2024.12.31. 17:17
Óév záró és újév indító szokásaink–ezt írtuk 50 évvel ezelőtt
Az ember jövőbe vetett bizakodó hite évről évre feleleveníti a hagyományokat. A népszokások év közben feledésbe merült pompás gazdagsága megelevenedik.
Az év első napján a takarítás nem ígért jót az esztendőre
Fotó: Illusztráció: Fortepan
Az évkezdet minden nép életében összekapcsolódik valamilyen szimbolikusan elválasztó, szerencsevarázsló, gonoszűző cselekvéssel. Hazánk egyes vidékein — itt Szatmárbán is — pl. az éjféli óraütés előtt az emberek, kezükben pénzt szorítva, asztal vagy szék tételére állnak, és onnan az utolsó óraütéssel a földre ugranak. Ennek a szimbolikus értelme az, hogy pénzzel a kezükben ugranak be az előttük álló ismeretlen új évbe.
Illusztráció: MW-archív
A Túr mentén, Kölcse környékén, a nyíren, a mai nagyidejű öregek gyermekkorában az a szokás járta, hogy a fiatal legények énekszó és vidám kurjongatás közepette szalmabábut hordtak körül a faluban. Megálltak egyes ablakoknál kántálni, ahol a lakók itókával és kaláccsal kínálták meg őket. Mikor végig járták a kiszemelt házakat, kimentek a falu végére, ahol ének és vidám tréfa mellett temették el a szalmabáb által jelképezett óévet. Szokás volt továbbá hogy újév napján egy legényt öregembernek öltöztettek, akit egy fiatal gyerek, ostorral a kezében végig vert a falu főutcáján. Ebben az esetben az öregember az ó évet a fiatal az új évet szimbolizálta. Máshol az ó évet kiharangozzák a legények, míg az új évet a templom tornyában énekszóval köszöntik.
Népszokások – tájegységenként is eltérhet
Általában elterjedt nézet az, hogy ki mit csinál új év napján, az fog vele ismétlődni év közben is. A veszekedést kerülik, hogy békességben éljenek, sárga kását, főtt kukoricát esznek, hogy sok aranyuk, töltött káposztát, béles rétest, hogy sok bankójuk legyen. A „siker” érdekében kiszabott cselekvésnek, jóslásnak alapja az „ómen principii", kezdet varázslás, kezdet jóslás: ki mit csinál új év napján, azt fogja csinálni egész esztendőben. Az egésznapos evésnek, ivásnak, jókedvnek, derűnek is hasonló értelme van.
Számon tartják új év napján az időjárást is, mivel nem közömbös, hogy az új esztendőben milyen idő fog szolgálni. Amilyen idő van új év napján, a néphit szerint általában olyan időjárás fogja jellemezni az egész esztendőt. Népünk időjósló cselekményei igen figyelemre méltóak, mivel ezek sok esetben évszázados megfigyeléseken, tapasztalatokon nyugosznak.
Tehát az új év napjához fűződő szokások az óév temetésének jegyében az elkövetkezendő új esztendő bizakodó reménységében zajlik évről évre, a múlandóból a jövendő felé. Az ember jövőbe vetett bizakodó hite pedig évről évre feleleveníti a népszokások év közben feledésbe merült pompás gazdagságát– írta a Kelet-Magyarország 1974. december 31-e számában.
