Advent: Krisztust várjuk, ami felerősítheti bennünk a jóság iránti vágyat, a szeretet kifejezésének erejét

Advent. Az elcsendesedés ideje. Milyen a református ünnepvárás? Nagy József református tiszteletes osztotta meg gondolatait velünk. 

Advent: közeledik az ünnep

– Két fontos jellemvonását emelném ki ennek az időszaknak: az egyik az, amelyik a múltba tekint vissza. Ez az emlékezés ideje, amikor azért lehetünk hálásak, hogy az Isten Fia, Jézus Krisztus nem tartotta alantasnak, hogy emberi testet vegyen magára, és a próféciák megtestesítőjeként megszülessen erre a világra. Jövetelének a célja a megváltás volt - ami több, mint a bajokból, a betegségekből való szabadulás. Több, mint a rossz dolgok legyőzése! A megváltás abból az állapotból szabadít ki, amiben az ember az Isten nélkül létezik. Krisztus megváltása azért több, mint csodák sokasága, mert helyreállító ereje van: visszaengedi az embert Istenhez. Az adventi készületben erre emlékszünk,  a megváltó Krisztus feletti örvendezésben kap értelmet.
A másik aspektusa a mi várakozásunknak már nem visszafelé tekint, hanem előre, mely nem csupán az adventi napok idejére érvényes.

Ez szülheti meg a jóság iránti vágyat, a jótékonyságra való hajlandóságot, a szeretet különféle kifejezéseinek a módját az életünkben – fejtette ki a lelkész. Arra a kérdésre, hogy szerinte
mire van leginkább szüksége a ma emberének advent idején, azt felelte: –  Ha merünk egy kicsit mélyebbre menni, belenézni a lelkünkbe, akkor azt hiszem, hogy ma is a legtöbben a Megváltót várják. Persze, nem biztos, hogy így fogalmazzák meg. Lehet, hogy azt mondanák: arra lenne szükségem, hogy szabaddá legyek egy kicsit attól, ami megkötöz, ami egyhangúvá teszi az életemet; igazi békét szeretnék, a háborúnak és a háborúskodásnak a végét; szeretnék félelemmentes életet. Lennének, akik azt mondanák: szükségem van valakire, aki meghallgat, aki igazán foglalkozik velem, akit érdekel az életem. Ha ezeket a válaszokat - és azokat, amiket nem is biztos, hogy meg tudok most fogalmazni, de sok szív mélyén kimondatlanul ott lapulnak - tiszta füllel hallgatjuk, akkor ott van bennük egy nagyon mély sóvárgás valami olyan után, amit más nem tud megadni, csak az Isten. És Ő már odaadta Jézusban azt, aki Megváltója lett az embernek, szóval a szükségeinkre adott megoldást. Jó lenne, ha lennének advent idején olyanok, akik felismerik ezt, akik beszélnek erről mindazoknak, akik szükségben vannak – jegyezte meg a tiszteletes. 

Nagy József felidézte, az elmúlt években a városrészben a három történelmi felekezet és az Örökösföldön élők közösen indultak fáklyás kántálásra, énekszóval töltötték meg az esti csendességet a lakóházak között. Ezt ebben az évben pihentetik, azonban az éneklés, a zene mindig része volt a készülődésnek és az is marad. Advent első vasárnapján a Harmónia Kamarakórus volt a gyülekezet vendége, a második vasárnap  azokat az egyedülálló, magányos testvéreket hívták meg a közösségbe, akik szívesen lennének társaságban, de ez ritkán adatik meg nekik. A harmadik vasárnap a református gyülekezet kórusának éneke fogja gazdagítani az Istentiszteletet, a negyediken a gyerekek készülnek ünnepi műsorral. 

–Ez az időszak lehetőséget ad a gondolkodásra, a körülöttünk zajló események átgondolására is. Mit kell megértenünk a világban? – kérdeztük a lelkipásztortól. – Nagyon nehéz kérdés ez – mondta. – A világ eseményeit sokan palástként akarják használni, hogy a közvetlen körülöttünk lévő dolgokat eltakarják, a figyelmünket eltereljék. A félelem nagy úr, és ha valakinek a szívében el lehet ültetni a félelem magvait, akkor hatalmat lehet venni annak az embernek az élete fölött. Nem hallgat arról a Szentírás, hogy a világ és benne a mi saját világunk is nem mentes a bajoktól.  Őszintén beszél Isten arról, hogy mit jelent a gonoszság, de azt sem tartja titokban az Ige, hogy ebbe a világba - ami kétezer évvel ezelőtt sem volt jobb hely, mint manapság - eljött az Isten fia. Ráadásul azért jött el, hogy a félelemtől uralt világban megmutassa milyen, amikor a szeretet uralma veszi át a hatalmat. Azért szerettek Jézus körül lenni a nehéz sorsú emberek, mert nem kellett mellette félni, mert felszabadultak lehettek mellette.

Nagycsaládban nagy az ünnep is

Majd arra voltunk kíváncsiak, náluk a családban hogyan ünnepelnek hét gyerekkel? – Mindig nagy az öröm, hiszen hét gyermek örömével gazdagodunk, de nem mindig a napjaira esik nálunk az ünneplés. Lelkészcsaládban meg kellett tanulnunk, hogy tudatosan keressük, teremtsük meg az alkalmát annak, hogy saját ünnepünk is legyen. Ez az időszak a lelkészek, a papok életében zsúfolt, de örömteli, mert  segíthetünk  abban, hogy igazi ünnep legyen a gyülekezeti közösségekben a karácsony, s a személyes életterünkben is.  Otthon az előkészületben mindenki részt vesz, a karácsonyfa felöltöztetése családi program. A tágabb családi kör mindig a "pirosbetűs" ünnepnapok után találkozik. Kihasználjuk az iskolai szünet adta szabadságot is, és együtt keressük azokat a programokat, amikben minden családtag örömét leli. Igaz, hogy ez fárasztóbb, mintha csak az ünnep idejét élnénk meg, azonban a családunknak egyértelműen erőforrást jelentenek ezek az idők. Remélem, hogy minél többen erőt tudnak majd meríteni az ünnepből – kívánta az örökösföldi reformátusok lelkipásztora, Nagy József.