2024.11.16. 07:00
Egy kis nassolás azért még nem árthat, ugye?
Mintha úgy programozták volna az embert, hogy szeressen rágcsálni, nem? Nassolás – néha lehet bűnözni, s egészséges rágcsák is vannak.
Amit a felnőttől lát, azt csinálja a gyerek. Csipegessen egészséges ételt!
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
A nassolás, a csipegetés szinte egyidős az emberiséggel. Egyesek szerint a társasági evésből terjedt el, a különböző családi összejöveteleken, partikon, fogadásokon illik megkínálni a vendégeket, akik jóízűen elfogyasztják a finom falatokat. Nincs is ezzel baj, ha nem válik gyakorivá vagy rossz szokássá a nassolás, amit ha túlzásba viszünk, megágyaz az elhízásnak.
Nassolás és szerotonin
Egyébként ahogyan a jó példa, úgy a rossz is ragadós. Vegyük például a gyerekeket, általában annyit nassolnak, amennyit a szüleik. De vajon mi lehet az oka annak, hogy az embert úgy „programozták”, szeressen a főétkezések között rágcsálni valamit, sóvárogjon valami harapnivaló után?
Lehet az oka valamilyen tápanyaghiány, energiahiány, étkezéskihagyás vagy egyszerűen csak a kedvenc étel (édesség, sós sütemény) iránti vágy. Minden emberrel megesik, hogy néhanapján „bűnözik” és megpakolja a desszertes tányért, a nagyobb gond az, amikor unalomból eszik. A jutalomfalatok ugyanis drasztikusan megemelik a szervezetben a szerotoninszintet, ami a boldogságérzetért felelős hormon, s fennáll a veszélye, hogy egyre gyakrabban szeretnénk átélni ezt a jutalomérzést.
Hogy milyen egészségügyi kockázatot rejthet magában a nassolás, főleg, ha gyakran és a megengedettnél nagyobb adagban fogyasztanak magas cukor-, só- vagy zsírtartalmú rágcsálnivalót a gyerekek, a dietetikust kérdeztük meg róla.
Elnyomják az éhségérzetet
– A súlygyarapodás nem az egyetlen probléma, a gyerekkorban rögzült helytelen táplálkozási szokások az első lépések a felnőttkori krónikus betegségek felé, úgy mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek. Ugyanis ezek a szokások sokszor hosszú távon is megmaradnak, és a gyermekek nagyon nehezen mondanak le a nassolásról – szólt hozzá a témához Sorosinszki Katalin. A dietetikust rendszeresen megkérdezzük táplálkozási szokásokkal, egészséges étrenddel kapcsolatos témákban. Most itt kiemelte, a cukros nassolnivalók gyorsan emelik meg a vércukorszintet, amit gyors visszaesés követ, és ez hirtelen fáradtságot, ingerlékenységet vagy akár szorongást is okozhat bennük.
– Az ilyen vércukorszint-ingadozások gyakoriak lehetnek, ha a gyerekek túl sok cukros ételt fogyasztanak, és idővel hozzászokhatnak a gyors energiaforrásokhoz, ami növeli az egészségtelen ételek iránti vágyat – tette hozzá a szakember. Majd azzal folytatta, a túlzott nassolás – különösen a feldolgozott, tápanyagszegény ételek fogyasztása – elnyomhatja a természetes éhségérzetet, és előfordulhat, hogy a gyerekek nem esznek elegendő fehérjét, rostot, vitamint és ásványi anyagot, ami viszont létfontosságú az egészséges fejlődésükhöz – mondta el a dietetikus.
– A nassolás pszichológiai szempontból is problémás, mert sok gyerek érzelmi okokból nyúl az ételhez: unatkozik, stresszes vagy vigaszt keres. Ez utóbbit már a kisbabáknál is megfigyelhetjük, hiszen mit ad gyerekének az anyuka, ha sírni kezd? Anyatejet, később valami kis rágcsálnivalót, amitől látszólag megnyugszik. De ha már itt tartunk, fontos megemlíteni azt is, hogy a nassolás kihatással van a gyermek szociális életére is. A túlsúlyos gyerekeket sokszor csúfolják a kortársai, ami önértékelési problémákhoz, szociális szorongáshoz vezet. Fontos lenne az egészséges táplálkozás oktatása, a szülői példamutatás, mert már egészen kicsi korban bombázzák őket a reklámok, s az ínycsiklandozónak feltüntetett finomságok nassolásra buzdítják őket, nem tudnak ellenállni – fejtette ki Sorosinszki Katalin.
Megkérdeztük, mit tehetünk a kockázatok csökkentése érdekében. Mit tehetünk, ha a gyerek nassolni akar?
Antal Emese Gyermek az asztalnál című könyvét javasolta, ami a korosztály táplálkozásával és étkezési szokásaival foglalkozik, hasznos útmutató az egészséges megoldások felé.
– Amikor a gyerek nassolni szeretne, fontos, hogy tudatosan és mértékkel kínáljunk neki az egészséges nasikat. Mik tartoznak ide? A gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és diófélék.
Házi készítésű és egészséges
– A répacsíkokhoz, uborkához, paprikacsipszhez adhatunk egészséges mártogatóst. Jó megoldás lehet kekszből a teljes kiőrlésű, ami sokkal több rostot és kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaz, mint a hagyományos verzió, és sómennyiségben is kedvezőbb. S amiről már korábban is beszéltem, vonjuk be őket is a sütésbe-főzésbe, szívesebben fogják elfogyasztani azt, amit együtt készítenek el a családban. Egy otthoni sütésnél nyugodtan szabályozhatjuk az alapanyagok mennyiségét és minőségét, pl. házi készítésű süteményeknél a kevesebb cukor, a teljes kiőrlésű liszt előnyösebb, mint a hagyományos recept alapján sült sütiknél. Tanítsuk meg a gyerekeknek a mértékletességet azzal, hogy kis adagokat kínálunk nekik egyszerre, és nem hagyjuk, hogy korlátlanul tömjék magukat mindenféle nassolnivalóval, amit a hűtőszekrényben vagy a boltok polcain találnak.
- Rendszeresség: ha nassolásra kerül sor, érdemes a főétkezések között, fix időpontban engedélyezni, hogy a gyermekek megtanulják a kiegyensúlyozott étkezési ritmust.
- Példamutatás: a szülők és a felnőttek szerepe kulcsfontosságú, hiszen a gyermekek gyakran követik az otthoni mintákat.