„A vármegye további fejlődése megalapozott” – fogalmazott Seszták Oszkár

Seszták Oszkár a leghosszabb ideje hivatalban lévő vármegyei közgyűlési elnök: tavaly kezdhette el az 5. ciklusát. Mint mondja, a 2024-es önkormányzati választás eredménye jól tükrözi a kormánnyal szembeni bizalmat, de úgy érzi, a személyes sikerében szerepet játszott az is, amit ő maga a politikáról gondol és amit mindig is képviselt. – Nekem a választásokat kell megnyernem, nem pedig az ellenfelet legyőzni – számomra ez fontos zsinórmérték, és talán ezt érzik az emberek – fogalmazott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, akivel az önkormányzat legfontosabb feladatairól beszélgettünk. Szóba kerültek a pályázatok, a fejlesztési irányok, a hulladékgazdálkodás és az identitás megőrzésének jelentősége is, hiszen a vármegyei közgyűlés elnöke egyben a vármegyei szilárdhulladékgazdálkodási társulási tanács, illetve a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás elnöke is. 

Seszták Oszkár: a fejlesztési irányokról a közgyűlés dönthet

– Vármegyénk fejlesztésére alapvetően uniós forrásokat használhatunk fel, s bár ezek jól körülhatárolható keretet adnak, mégis van mozgásterünk, hiszen a területi terveinkben a fejlesztési irányokról mi dönthetünk. A vármegyei közgyűlés a 2030-ig terjedő időszakra fogadta el a vármegye területfejlesztési koncepcióját és programját, a megalapozott fejlesztési igényekre fókuszálva. Jelenleg számos fejlesztési forrás érhető el a magánszemélyek, gazdasági szereplők, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak számára. A vármegyei közgyűlés elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) forráskeret tervezésével és annak végrehajtásával foglalkozik. Az integrált területi programunkban határozzuk meg, hogy az egyes célterületeken mennyi forrás használható fel. Olyan pályázatokat támogatunk, amelyeket a helyi közösségek szempontjából fontosnak tartunk. A TOP Plusz célközönségét elsődlegesen a települési önkormányzatok alkotják, de pályázóként megjelenhetnek az egyházak és civil szervezetek is. Az önkormányzatok nagyon lelkesek, mindig vannak jó elképzeléseik, ötleteik. A tervezés és végrehajtás akkor lehet sikeres, ha folyamatos a kommunikáció a vármegye és a települések között. 

– Jelenleg a legnépszerűbb programok az egészségügyi-, oktatási-nevelési-, szociális alapinfrastruktúra fejlesztési felhívások, illetve a belterületi útfejlesztések. A jelenlegi pályázataink forrása – Nyíregyháza Megyei Jogú Várossal együtt – a TOP Plusz 166,29 milliárd forintos kerete. Ez egy nagy összeg, ami látszik a közintézményeinken: az orvosi rendelőkön, iskolákon, óvodákon, bölcsődéken - fontos eredmény, hogy ez utóbbi intézmények e programnak köszönhetően a kis településeken is megjelentek. Ez segíti a családok életét, megkönnyíti, hogy az édesanyák visszatérjenek a munka világába, s ennek a foglalkoztatás szempontjából is nagy a jelentősége. 

– Kiemelném a belterületi csapadékvíz kezelésére irányuló fejlesztéseket. Ez egy újabb kihívás, hiszen tudjuk: a vizet nem elvezetni kell, hanem megfogni, s ott-tartani a település határában. Örömömre szolgál, hogy a TOP Plusz mellé egy óriási, összességében 100 milliárdos KEHOP Plusz program is kapcsolódik, amelynek a tervei már elkészültek. A települési önkormányzatokkal megjelöltük azokat a területeket, ahol a vízmegtartást meg lehet valósítani, és reméljük, hogy idén elkezdődik a munka, amelynek hosszútávú célja, hogy vármegyénk ne sivatagosodjon el. Most ez talán távolinak tűnhet, de ez veszély valós – mondta Seszták Oszkár és arról is beszélt, hogy idén az uniós forrásokhoz hazaiak is társulnak majd. 

