Égészségben eltöltött évek

2025.01.20. 11:00

Nem állunk túl jó helyen ezen a listán sem. Fontos üzeneteket fogalmaz meg a szabolcsiaknak egy kutatás

Az ország nyugati vármegyéiben magasabb a várható élettartam, a felzárkózás folyamatos. Szabolcs-Szatmár-Bereg a 17. a listán, de mi magunk is tehetünk a magasabb életkorért.

A rendszeres testmozgás, a közösségi kapcsolatok erősítése, az egészséges táplálkozás hozzájárul ahhoz, hogy magas életkort élhessünk meg

Fotó: Illusztráció: Shutterstock

A kék zónák a világ olyan 5 térségét jelölik, ahol átlagon felül élik meg az emberek a 100 éves életkort. Ezek titkait számos kutatás vizsgálja, és a legfontosabb megállapítása az, hogy a meglepően hosszú élet az ott élők életmódjának eredménye. 

életkor, születéskor várható élettartam, foglalkoztatottság, nők, férfiak, Szabolcs-Szatmár-Bereg
Születéskor várható átlagos élettartam vármegyei eloszlása 2023-ban. Adatforrás: KSH
Fotó: Longevity Magazin

Hazánk nem szerepel a világ 5 kék-zónái között, ugyanakkor érdemes megnézni, az országon belül mely területeken magas a várható élettartam. Vajon miért élnek tovább a Győr-Moson-Sopron, a Pest, a Zala és a Veszprém vármegyeiek, és miért alacsonyabb a várható élettartam Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád vagy épp Békés vármegyében? – tette fel a kérdést a Longevity Magazin.

Magyarországon az elmúlt 20 évben nőtt a születéskor várható élettartam, de még mindig elmarad jó pár évvel az EU-s átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 73 év, míg a nőké valamivel több mint 79 év volt, ami jelentős javulás az 50 évvel ezelőtti adatokhoz képest – olvasható a magazin most megjelent számában, amelyben a hazai kék zónákat keresték. 

Mint írták, a magyarországi várható élettartamra vonatkozó adatok fontos regionális különbségeket mutatnak. A leghosszabb életkort jellemzően Nyugat-Magyarországon, érik el az emberek, míg az északkeleti régiókban alacsonyabbak az értékek. Csongrád-Csanád kivételével, a várható élettartam rangsorában az első 9 helyen csak nyugat-magyarországi vármegyék szerepelnek, míg a lista alján szereplő 3 vármegye mind az ország észak-keleti régiójában helyezkedik el. Szabolcs-Szatmár-Bereg a 17. a listán, itt a férfiak 71,68, míg a nők 78,09 évet élnek meg (átlagosan). Az sort Nógrád és Borsod zárja.

Születéskor várható átlagos élettartam vármegyei eloszlása 2023-ban. Adatforrás: KSH
Fotó: Longevity Magazin


– Ez a 17. hely és az adatok nem ismeretlenek számunkra, hiszen évtizedek óta ezt látjuk a kutatási eredményekben. A regionális különbségek sem újdonságok, akár a gazdasági, foglalkoztatottsági, jövedelmi, szociális mutatókat nézzük az ország nyugati fele mindig előttünk járt – nézett a számok mögé portálunk kérésére dr. Fábián Gergely. A nyíregyházi szociológus, számtalan külföldi és hazai résztvevője azt mondja, ha ezekből készítenénk térképet, ugyanez rajzolódna ki. 

Életkor és életminőség

– Van pozitív elmozdulás, mert az átlagos élettartam országosan és Szabolcs-Szatmár-Beregben is nőtt, kedvezőbb lett a helyzet mint 30 éve, vagy akár a 2011-es népszámlálás adatait nézve, de a differencia megmaradt – tette hozzá.  
Azaz másképp fogalmazva, ahol Győr tartott pár évvel ezelőtt, mi most értünk oda. S ha a számokat nézzük 2 év nem sok, s mégis az, mert jó lenne azt olvasni, hogy a mi vármegyénkben is – átlagosan – elérik a nők a 80. életévüket.
A háttérben a társadalmi, gazdasági, jövedelmi és egészségügyi helyzet áll, ami alapvetően határozza meg az életmódunkat, az egészségben eltöltött éveket.

