2024.11.24. 15:29
Miért nem értjük a Z-generáció nyelvét?
A diáknyelv és a szleng régóta színesítik a magyar nyelvet. Ezek létezése természetes, sokaknak mégis nehéz szót érteni a Z-generáció tagjaival.
Z-generáció: 30 százalékuk akkor is chatel a másiknak, ha egy légtérben vannak
Fotó: Illusztráció: Getty Images
Ahogy arról korábban beszámoltunk, óriási figyelemnek örvend a Z-generáció a kutatók és egyéb szakemberek irányából, legyen szó szociológia vizsgálatokról, vagy éppen a munkaerőpiacot érintő felmérésekről. Legutóbbi cikkünkben a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara lesújtó tényeket feltáró kutatását mutattuk be olvasóinknak, most pedig a Z-generáció sokaknak értetlen nyelvhasználatát elemezzük dr. habil Minya Károly nyelvész, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete intézetigazgatója közreműködésével.
Z-generáció, a „digitális bennszülöttek”
Biztos sokan szembesültek már azzal, hogy a buszon, esetleg az utcán elkapott, fiatalok közötti beszélgetésből kis túlzással egy szót sem értenek. A jelenség nem a véletlen műve, ráadásul bizonyos szempontból egy természetes nyelvi folyamat eredménye. A diáknyelv és a szleng ugyanis régóta létező nyelvváltozatok, és a köznyelvhez hasonlóan folyamatosan változnak.
Dr. habil Minya Károly ezzel kapcsolatban elárulta, a Z-generáció, vagy más néven „digitális bennszülött” nemzedék ereiben „byte-ok folynak”, és bizony egy a nyelvhasználatukra is hatással van mind szóban, mind írásban.
– A mostani diáknyelvnek is számos sajátossága van. A szleng, a bizalmas társalgási stílus jellemzőit hordozzák a diákok beszélgetései, illetve írásai. A diáknyelvről, szűkebben a Z-generáció nyelvéről elmondható, hogy fésületlen és színes, egyben nyegle és játékos, gyakran szórakoztató és humoros elemekkel. Sajnos azt is el kell mondani, hogy nem ritkán trágár szavakkal, mondatokkal is tarkított a diákok nyelvhasználata – ismertette a Z-generáció nyelvhasználatának jellemzőit a nyelvész. Bár sokan nem értik a fiatalok szavait, talán meg is rökönyödnek a kifejezésmódjukon, ezzel alapvetően még nem lenne gond.
„Na, lökjed, kisapám!”
– Ez a bizalmas nyelvváltozat egy természetes forma, ám arra nagyon fontos odafigyelnie a fiataloknak, hogy mikor és hogyan beszélnek, írnak. Nem mindegy a szituáció és az sem, hogy kivel kommunikálunk. Ami a barátok között elfogadott, más helyzetben nem lesz az. Nem szerencsés azzal nyitni egy állásinterjún, hogy „Na, lökjed, kisapám!”, hiszen abban a pillanatban ugrik az álláslehetőség. Mindez fordítva is igaz: a kollégiumi szobatárs biztosan furcsán nézne fiatal barátjára, ha ő így szól: „Légy olyan kedves, nyújtsd ide a ruházatomat!”. Minden helyzetnek és csoportnak megvannak a maga normái, melyekhez alkalmazkodni kell – világított rá dr. habil Minya Károly. Az már más kérdés, mennyire figyelnek oda e normákra a Z-generáció képviselői, és tudják-e hogyan nyilvánuljanak meg az egyes élethelyzetekben?
Lesújtó képet festenek a dolgozatok
– Lehetséges, hogy mindez gondot okoz a fiataloknak. Bár sok szempontból szabadabb világban élünk, és a bizalmas nyelvváltozatok, a szleng oda is benyomul, ahová nem kellene. Éppen ezért nagyon fontos a tanárok – elsősorban a magyartanárok – szerepe, hiszen nekik kell megtanítani a diákoknak, mikor milyen nyelvváltozatot kell alkalmazni. Önmagában egyik nyelvváltozat sem hibás, csak tudni kell őket használni. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel egyre nagyobb a gond, amiről elsősorban a magyardolgozatokban megfigyelhető stílustörések árulkodnak. Az interneten számos példát találni erre, ugyanis egyre gyakoribbak a dolgozatokban az „Antigoné az egyik bátyját csak sutyiban temethette el”, vagy a „Toldi a királyi udvarban újra oltári botrányt csapott” formulák. Ezek egyáltalán nem illenek egy dolgozatba, ott az igényes, köznyelvi nyelvváltozatot kell használni – hívta fel a figyelmet az intézetigazgató.
A Z-generáció nyelvhasználata más szempontból is érdekes: a szóbeliség és írásbeliség gyakran összeolvad, hiszen a fiatalok különböző chat-platformokon tartják a kapcsolatot, melyek a szóbeli kommunikációt ültetik át írásos formába. A legnagyobb gond ezzel, hogy nem ügyelnek a helyesírásra, rengeteg rövidítést, angol betűszavakat tartalmaznak. A kommunikáció e formája hamar szokássá válik, s később rányomja a bélyegét a diákok helyesírására. Íme egy példa az említett problémára:
Két kislány beszélget az iskolában történtekről, az egyikőjük beteg, és otthon pótolja lemaradásait.
– szia nemtod h miből írtok holnap magyarból?
– pilll +kérdezM
– írtatok már tézét a határozószókból?? O.o
– írtunk 1 tollba mondást lol volt xD meg tékába vettünk egy csom mindent… de gyógyulyál+ :)
– oky menek mst kösy jó8 :)
– jó7 :D 30