2024.11.25. 13:47
Előveszik-e a sofőrt vadgázolás után? A szakemberek válasza meglephet!
Őzet ütöttek el vasárnap Nyíregyháza határában, a tetemet hátrahagyta az ismeretlen autós. A vadgázolás kapcsán szakembereket kérdeztünk arról, milyen forgatókönyvek vannak, ha már megtörtént a baj.
Szörnyű gázolás: Óvatosabban és nagyobb körültekintéssel vezessünk ott, ahol meglátjuk a vadveszélyre figyelmeztető táblát!
Fotó: Ádám János
Szörnyű gázolás a Sóstói úton címmel számoltunk be vasárnap portálunkon arról a balesetről, amelyben egy autós elütött egy őzet, de az esetet nem jelentette senkinek sem, hanem továbbment a járművével. Több olvasónkban is felvetődött a kérdés, hogy az miért baj, ha elhajtott a helyszínről. Mit kellett volna tennie a vadgázolás után?
Forrás: Bordás Béla
A vadgázolás is közúti baleset
A jogszabályok szerint vadbaleset esetén értesíteni kell a rendőrséget, ugyanis a vadgázolás is közúti balesetnek minősül. A rendőrségnek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van egy applikációja, a VadGeo, aminek köszönhetően azonnal tudják, hogy melyik vadásztársaság az illetékes, s értesítik a hivatásos vadászt, hogy szállítsa el az elpusztult tetemet. Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, az elvitele lopásnak minősül. Fontos figyelmeztetés, hogy az elütött, megsérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat.
A Sóstói úton nem ez volt az első baleset. Mint Lázár Zsombor, a nyírpazonyi Aranyfácán Földtulajdonosi Vadásztársaság hivatásos vadásza érdeklődésünkre elmondta, évente 5-6 vadbaleset szokott lenni Nyíregyházán a Sóstói úti kórház és a vasúti felüljáró közötti szakaszon.
– Az idén a buszok fordulójának közelében is ütöttek el őzet, vagyis nagyon közel a városhoz. A vadbalesetek okát elsősorban abban látom, hogy nagyon sokan sétáltatják, futtatják a kutyájukat póráz nélkül az egész Sóstói-erdő területén. Sokan direkt olyan helyet választanak, ahol kevés a sétáló, a futó. Elég, ha a szabadon engedett kutya megkergeti az őzet, még csak el sem kell kapnia a vadat, ami menekülés közben más veszélyt nem érzékelve felszalad az útra, s már meg is történt a baleset. A jogszabály szerint egyébként kutyát sétáltatni csak pórázzal lenne szabad még az erdőben is. Gyakran találkozom éjszaka is futókkal, vagyis az állatok akkor sem találják meg a nyugalmat. Mivel parkerdőről van szó, ahol folyamatosan vannak kirándulók, sportolók, nem vadászunk az őzre, de nem is etetjük, hogy ne szokjanak oda, ám az őz mindenhol megél.
Mivel a vadveszélyre figyelmeztető tábla ott látható az út szélén, csak azt tudom javasolni a sofőröknek, hogy óvatosabban, figyelmesebben vezessenek, mivel mi mást nem tudunk tenni
– üzent a gépjárművezetőknek Lázár Zsolt.
Mindenki viseli a saját kárát
Kíváncsiak voltunk arra is, mit mond a jogszabály a vadbalesetek során keletkezett kárral kapcsolatban.
– Tavaly egy picit változott a vadbalesetekkel kapcsolatos jogszabály – tájékoztatta szerkesztőségünket Fazekas Gergely, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezetének titkára.
– Alapvetően nem történt jelentős változás, mindössze annyi módosítás történt, hogy a jogszabály elismerte azt a tényt:
létezhet olyan állapot, olyan helyzet, amikor a vad a saját önszántából kerül az útra, vagyis az életmódjával összefüggő tevékenységet folytat.
Például akkor, amikor átsétál az úton inni, amikor visszasétál legelni, vagy párzás idején kergetik egymást, vagyis nincs emberi ráhatás abban, hogy a vad az útra került. Gyakorlatilag ez volt a változás alapja, hiszen ugyanúgy megmaradt a jogszabályban az a tétel, hogy a vadászat és az autóvezetés egyaránt veszélyes üzem, és ha találkoznak, mindenki viseli a maga kárát. Az autósnak továbbra sem kell kifizetnie kötelezően a vadban esett kárt, hiszen azt viseli a vadászatra jogosult, az autóban esett kárt pedig viseli az autóvezető. Az előbb említett változtatásra azért volt szükség, mert eddig ha vad került az útra, azt mindig úgy értékelték, hogy ennek valamilyen emberi ráhatása volt, és emiatt a vadásztársaság a felelős.
Ha esetleg a balesetért mégis a vadásztársaság a felelős, mert például a hajtás során a vadat rossz irányba, a közút felé hajtották, akkor ezt a bíróságon kell tudni bizonyítani, és akkor lehet szó arról, hogy kártérítést fizet a vadásztársaság. A többi esetben, mint említettem, mindenki a saját kárát viseli.
A kimutatások szerint több százezer, sőt több millió forintos értékű vad is gyakran lesz baleset áldozata. Ha mondjuk egy 8-10 kilós agancssúlyú szarvasbikát elütöttünk és összetörte az autónkat, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az érintett vadásztársaságnak is legalább ugyanakkora a kára a vad elpusztulása miatt, mint nekünk a gépjárműben – tette hozzá Fazekas Gergely.
