„Aki hazafi, ma is harcol a szabadságért” – mondta dr. Seszták Miklós Nagyhalászban (fotók)

– Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom hősei előtt tisztelegtünk ezzel a parkkal, amikor 2019-ben kialakítottuk Nagyhalász szívében, azóta is méltó helye a megemlékezéseknek, szimbolikusan is a helyiek összetartozását fejezi ki – mondta köszöntőjében a város polgármestere, Orosz Károly, aki beharangozta: a pénteki ünnepség végén ugyanebben a parkban egy székelykaput is ünnepélyesen átadnak. 

Megemlékezés Nagyhalászban: a város adott otthont a vármegyei ünnepségnek

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei önkormányzat központi ünnepségét Nagyhalászban tartotta. Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, minden évben más-más település ad otthont az ünnepségnek, hogy közösségben idézzék fel a történelmet, éljék meg annak pillanatait. – A nemzeti összetartozást, a nemzeti egységet jelenti ma is 1848 minden magyar számára, a márciusi ifjak, Petőfi alakja a polgári gondolkodást, a szabadságot jelképezi a ma is – köszöntötte a vármegyei közgyűlés elnöke a nagyhalásziakat.

„A haza minden előtt.” Kölcsey Ferenc szavait öntötték műsorba a Csuha Antal Baptista Általános Iskola tanulói, a fiatalok segítettek abban, hogy a 19. századi magyar történelem nagy forradalmának előzményeit, eseményeit felidézzék a jelenlévők, és a mai is élő üzenetek érzelmeket keltsenek bennük.

„Nem a ruha és nem a duma teszi a szabadságharcost..."

– Kokárda, Nemzeti dal, Táncsics Mihály, Pilvax kávéház, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Landerer nyomdája, a 12 pont, márciusi ifjak, Nemzeti Múzeum, szabadság – sorolta dr. Seszták Miklós  országgyűlési képviselő a szavakat, fogalmakat, amelyekről minden magyarnak ugyanaz jut az eszébe. A legnagyobb nemzeti ünnepünk az 1848. március 15-i szabadságharc hősei előtt tiszteleg. 

– mondta ünnepi beszédében az országgyűlési képviselő, s a jelenlévőknek megakadhatott a figyelme egy számon, merthogy a beszédének ezt a részét 2013-ban írta meg, de akkor nem tudta elmondani Kemecsén, hiszen óriási hó lepte el az országot, a nagy havazás miatt sorra maradtak el az ünnepségek is. Azonban ma reggel megszületett az átirata a korábbi gondolatsornak, s épp ugyanazzal a címmel, mint amit az iskolások néhány perccel azelőtt előadtak: „A haza minden előtt.”

 –  Ez a szállóige 2025 márciusában még aktuálisabb, mint valaha. Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés. Így kezdődik az 1848. március 15-én megfogalmazott 12 pont, mely a modern nemzetté formálódó magyarság legfontosabb követeléseit tartalmazza. És mégis, ha a fiatalok belenéznek a papírba, látnak egy furcsaságot. Ez a három kívánság nem a 12 pont egyike. E három nélkül ugyanis hiába bármi követelés, hiába bármi elvárás, nincs magyar jövő, de ki kell mondani, nincsen magyar jelen sem – emelte ki az országgyűlési képviselő. Majd azzal folytatta: – A világ olyan változáson megy keresztül, melyet évtizedek, de lehet, évszázadok óta nem láttunk. Több mint három éve tart a háború a keleti szomszédunkban, és az eddigi mérleg katasztrofális. Több tízezer árva gyermek, több százezer halott, vagy egy életre megnyomorított katona, több millió otthonából elmenekült ember. A II. világháború óta ilyen pusztítás nem volt Európában, ám Brüsszel mai urai még több vért, még több kínt és még több szenvedést akarnak. Azt akarják, hogy még több fegyvert és még több pénzt küldjünk a háborúba, pedig a magyar történelem arra tanít bennünket, hogy nincs olyan ideológia, nincs olyan birodalmi érdek, amely számunkra, magyarok számára a háborút igazolná. A mi érdekünk a béke, és csakis a béke. 

– emelte ki dr. Seszták Miklós, s beszédében úgy fogalmazott: „Nem a ruha és nem a duma teszi a szabadságharcost.  Attól 2025-ben még nem lesz egy ember hazafi, hogy lyukat vág a zászló közepébe, vagy azt mondja, árad a Tisza.” Megjegyezte, ez utóbbi mondat, itt, a Tisza közlében egyáltalán nem vicces, sőt, meglehetősen rosszul hangzik, rossz emlékeket ébreszt azokban az emberekben, akik már annyiszor védekeztek a pusztító árvizek ellen. Majd beszélt arról is, hogy a sok-sok kihívás közepette a magyaroknak a történelem során sokszor ki kellett már állniuk, szabadságuk, szuverenitásuk mellett, 1848-ban is, de ma is. 

 – zárta gondolatait az országgyűlési képviselő.

Médiadíj: bronz fokozat

Már hagyomány, hogy március15-én a vármegyei közgyűlés elismeri a sajtó munkáját. Az idén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés bronz emlékérme kitüntető elismerést Dankó László televíziós újságíró vehette át. 

Dankó László pályafutása 29 évvel ezelőtt indult a Nyíregyházi Televízióban. Tíz éves kora óta rajong a sportért, ezen a területen kamatoztatta riporteri tehetségét is. Televíziós munkája mellett az egyik kereskedelmi rádióban is hallhatják hangját a nyíregyháziak, s a Nyíregyháza Spartacus sajtófőnöke. A nagyhalászi ünnepséget a székelykapu átadásával, megáldásával folytatták, majd Petőfi Sándor szobránál helyezték el az emlékezés virágait.