuszavarokat és légzésleállást okozhat
• Arra, hogy a leander mérgező, római katonák jöttek rá a középkorban. Nyársnak használták, és ők észlelték először a tüneteket: fejfájást, hasmenést, allergiás bőrreakciókat, keringési zavarokat, a legrosszabb esetben szívbénulást
• Mindezek mellett mérgező a szarkaláb, a dohány, a lila akác és a kontyvirág, a kecskerágó, több tűztövisfaj, több somfaj, a gyalog-, illetve fürtös bodza enyhén mérgezőek