Ez már kukkolásnak számít egy társasházban? Mit gondol róla?

Ahogyan azt portálunkon korábban megírtuk, egy hölgy felháborodott posztban számolt be arról, hogy valaki több cipőjét is ellopta egy nyíregyházi társasház folyosójáról. Ahogyan a cikkből kiderült, a tolvaj (vagy tolvajok) éjszaka tulajdonította el a könnyen mozdítható zsákmányát, fittyet hányva arra, hogy az örökösföldi lakótömb be van kamerázva. Felmerül a kérdés, a társasházakban felszerelt kamerák elriasztják-e a bűnözőket.

Társasházi kamerák: segíthetik a rendőrség munkáját

Az eset nem egyedi, ezért megkérdeztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányságot és megerősítették: rendszeresen kapnak bejelentéseket kisebb-nagyobb lopásokról. 

Fedor Rita rendőr őrnagy elmondta, a tolvajok sokféle cselhez folyamodnak, hogy bejussanak a társasházakba. – Becsengetnek, szórólaposnak vagy ételfutárnak adják ki magukat, aztán a gyanútlan lakók beengedik őket. Nem biztos, hogy ekkor lopnak el valamit, ilyenkor körül pásztázzák a terepet, majd később visszatérnek. A rendőrség munkáját – bármilyen bűncselekményről is legyen szó– az adatgyűjtésben, a felderítésben segíthetik a társasházakban felszerelt kamerák. Hogy hatásos-e a bűnmegelőzésben? Ez már egy összetettebb kérdés. Volt olyan eset, amikor a tetten ért személyt nem érdekelte a kamera, még bele is nézett, ugyanakkor számos esetben bizonyítható a biztonsági eszközök, riasztók visszatartó ereje. 

A tolvajoknak, betörőknek a mágneszáras kapuk kinyitása sem jelent gondot ma már, ha bejutnak a házba visznek mindent ami kezük ügyébe kerül: cipőt, kisebb bútorokat a folyosókról, a nyitva hagyott pince igazi kincsesbánya nekik, nagy értékű szerszámokat, barkácsgépeket is „kitakarítanak” az éj leple alatt. 

Bűnmegelőzés vagy kukkolás? 

Különösebb szabály nem köti azokat, akik a saját tulajdonú családi házakra telepíttetnek fel biztonsági kamerákat, azonban más a helyzet a társasházaknál. Mielőtt a szabályokat kiveséztük volna Fodor Tamással, a Fodor Ház Kft. ügyvezetőjével, elmondta: Nyíregyházán nem sokan élnek a lehetőséggel, nem nagyon jellemző, hogy a lakótömböket kamerák védik.

– Egyrészt a költségek okán, másrészt az eszközök használatára vonatkozó szigorú szabályozás miatt dönt így a lakóközösség. A társasházi kamerák kiépítése már 600 ezer forintból kijön, ezt az összeget még állná is a lakóközösség, azonban az üzemeltetésért havidíjat kell fizetni, amit akkor sokallanak, ha semmilyen probléma (lopás, rongálás) nem történik az adott lakótömbben, feleslegesnek tartják a kamerarendszert – fejtette ki a társasházkezelő. 

– Ahhoz, hogy egy közösség kamerákat szereltethessen fel a lépcsőházban, a lakók kétharmadának a hozzájárulása szükséges, és a döntést fel kell tüntetni a társasház szervezeti és működési szabályzatában is. A társasház közös tulajdonában álló épületrészeket, helyiségeket és területeket lehet megfigyelni kizárólag– hangsúlyozta Fodor Tamás. Fontos tudni továbbá, hogy a közös képviselő a jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező céggel köthet szerződést. A felvételeket csak annak a biztonsági cégnek a munkatársa nézheti meg, akivel szerződésben áll a ház, de ő is csak akkor, ha bűncselekmény történt. A jogszabály maximum 30 napos határidőt biztosít a felvételek megőrzésére.