Vészhelyzet

2025.01.22. 07:00

Ez a vírus tízezrével szedi áldozatait az országban és Szabolcsban is

Az elmúlt négy hónapban tízezrével számolták fel országszerte a szárnyasállományokat. A madárinfluenza korábban nem látott ütemben fertőz, és még csak a járványszezon közepén tartunk.

Ha egy telepen felüti a fejét a madárinfluenza, akkor a teljes állományt felszámolják. Nyírbátorban 115 ezer pecsenyekacsa lett a vírus áldozata

Forrás: illusztráció / shutterstock

Alig négy hónap alatt csaknem 200 madárinfluenza-kitörés történt hazánkban, amire az elmúlt öt évben nem volt példa Magyarországon. Január 6-án közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – portálunkon is beszámoltunk róla – , hogy egy nyírbátori pecsenyekacsa telepen kimutatták a vírus H5N1 altípusát. Elkezdődött a 115 ezer egyedet számláló állomány felszámolása, a gazdaság körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

madárinfluenza, járvány, Nébih, vírus, baromfi, kacsa, liba, Tranzit-Kert Zrt.
A Nébih a madárinfluenza vírusával megfertőződött telepeken elrendeli az állomány felszámolását
Illusztráció: MTI-archív

Madárinfluenza: a párás, enyhe idő kedvez a vírus terjedésének

– Ahogy humán fronton felpörgött az influenzajárvány, sajnos ez az időszak, a madárinfluenza vírus terjedésének is kedvez. A betegség ellen az EU nagy része különféle igazgatási, zárlati intézkedésekkel, leöléssel, betelepítési tilalommal próbál gátat szabni, de úgy tűnik, hogy a jövőben ez vakcináció nélkül nem fog működni – mondta megkeresésünkre dr. Kiss Márton József. A Tranzit-Ker Zrt. – a Tranzit Cégsoporthoz tartozik a nyírbátori telep is – állategészségügyi és járványvédelmi igazgatóját arról kérdeztük, hogyan lehet megvédeni az állományt a fertőzéstől. 

– Egyre inkább azt mondhatjuk, hogy elsősorban nem a vándormadarak hurcolják be a betegséget, hanem endémiáról beszélhetünk, azaz a vírus jelen van Magyarországon és más országokban is. Az őszi, téli időszakban több a megbetegedés, egyrészt a vonuló vadmadarak fertőzésközvetítő szerepe, másrészt a nedvesebb időjárás, és a kevesebb közvetlen napfény (UV sugárzás hiánya) miatt. A ködös, párás idő kedvez a vírusoknak, ugyanis a kis vízcseppekben megtapad a kórokozó, és a légáramlással több kilométerre is eljut. Ilyenkor mind a vadmadarak között, mind a háztáji állományokban egyre több beteg egyed van, és ennek egyenes következménye, hogy a vírus az állattartó telepekre is bekerül – fejtette ki a szakember.

Ahogy az igazgató fogalmazott, sajnos van az a vírusmennyiség, amikor a nagy létszámú telepeket sem lehet hatékonyan megvédeni a megfertőződéstől. Esetleg, ha meg tudnánk szűrni az épületekbe bekerülő levegőt, de ennek olyan plusz költsége lenne, amit világszinten a legnagyobb genetikai cégek pedigréállományainál is legfeljebb egy-két telepen alkalmaznak. 

Idegrendszeri tüneteket is mutatnak a beteg szárnyasok

Megtudtuk dr. Kiss Márton Józseftől, hogy a madárinfluenzára a kacsa, és a víziszárnyasok általában sokkal fogékonyabbak, mint egy brojlercsirke vagy házityúk. Például a pulyka is a fogékonyabb baromfifajok közé sorolandó, de a továbbterjedés esélye itt alacsony, mert ha egy pulykánál észlelik a tünetet, akkor egy-két napon belül a teljes állomány kipusztul. 

madárinfluenza, járvány, Nébih, vírus, baromfi, kacsa, liba, Tranzit-Kert Zrt.
A pulyka szinte azonnal elpusztul a madárinfluenza vírusától, ezért itt kisebb a továbbfertőzés veszélye
Illusztráció: nebih.hu

– Vízibaromfik esetében, főleg a kacsánál azonban két-három hét is lehet a lappangási idő, ami a legnagyobb rizikó, mert mire kiderül, hogy baj van, addigra ki tudja, merre ment tovább a vírus – érzékeltette a különbséget az igazgató, aki hozzátette: a takarmányos, az élőállat-szállító gépjármű, de bármilyen egyéb emberi tevékenység révén bármerre és észrevétlenül eljuthat a kórokozó. 
A hízottmáj alapja a kacsa vagy a liba, és az előállítás szerkezete úgy alakult, hogy  sok kis telep van, sok mozgással oda ki kell vinni az élő szárnyast, a takarmányt, majd onnan el kell szállítani az állatokat a vágóhídra. Főleg a déli országrészben, ahol tradicionálisan nagyobb ennek az ágazatnak a jelenléte, ez okozza a legfőbb kihívást, és látjuk, senki se kivétel. 

A Nébih folyamatosan közli a madárinfluenzával érintett területeket, vármegyéket, az elmúlt öt évben adott idő alatt nem volt olyan sok madárinfluenza-kitörés mint az elmúlt négy hónapban, és a szezon még nem ért véget, a kellős közepében vagyunk.