A munkanélküliség és a munkaerőhiány is jelen van 

– A versenyképes járások programnak köszönhetően a helyben megtermelt jövedelmekből jönnek létre helyi fejlesztési forráskeretek, amelyeket a legtöbb járásban az állam is kiegészít majd. Azokat a járási fórumokat, amelyeken döntés születik a fejlesztés helyeiről és irányairól, közgyűlési elnökként én vezetem majd, s ez másfajta mozgásteret jelent számunkra: azt gondolom, ez méltóbb egy területi önkormányzathoz, mint önmagában az intézményfenntartói funkció. A vármegye önkormányzata nemcsak a fejlesztések tervezésében vesz részt, hanem a projektek megvalósításában is. Ezek lehetnek kiemelt vármegyei projektek, de szép számmal vannak olyanok is, ahol önkormányzatunk hivatala konzorciumban végez projektmenedzsmenti feladatokat. Egyre nagyobb problémát okoz vármegyénkben is a munkaerőhiány, úgy, hogy még a munkanélküliség is jelen van: a munkaerő-piacot e kettősséget figyelembe véve kell figyelnünk. Ennek különösen a vármegyei foglalkoztatási paktum program esetében nagy a jelentősége, mely most új keretek között működik, az egységes vármegyei program része ugyanis a megyeszékhely is. 

– A következő években számos új beruházás jelenik meg Nyíregyházán és környékén, s ennek hatása lesz az egész vármegyére. Ahhoz, hogy e cégek találjanak helyben munkaerőt, el kell érnünk azokat az embereket, akik hosszú ideje nem dolgoznak: ki kell mozdítani őket ebből az állapotból. Még ebben az évben elindulnak azok a programok is, amelyekkel meg lehet őket szólítani. Különböző kormányzati programok szolgálják a helyben maradást – az egyik ilyen a kistelepüléseken lévő otthonok felújítását támogatja, de nagyon fontosak az identitás megőrzését és erősítését célzó kezdeményezések is. Akkor tudunk otthon lenni a világban, ha az identitásunkkal tisztában vagyunk: ez nálunk különösen érdekes, hiszen három korábbi vármegye identitáselemeit őrizzük és igyekszünk ezt külön-külön megélni szatmáriként, beregiként és szabolcsiként – ezért is lehet ilyen sikeres az értéktár-mozgalom. 

Jánosiban elkészült a lerakó

– A vármegyei és a települési értéktárak anyagai folyamatosan bővülnek, és ez önmagában is közösségformáló erő. Minden egyes megtalált értékhez közösségek kapcsolódnak, melyek által újraélednek azok a hagyományok, amelyek egy-egy települést évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt éltettek. Nagyon szép feladat számunkra, hogy a Vármegyei Értéktár Bizottság mögé mi adjuk a hivatali munkát, és minden évben jelentkezünk egy-egy programmal: kiállítással, vetélkedő-sorozattal – ez utóbbinak azért van nagy jelentősége, mert a fiatal generációval is megismerteti elődeink életét. Fontos számunkra, hogy e helyi értékekkel gazdagíthatjuk az egyetemes magyar kultúrát. Vármegyénk igen gazdag természeti és kulturális értékekben, ezért a turizmus sem maradhat ki fejlesztéseink sorából, hiszen a napokban jár le a beadási határidő az aktív ökoturisztikai projektjeinkre több mint 4,5 milliárd forint értékben. 

– További két projektünk a helyi humán fejlesztés körében valósul meg, egyikben elkészül az új vármegyei esélyteremtő program, míg a másik a felzárkóztatásra koncentrál majd – mondta az elnök, aki végül a hulladékgazdálkodásról is beszélt. – Ugyanilyen aktívak vagyunk a határmenti együttműködésekben, több projektben veszünk részt. Egy magyar-román közös programban helyi energiaközösségeket szeretnénk létrehozni – jól tudjuk, hogy ezen a területen milyen fontos új utakat keresni, s igyekszünk ebben is az élen járni. A vármegyében nagyon sok beruházás megvalósult, ám a hatékonyságot befolyásolja, hogy Ukrajnában a szilárd hulladék lerakására évtizedek óta nem jut elég forrás. Ebben történt előrelépés, mert Kárpátalján, Jánosiban elkészült egy lerakó, ami a szilárd hulladék mennyiségét érzékelhetően csökkenteni fogja. Sőt, egy nyertes pályázatnak köszönhetően a Tisza ETT-n keresztül elindítunk ott egy rekultivációs programot is. A hulladékgazdálkodás rendszere vármegyénkben jól működik, és igyekszünk ezt Kárpátalján is megvalósítani: ehhez szeretnénk egy önkormányzati tulajdonú társcéget életre hívni. A következő évekre van feladatunk bőven, határozottak a célkitűzéseink, meggyőződésem szerint a vármegyénk további fejlődése megalapozott – fogalmazott Seszták Oszkár. 

Legnépszerűbb pályázati programok

• A legnépszerűbb programok az egészségügyi-, oktatási-nevelési-, szociális alapinfrastruktúra fejlesztési felhívások, illetve a belterületi útfejlesztések 
• Az önkormányzat jelenlegi pályázatainak forrása – Nyíregyháza Megyei Jogú Várossal együtt – a TOP Plusz 166,29 milliárd forintos kerete