Sztrájkoló bányászokkal küzdöttek, de Űrdongónak is jattoltak a nyíregyházi diákok Peruban (videóval)

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az év eleji tajvani siker után Peruba utazott a nyíregyházi Bánkirobot Team, hogy az ESI AMLAT Expo 2024 Peru rendezvényen is megmutassa a világ több pontján már jól ismert HandExo projektjét. Az év elején a „félvezetők országában”, Tajvanban jártak a fiatal feltalálók, ahol az ázsiai makerek mellett a dél-amerikaiak figyelmét is felkeltette a HandExo elnevezésű projekt. A kesztyű formájú exoszkeleton a Tajvani Nemzetközi Tudományos Kiállítás dobogójának második fokára repítette megalkotóját, Prill Gábort, és egyben „megváltotta a repülőjegyet” a csapatnak a perui expóra. A rendezvényen szinte alig volt európai csapat, ám a népes mezőnyben ismét sikerült remekelnie a Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium fiataljainak. A különleges útról Zsigó Zsolttal, az intézmény tanárával, a csapat vezetőjével beszélgettünk.

Kétszáz projekttel versengett a Bánkirobot

– Erre az expóra többségében az adott régióból érkeznek csapatok, ám mi is meghívást kaptunk. Európából rajtunk kívül egy olasz és egy belga delegáció képviseltette magát, az összes többi – hozzávetőleg 200 projekt – Közép- és Dél-Amerikából érkezett. Még érdekesebbé tette az utunkat, hogy a perui kongresszusban egy együttműködési megállapodást kötöttek a NASA-val, ahová a delegációk vezetőit – köztük engem – is meghívták. A bejutás viszont nem volt egyszerű, mert a sztrájkoló perui bányászok által elfoglalt utcán kellett átverekedni magunkat, s a tiltakozás a teljes kintlétünk alatt tartott – tudtuk meg Zsigó Zsolttól, aki arról is beszélt, nagyon változatos projekteket láttak Peruban.

– Láttunk izomszenzorral vezérelt robot kézfejet, amivel mi is foglalkoztunk korábban. Bár nekünk ez 5–6 éve volt kiemelt projektünk, ott az újdonság erejével hatott. Rengeteg volt a környezetvédelem és az állatvilág témájú projekt, hiszen sokan érkeztek Amazónia közeléből az expóra. Az olaszok a szőlőhéjból készítettek olyan anyagot, mellyel egyes műanyagokat lehetne kiváltani. A harmadik európai csapat, a belgák halbőrökkel foglalkoztak: ruhákat és egyéb kisebb használati tárgyakat készítettek belőle. Eszembe jutott, hogy amikor középiskolás voltam, létezett egy Felkínálom című tévéműsor. Magyarországon ez volt az innováció egyik kezdeménye. Az emberek egy zsűrinek mutatták meg az ötleteiket, amikből akár később termék is lehetett. Akkor megjelent egy férfi, aki a busa bőréből gyártott ruhákat. Ezért mondom mindig azt a srácoknak, hogy hiába hisszük azt, hogy valamit mi találtunk ki, lehet, hogy Kínában már sok éve forgalmazzák. Az emberek agya a világ minden felismeri a fizika törvényszerűségeit, amik mindenhol ugyanúgy működnek, így az arra adott válaszok is lehetnek egyformák – hangsúlyozta a csapat vezetője.

Hogy kerül Kodály Zoltán Peruba?

– Volt egy igen különleges találkozásunk egy kolumbiai fiatal tanárnővel. Bár a projektje egyáltalán nem vág a mi profilunkba, mégis megálltunk a standjánál, mert megláttuk a poszterein a Kodály feliratot. Kiderült, hogy a Kodály-módszerrel tanítja a zenét a kisiskolásoknak. Büszkék lehetünk erre, hiszen ezt a módszert a világ távoli tájain is újra felfedezik. Az érdeklődés a mi standunknál is óriási volt, az emberek érdeklődve hallgatták Prill Gábor szavait, fotózkodtak és kérdeztek a HandExoról. A magyar nagykövetségre is meginvitáltak minket, ahol Beck András nagykövet is kipróbálta az eszközt. A HandExo Dél-Amerikában is bizonyított, a zsűri aranyéremmel jutalmazta a több éves munkát – tette hozzá Zsigó Zsolt. A perui utazás a munka és az elismerés mellett rengeteg élményt is adott a csapatnak: kipróbálták a nemzeti ételeket és a sokszor döcögős közlekedésbe is belekóstolhatott a nyíregyházi csapat. Ezen élményekről hamarosan részletesen is beszámolunk. Addig is itt egy videó arról, milyen kreatívan, Űrdongó-jelmezben koldulnak a peruiak.