- Egy állományban a legelső tünet, amit észreveszünk, a drasztikus takarmányfogyasztás-csökkenés, ami egyik napról a másikra akár az 50 százalékot is elérheti. Ha a kollégák a silomérlegelés alapján látják, hogy kiugróan magas a csökkenés, amihez gyakran társul, hogy már vizet sem isznak annyit az állatok, akkor a jelek madárinfluenza vírusra utalnak, amit boncolással erősítünk meg – mondta dr. Kiss Márton József a tünetekről és a folyamatról. A másik támpont a boncolás során a hasnyálmirigyben észlelhető elhalások, vérzések. Később megnő az elhullások száma, nagyon sok madárnál látnak idegrendszeri tüneteket, mozgáskoordinációs zavart, fejremegést, körmozgásokat, és azt, hogy a madarak nem tudnak felállni, csak kapálóznak a lábukkal. Ezek nagy bajt jeleznek.

madárinfluenza, járvány, Nébih, vírus, baromfi, kacsa, liba, Tranzit-Kert Zrt.
A  ködös, párás idő kedvez a madárinfluenza terjedésének, mind a vadmadarak között, mind a háztáji állományokban egyre több beteg egyed, és ennek egyenes következménye, hogy a vírus a nagy létszámú állattartó telepekre is bekerül
Fotó: Illusztráció: nebih.hu

Az állat értékén kompenzálnak

– A 115 ezer madár hatalmas veszteség, van-e kártérítés, ami segíti a cégeket abban, hogy talpra álljanak, a veszteséget tudják kompenzálni – adódott a kérdés, amire az igazgató azt válaszolta, hogy a kártalanításra van egy eljárásrend a kártalanítási jogszabály alapján, ami pontosan leírja annak főbb szabályait. 

Amennyiben a vállalkozó, vagy az érintett cég a bejelentési kötelezettségének eleget tesz, akkor lefolytatják a kártalanítási eljárást, a hatóság a helyszínen becslési jegyzőkönyvet készít és kártalanításként az állat forgalmi értékét kapja meg a vállalkozó. 

– Majd két hónapig üresen áll a telep, nem megy a vágóhíd, azonban a dolgozók bérét ki kell fizetni, ahogy a többi költséget is. Az állam jelenleg a közvetlen kárt enyhíti, és úgy tudjuk, elindult egy eszmecsere, mert a jelenlegi rendszer nem képes úgy betölteni a feladatát, ahogy a hatóság, a törvényhozás, a szakminisztérium gondolná és ahogy az a baromfiszektorban dolgozókat a legjobban segítené – vélekedett a Tranzit-Ker Zrt. főállatorvosa. Rámutatva arra is, amikor ilyen nagy a madárinfluenza kitettség, nagyon nehéz tervezni, üzleti tervet összeállítani, kalkulálni, mert egyik napról a másikra a legnagyobb körültekintés, óvatosság mellett is megtörténik a baj, ami az egész magyar baromfis társadalomban jogosan okoz aggodalmat. 

madárinfluenza, járvány, Nébih, vírus, baromfi, kacsa, liba, Tranzit-Kert Zrt.
A Tranzit Cégcsoport évente több millió baromfit nevel és dolgoz fel saját telepein, vágóhídjain – köztük Nyírbátorban
Fotó: Szijjartó Péter/Facebook

 

Az oltás mellett és ellen

Dr. Kiss Márton József szerint a vakcinázás megoldás lehetne, de megvannak a hátrányai is, amit nem szabad elhallgatni. 

Példaként Franciaországot említette, ahol 2023 októberében elkezdték a vakcinázást, mert rájöttek, bármit tesznek, csak hatósági intézkedésekkel nem tudják elejét venni a járványnak, ezért léptek. És úgy tűnik, hogy működik: a 2022/23-as évfordulón több mint ezer madárinfluenzás esemény volt a franciáknál, az oltási program elindítása óta kevesebb, mint húsz. Ez komoly eredmény, és itt jön a de! A hízottmáj előállításban Franciaország az egyik legnagyobb nemzet, azonban ők elsősorban belpiacra termelnek, ezzel szemben hazánk exportorientált. 

– Alapszabály szinte az egész világon, ha egy ország elkezd vakcinázni, akkor nagyon sok piacról ki van tiltva. Ha Magyarországon a baromfiágazat vakcinával akarná védeni az állatállományt, akkor innen nemhogy kacsa, de brojlercsirke, pulyka, semmilyen baromfi nem mehet át a határon. Japán, Kanada komoly felvevőpiacok, ezek is bezárulnának előttünk, ami igen komoly következményekkel járna. Ezért nagyon nehéz eldönteni, hogy a mérleg nyelve hova húzzon, indítsuk-e el vagy sem. Most se jobb a helyzet, mert ha van egy madárinfluenza kitörés, onnantól ezek az országok lezárnak, és a legutolsó kitörés után két hónappal fognak feloldani minket – beszélt a következményekről az igazgató. 

– Az is elképzelhető, hogy ennek az évnek csaknem a felét zárlat alatt töltjük, és csak egy fél évet tudunk exportálni. Nagyon összetett, nemcsak járványügyi, hanem gazdasági, kereskedelempolitikai probléma ez, foglalkozik vele a minisztérium, a hatóságok is, de még nem alakult ki konszenzus, s elsőként a szakmának kell megegyeznie. Szakemberként úgy látom, hatékony védekezés csak így lesz lehetséges. Azért pedig a baromfiágazat szereplőinek jár az elismerés, hogy a járvány miatti veszteségeket a hazai vásárlók, fogyasztók nem érzeték meg – mondta dr. Kiss Márton József állategészségügyi és járványvédelmi igazgató.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában