Nem volt korai az öröm

2025.01.06. 12:28

Földbegyökerezett a verseny győztese is

Izgalmas verseny végén nyert a korai juhar, Gávavencsellőn él a megyei dobogós.

A korai juhar lett az Év Fája 2025 szavazás nyertese

Fotó: internet

A múlt év végén három héten át lehetett szavazni az Év Fája 2025 versenyre benevezett három fafaj valamelyikére. Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A megmérettetés célja – világosít fel Facebook-oldalán az egyesület – az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés. Emlékezhetünk, hogy 2024-ben a megtisztelő címet az európai vagy közönséges bükk nyerte.

év fája, juhar,
Év fája: a korai juhar botanikai kegyeinek rajza
Fotó: internet

Év fája: három fafaj között dőlt el a verseny

Az Év fája 2025 szavazás jelöltjei voltak

  • Kecskefűz
    Fatermetű egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az Alföldön kimondottan ritka. A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja. A füzekhez igen sok olyan rovarfaj kötődik, ami nem él meg más növényeken, ezért fontos szerepe van az életközösségekben.
  • Korai juhar
    A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. Alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli természetszerű állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek.
  • Rezgő nyár
    Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újra erdősülésében. A rezgő nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán elkezdenek rezegni. Innen a szólás: „reszket, mint a nyárfalevél”. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötődik hozzá.

Izgalmas hajrában 825 szavazattal végül az idei Év fája megmérettetést a korai juhar nyerte. 

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében viszonylag kevés korai juhar van, de Cégénydányádon, Jánkmajtison, Rakamazon és Gávavencsellőn találhatunk belőle. Ez utóbbi települést díszíti a legnagyobb pédány, melynek törzskörméretét 320 centiméterben rögzítették 2017-ben. Magyarországon a Tolna megyei Alsóhídvégpuszta ápolja hazánk legnagyobb koraijuhar-matuzsálemét, amelynek törzskörmérete 2009-ben 515 centiméter volt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában