KRESZ-történelem

2025.01.21. 18:00

Sok autós megutálta ezt a magyar KRESZ-ben: szerinted is hiba volt váltani?

A közlekedési szabályok átfogó módosításán dolgoznak a szakemberek. Nem ez az első alkalom, ugyanis a KRESZ az elmúlt évtizedekben számos érdekes változáson esett át.

Ma már akár elektromos autóval is tanulhatunk vezetni

Fotó: Illusztráció: MW-Archív/Unger Tamás

A közlekedés rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, sőt az elmúlt néhány évben még inkább felgyorsultak a folyamatok a különféle elektromos közlekedési alkalmatosságok (mint az e-roller, segway és társaik) megjelenésével. E változásokhoz a közlekedési szabályrendszernek és természetesen a közlekedőknek is alkalmazkodniuk kell. Éppen ezért a KRESZ jó néhány módosításon esett át az évek alatt, a szakemberek pedig egy újabb csomagon dolgoznak, melynek bevezetését 2026-ra ígérik. Ezekből már szemezgettünk korábban, aktuális cikkünkben pedig olyan változásokat gyűjtöttünk össze, melyek az elmúlt évtizedekben nagy hatást gyakoroltak a hazai közlekedésre.

A e-rollerek miatt is szükséges a KRESZ módosítása
Az új közlekedési eszközök megjelenése is indokolja a KRESZ módosítását
Fotó: Illusztráció: AFP

A KRESZ őse, amin ma már csak mosolygunk

Az EduKRESZ sajtóközleményében közlekedéstörténeti érdekességeket összegzett, melyek a régmúlt közlekedését tárják az olvasó elé. 

Mint írták, 1890-ben született meg az első olyan hazai jogszabály, ami az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott.

Ebben találjuk a „balra tarts, jobbról előzz” elvet – tehát az akkor még bal oldali közlekedést –, továbbá előírták azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni. Ma már talán megmosolyogtató az az 1901-es fővárosi rendelet, ami arról határozott, hogy az automobilok legnagyobb megengedett sebessége széles utakon 15 kilométer/óra, keskeny és nagy forgalmú úton 10, lakott területen kívül pedig 30 kilométer/óra. Az autók terjedésével egyre nagyobb szükség volt egy egységes és országos szabályrendszerre: az első KRESZ 1930-ban lépett hatályba, amivel hazánk megelőzte a mobilizációban akkoriban élen járó Nagy-Britanniát is.

Az ezt követő évtizedekben rengeteg változáson estek át a közlekedési szabályok, némelyik nagy port kavart, míg mások alig kerültek be a köztudatba. Megkérdeztünk egy több évtizedes szakmai múlttal rendelkező nyíregyházi gépjármű-szakoktatót, hogy melyek voltak azok a módosítások, melyek nagy hatást gyakoroltak Nyíregyháza és a vármegye életére.

 

Szabályok és a nosztalgia

Hagymási Sándor arról számolt be, sokak nem tetszését kiváltotta az a KRESZ-módosítás, amikor 60 kilométer/óráról 50-re csökkentették a megengedett sebességet lakott területen belül.

– Az intézkedés a ’90-es évek elején lépett hatályba, igazodva több más európai ország szabályozásához. A szakemberek számba vették, hány méterrel nagyobb a féktávolság 60-as tempóról az 50-hez képest, és más országokhoz hasonlóan nálunk is bevezették a ma is érvényes limitet. A biztonsági öv kötelezővé tétele is megér egy misét. Akinek volt a keleti blokkból származó autója, az még emlékezhet az azokban lévő kezdetleges övekre, amelyeket külön be kellett állítani. Mivel állítani kellett, annak helyes módját is tanítottuk: a KRESZ-könyvben is leírták, hogy a mellkason átfutó öv beállítása akkor helyes, ha az öklünk befér a mellkas és az öv közé. Persze ma, az automata biztonsági övek korában csak mosolygunk ezen – mesélte Hagymási Sándor, akitől azt is megtudtuk, a járművek kivilágításának szabályai is sokat változtak az évek alatt.

– Néhány évtizede csak a délutáni szürkület kezdetétől a reggeli végéig volt kötelező a világítás. Később jött az aktuális szabály, mely előírja, hogy lakott területen kívül tompított fényszórót kell használni. Talán érdemes lenne ezt újra elővenni, hiszen a nappali menetfénnyel rendelkező járművek tulajdonosai gyakran elfeledkeznek a megfelelő kivilágításról. A menetfény általában csak elöl világít, a hátulról érkező így nehezen észleli a járművet. Szintén sokan emlékezhetnek még arra, amikor megvettük a pótféklámpát a különféle keleti autókra. Ezekért és az utólagos ködlámpákért is büntetett a rendőr, sőt a műszaki vizsgán sem felelt meg az ezekkel szerelt autó – mondván, nem gyári tartozék. Ma már ez is csak nosztalgia, ezek ma már minden autó gyári tartozékai – tette hozzá a szakoktató, aki arról is beszélt, az elmúlt néhány év egyik legnagyobb hatású módosítása volt az online KRESZ-oktatás bevezetése.

– Az oktatás e formáját nyugati mintára vezették be Magyarországon, de elmaradt a várt siker. 

Ez nem csak idehaza jellemző, ugyanis Ausztriában és Németországban már elkezdték visszaállítani a tantermi KRESZ-oktatást.

 Modern lépésnek szánták az e-learninget, ám a sikeres vizsgák száma drasztikusan lecsökkent. A korábbi 60 százalék feletti első sikeres vizsgákkal szemben ma már ott tartunk, hogy a tanulók kevesebb mint 50 százaléka felel meg elsőre a KRESZ-vizsgán – hívta fel a figyelmet Hagymási Sándor. A nagy hatású változások ismertetését következő cikkünkben folytatjuk.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában