KRESZ-módosítás: valóban biztonságosabb lett miattuk a közlekedés?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a közlekedés nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben, sőt az elmúlt néhány évben még inkább felgyorsultak a folyamatok a különféle elektromos közlekedési alkalmatosságok (mint az e-roller, segway és társaik) megjelenésével. A változásokhoz a közlekedési szabályrendszernek, és természetesen a közlekedőknek is alkalmazkodniuk kell. Éppen ezért a KRESZ jó néhány módosításon esett át az évek alatt, a szakemberek pedig egy újabb csomagon dolgoznak, melynek bevezetését 2026-ra ígérik. Előző cikkünkben összegyűjtöttünk néhány olyan korábbi KRESZ-módosítást, melyek nagy hatást gyakoroltak Nyíregyháza és a vármegye közlekedésére. Aktuális írásunkban ezek sorát folytatjuk Hagymási Sándor gépjármű-szakoktatóval, aki felidézte, mi mindent tapasztalt az utakon az elmúlt évtizedekben.

KRESZ-módosítás – íves út a biztonság felé

– A körforgalmak több mint két évtizeddel ezelőtti megjelenése óriási változás volt annak idején. Nyíregyházán is sokan rácsodálkoztak az elsőre, ám ma már mintegy 40 van a városban és a környéken. 

 Azonban hiába minden igyekezett, sok olyan sofőr van az utakon, akik évtizedekkel ezelőtt ( a körforgalmak megjelenése előtt) szerezték a jogosítványukat, és még ma sem tudják biztosan, hogyan kell ezekben a csomópontokban közlekedni. Előfordul, hogy valaki forgalommal szemben hajt be, mások nem tudják, mikor kell az irányjelzőt használni. Romániában például a körforgalomba behajtáskor kell az indexet használni, pont fordítva, mint itthon – hangsúlyozta Hagymási Sándor, majd kiemelte: nálunk nem jellemző, de több nagyobb városban van többsávos körforgalom, ami nagy fejtörést okoz néhány járművezetőnek.

– E csomópontoknál nagyon kell figyelni, hogy melyik sávban hajtsunk be a csomópontba, aztán melyikből lehet kihajtani. Többször találkoztam olyan sofőrrel, aki a belső sávban haladt, majd a körforgalom közepéről átlósan átvágott a többi autó előtt. A táblák azonban idejében tájékoztatnak minket, csak figyelni kellene rájuk – tette hozzá.

A nyíregyházi autósok jelentős része ismeri a Sóstói út és a körút kereszteződését, ami egykor telezöldes csomópont volt. A kereszteződés az évek alatt a közlekedők „mumusává” vált, majd megszüntették a telezöld jelzőlámpát.

Nem tudják, mi az a kerékpársáv

– A csomópont sokáig volt viták tárgya, és ez a telezöld „kiiktatása” után sem szűnt meg teljesen. Annyi biztos, hogy hagyományos jelzőlámpás kereszteződésként nagyságrendekkel csökkent a szakasz forgalomáteresztő képessége, emiatt a Kossuth utca sokszor az Egyház utcáig torlódik. Sok baleset helyszíne volt a kereszteződés, ám a telezöld megszüntetése a torlódás mellett egyéb gondokat is szül. Mi, oktatók nem tudjuk gyakoroltatni ezt a csomóponttípust a belvárosban, és bár Nyíregyházán ilyen nagy telezöldes kereszteződés nincs még egy, a környező városokban, például Debrecenben sok van. Ha a járművezetők nem tanulják meg, hogyan kell ezekben közlekedni, akkor máshol fogják gyarapítani a balesetek számát – hívta fel a figyelmet Hagymási Sándor.

– Sok járművezető nincs tisztában a kapcsolódó szabályokkal, és jellemzően azok, akiknek több mint 20 éves a vezetői engedélyük. Döbbenet, amikor meglévő jogosítványosokat oktatok, akik kategóriabővítés miatt jönnek, és még csak fel sem ismerik ezeket. A Toldi utcán lévő sárgán felfestett kerékpáros nyomvonalra nem mernek rámenni, mert nem tudják, hogy lehet, és inkább súrolják a parkoló autókat. A Búza utcán nyitott kerékpársáv van, aminél szintén vannak gondok. A piac miatt sok arrafelé az idős járművezető, akik még abban az időben vizsgáztak, amikor nem is volt ilyen. Rendszeresen ráparkolnak a kerékpársávra, majd felháborodnak, ha kijön a hatóság munkatársa, és büntet.