Dr. Fábián Gergely szociológus szerint fokozatos a felzárkózás, mi magunk is tehetünk a magasabb életkorért
Fotó: youtube

– A jövedelem határozza meg azt, hogy milyenek a lakhatási körülményeink, ez hat az egészségi állapotra, befolyásolja az egészséges táplálkozásban és -életmódban elérhető lehetőségeinket – magyarázta a szociológus, aki arról is beszélt, érezhető a bérek fokozatos felzárkózása is, de a hátrányt nem teljesen sikerült még ledolgozni. 

És ez igaz a nyugdíjasokra is, az alacsonyabb munkabér miatt alacsonyabb a nyugdíjuk, s az is tény, elöregedő a magyar társadalom, a 65. év felettiek aránya már eléri a 21 százalékot, ebben az életkorban a krónikus problémák, betegségek előjönnek. Ekkor válik meghatározóvá az elérhető egészségügyi ellátás, ezért nagyon fontos az alapellátás erősítése, a szakellátások fejlesztése a legkisebb, hátrányos helyzetű településeken is, illetve azok közelében. 

Elérhető lépések

– Szociológusként  bízom benne, folytatódik a megye felzárkózása, s egy következő felmérésben még kedvezőbb adatokat olvashatunk majd, s előremozdulunk a mostani 17. helyről – mondta dr. Fábián Gergely, és megjegyezte: ezért mi magunk is sokat tehetünk

. S ezt fogalmazta meg a magazin is: a magyarországi adatok és a globális kék zónák összehasonlítása rámutat, hogy a legtöbben tehetünk azért, hogy javítsuk életminőségünket. 

A helyi közösségek megerősítése, a helyben elérhető egészséges élelmiszerek fogyasztása, a mozgás, a természeti környezet és a stresszkezelés fontosságának hangsúlyozása olyan lépések, amelyek sokunk számára elérhetőek. Ezek az egyszerű, de hatékony szokások nemcsak az életkort növelhetik, hanem az életminőséget és ezzel együtt a várható élettartam növekedést is jelentősen, össztársadalmi szinten javíthatják – összegzett a Longevity Magazin.

 

Életkor-növekedés tendenciája hazánkban: a nők tovább élnek

A KSH interaktív korfáján az 1870-es évektől egészen 2070-ig nézhetjük meg, hogyan alakul a hazai lakosság életkor-összetétele. Természetesen, a 2024 utáni időszak kutatási adatokra alapuló becslés csupán, de jól jelzi az életkor-növekedés tendenciáját. 

Az adatokból az látszik, hogy ma a 90 és afeletti kort megélők, a hazai lakosság 0,6 %-át adják, ami összesen 57.684 főt jelent. Az idős korosztály, azaz az 1933 és azelőtt született népesség 76,4 %-a nő, és csupán 23,6 %-a férfi. A nemek közti különbség a magasabb életkornál a legjelentősebb. Egészen a 60-as életévig szinte hasonló arányban élnek nők és férfiak hazánkban, ekkortól azonban a korfa elmozdul a nők javára, és fokozatosan csökken a férfi lakosság száma. Olyannyira, hogy 100 éves kor felett szinte csak nőket találunk hazánkban – írja a Longevity Magazin.


A várható átlagos élettartam

A hazai vármegyei sorrend, a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé haladva: 

  • 1. Győr-Moson-Sopron, 
  • 2. Pest, 
  • 3. Zala, 
  • 4. Veszprém, 
  • 5. Csongrád-Csanád, 
  • 6. Vas, 
  • 7. Tolna, 
  • 8. Baranya, 
  • 9. Fejér, 
  • 10. Hajdú-Bihar, 
  • 11. Bács-Kiskun, 
  • 12. Somogy, 
  • 13. Komárom-Esztergom, 
  • 14. Heves, 
  • 15. Jász-Nagykun-Szolnok, 
  • 16. Békés, 
  • 17. Szabolcs-Szatmár-Bereg, 
  • 18. Nógrád, 
  • 19. Borsod-Abaúj-Zemplén.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában