Szomorú, sajnos erre a toplistára került rá most Nyíregyháza

A múlt év vége drágulást hozott a kiadó lakások piacán. Országosan 1,3, a fővárosban pedig 1 százalékos emelkedés következett be novemberhez képest az albérletek árában.

Január első hetében már csak három fővárosi kerületben voltak 200 ezer forint alatt az átlagos bérleti díjak, a legnagyobb választékkal rendelkező kerületekben pedig 235-322 ezer forint között szóródtak az árak – derül ki a KSH adataiból. Mérsékelt tempóban folytatódhat a drágulás 2025 elején, mivel a lakbérek már eleve magas szintről indulnak és leginkább a fizetések változásával mozognak együtt. A bérleti díjak emelkedése miatt egyre több munkáltatónak és munkavállalónak érdemes megfontolnia a kedvezményes lakhatási támogatást. 

Éves szinten a decemberi bérleti díjak országosan 9,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a fővárosban pedig 9,6 százalékkal drágultak a kiadó lakások – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből, amely ismerteti a legfrissebb, januári lakbér árakat is.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva elmondta, hogy a tavaly év végi drágulás 2025 elején mérsékelt tempóban folytatódhat, mivel az albérletárak már eleve magas szintről futnak neki az idei évnek. A bérleti díjak leginkább a fizetések változásával mozognak együtt, az év eleje pedig fizetésemelési hullámmal indul a munkaerőpiacon.

Az albérletek árai most stagnálnak Nyíregyházán

Majd Székesfehérvár, Veszprém és Szombathely következik, mindhárom városban 170 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat a tulajdonosok. A nagyobb egyetemvárosok közé sorolt Szegedre és Pécsre 160-160 ezer forint jellemző, Miskolcon pedig 120 ezer forintnál tart az átlagos lakbér.

– Nyíregyházán az elmúlt két évben nagyon megemelkedtek az albérletárak – fejtette ki Bákány Zsoltné Edina, az Otthon Centrum Nyíregyháza Egyház utcai irodájának vezetője. – Ez az emelkedés több okra vezethető vissza. Egyrészt olyan magasak voltak az ingatlanok vételárai, hogy a befektetőknek, főleg azoknak, akik hitelre vették a lakást, muszáj volt magas bérleti díjat megszabni, hogy a befektetés megtérüljön. Másrészt pedig Nyíregyháza és Debrecen ipara is oly mértékben fejlődött, hogy egyre több külföldi vendégmunkás keresett szállást az elmúlt években. A cégek a magasabb beosztású munkavállalók számára nagyon jól felszerelt ingatlanokat kerestek, ahol az alapfelszereltség, hűtő-, mosó- és mosogatógép mellett mikrohullámú sütőt vagy akár kenyérpirítót is elvártak a bérlők. Így a belefektetett ingóságok miatt is emelkedett meg az albérletek ára. A lakástulajdonosok a cégektől magasabb díjat kérhettek el, és viszonylag biztosabb bérlők, mint a magánszemélyek – részletezte a szakértő, és megjegyezte: az idén egyfajta stagnálást vettek észre, megjelentek a tavalyinál alacsonyabb albérletárak a piacon.

– Már nem keres olyan sok külföldi munkás albérletet, mint tavaly. Az idén senki nem emelt, mert most több kiadó lakás is van kint a piacon, mint amennyi az előző évben. A cégek már nem vesznek ki annyi albérletet, a magánszemélyek pedig nem tudnak olyan magas árat fizetni, mint a nagyobb vállalatok. Már 110 ezer forintos havi díjért is van 40 négyzetméteres lakás, de 300 ezer forintos is akad a kínálatban – részletezte Bákány Zsoltné Edina, és hozzátette: természetesen az árképzésnél már lehet sejteni egyfajta minőséget is, a magasabb ár sokszor felszereltebb, felújított ingatlant jelent, de mindenki a saját igényeinek és pénztárcájának megfelelőt válassza. 

Léphetnek a munkáltatók

Balogh László szerint a kiadó lakások drágulása miatt sok munkavállaló és munkáltató vizsgálhatja meg a lakhatási támogatások bevezetésének a lehetőségét. – Ez egyébként is logikus döntés. A havi maximális 150 ezer forint összegű lakhatási támogatás adminisztrációja munkáltatói oldalról nézve szuperegyszerű, hiszen nekik nem kell leszerződni a bankkal vagy bérbeadóval, sőt. Az albérleti díjról még számla sem kell, mivel a munkavállalónak pedig elegendő csak rendelkezésre bocsátani a bérleti szerződését vagy a tulajdonában álló ingatlan hitelszerződését. A lakhatási támogatást akár a fizetéssel együtt el tudják utalni a munkavállaló bankszámlájára – ismertette a kedvezőbb lakhatáshoz szükséges megoldás részleteit Balogh László, és hozzátette: mindez azt jelenti, hogy így közel 25 százalékot spórol a munkaadó is, mert a munkabérhez képest ennyivel kedvezőbb a lakhatási támogatás adó- és járulékterhe. Vagyis mind a munkaadóknak, mind a dolgozóknak jó lehetőséget nyújt ez az alternatíva.