Kitalálod, Szabolcsban mennyi az átlagbér?

Ünnepélyes pillanatokkal kezdődött az év utolsó vármegyei közgyűlése csütörtökön, ekkor tett esküt Hovánszki György, a Nemzetközi Kapcsolatok és Határmenti Együttműködések Bizottság nem közgyűlési tagja, majd nyílt és zárt ülésen összesen 20 napirendi pont megvitatása várt a képviselőkre. A munkaerőpiac, az álláskeresők számának alakulása került a fókuszba.

Egyre kevesebb vannak az álláskeresők

Kétség kívül az egyik legfontosabb és legtöbbeket érintő napirend – amit összevontan tárgyalt a közgyűlés – a vármegye munkaerő-piaci és közfoglalkoztatási helyzetről szóló kormányhivatali beszámoló volt. A számok önmagukban is magukért beszélének, hiszen a vármegye gazdaságának teljesítménye növekedési pályán halad és ezzel párhuzamosan az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) is folyamatosan nő. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete egy év alatt 17,4 százalékkal 463 233 forintra nőtt. A foglalkoztatottak száma másfél százalékkal emelkedett és meghaladja a 241 ezret, míg a munkanélküliek száma csökkent, az év harmadik negyedévében 23 és fél ezren voltak.

Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit az idei év első tíz hónapjában 35 ezer új álláshely segítette, a nem támogatott álláshelyek a teljes kör közel 18 százalékát adták – derül ki a tájékoztatóból, ahogy az is: a kormányhivatal nagy jelentőséget tulajdonít azoknak a szolgáltatásoknak, elhelyezkedést segítő eszközöknek, melyekkel támogathatják a hátrányos helyzetben lévő álláskeresők elhelyezkedését.

Vármegyénk képzési jegyzékében 95 különböző képzés közül választhatnak az álláskeresők, ez pedig azoknak lényeges, akik nem rendelkeznek piacképes tudással, szakmai ismerettel, így jóval nehezebben találnak munkát. S visszatérve a statisztikához: az álláskeresők 63 százaléka vármegyénkben szakképzetlen. 

– A 463 ezer forintos vármegyei bruttó átlagkereset az országos átlagban a nettó átlagkeresetnek felel meg, ami jól mutatja, hogy vármegyénk ezen a téren még mindig le van maradva – mondta Bakó József képviselői hozzászólásában, amire Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke reagált. Mint mondta, az örökös történelmi hátrányunk elvitathatatlan, ahogy az is, folyamatosan azon dolgoznak, hogy az átlagbér egyre inkább megközelítse és végül elérje az országos átlagot, amihez kormányzati támogatást is kapunk. Példaként a nyíregyházi ipari park fejlesztésre fordítható 198 milliárd forintot említette, aminek eredményeként új munkahelyek jönnek létre. 

Akinek a közfoglalkoztatás ad csak esélyt

Maradva a munka világában: a közfoglalkoztatásról szóló tájékoztatóban az olvasható, hogy a közfoglalkoztatás egyik legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása, így megakadályozni, hogy teljesen elszakadjanak a munka világától, értéket teremtsenek és esélyük legyen visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatottak száma az év első tíz hónapjában 15 786 volt, ami az egy évvel korábbinál 108-cal kevesebb. Kiemelt jelentősége van a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben működtetett járási startmunka mintaprogramoknak, ezek keretében a helyi igényeken alapuló feladatok valósíthatóak meg.

A tájékoztató rámutat arra is, hogy a közfoglalkoztatásból a kiáramlás lelassult. Az országosan 65-70 ezer közfoglalkoztatott nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedése korlátokba ütközik, így számukra továbbra is az egyetlen legális jövedelemszerzési lehetőség a közfoglalkoztatás. A hosszabb távú közfoglalkoztatási programban 2024. szeptember elseje és 2025. február 28-a között Szabolcs-Szatmár-Beregben 6175 ember végezhet munkát. A vármegyei közgyűlésen 11 órakor kezdődött a közmeghallgatás, ám azon senki nem kér szót, majd folytatódott az ülés, amin többi között szó volt a Vidékfejlesztési Program előrehaladásáról, a Máltai Szeretetszolgálat tevékenységéről – ezekre később visszatérünk.