Rekordév a felvételizők számában, újra sláger a pedagógusképzés a Nyíregyházi Egyetemen

Dr. Szabó György rektor elmondta, az egyetem és jogelőd intézményei az elmúlt 111 évben nagyon sok hullámhegyen és hullámvölgyön hajóztak keresztül, de igazán nagy váltást és változást 2021 hozott el az életükben, amikor  modellváltó egyetemként, alapítványi fenntartásba került az intézmény. 

Nyíregyházi Egyetem jelentkezések 2025– növekvő hallgatói létszám

–  Az előző időszak finanszírozási nehézségein sikerült úrrá lenni, egy hatékony menedzselési logika jelent meg az intézmény gyakorlatában, ami már a 2022/2023-as majd a 2023/2024-es években kétszámjegyű hallgatói létszámnövekedést eredményezett. Itt némi magyarázattal tartozunk azért, mert a felvételi rendszer változása is hozzájárult ehhez, azonban az a növekedés, ami nálunk volt tapasztalható, az országos átlagtól jelentősen jobb eredménynek tekinthető. Országosan 7 százalék körüli a 64 felsőoktatási intézmény jelentkezési többlete a tavalyi évhez képest, az első helyes jelentkezéseket tekintve a Nyíregyházi Egyetemen ez a szám: 17 százalékos növekedést mutat – részletezte a beszélgetés elején a rektor. Hozzáfűzte, az új felvételi rendszerben az emelt szintű érettségi-, valamint a nyelvvizsga követelményeknek a lazítása vagy intézményi hatáskörbe utalása elősegítette, hogy azok is beadják jelentkezésüket, akik korábban úgy gondolták, hogy túl magasak számukra  a belépési kritériumok, most próbálkoznak ők is bejutni az egyetemekre, motivációt éreznek a továbbtanulásra – fejtette ki a rektor és hozzáfűzte: a térségi viszonyok, a képzési paletta logikájára tekintettel adható 100 intézményi pont szintén jelentős prémium a felvételizők számára. 

 – tudtuk meg az egyetem rektorától. 

Nőtt a levelezős hallgatók aránya 

Tendencia, hogy az egyetemeken, főiskolákon növekszik a levelezős hallgatók létszáma, ami leginkább arról árulkodik, hogy a fiatalok munka mellett tanulnak. 

–  Igen. Ez egy térségi jellemző, s különösen érzékeny téma ebben a vármegyében, mert a gazdasági-anyagi viszonyok,  a családok szociális helyzete és a kockázatviselési hajlandósága ingadozó. Gyakran merül fel a dilemma, hogy továbbtanuljanak-e vagy lépjenek ki a munkaerő-piacra a fiatalok. Nappalis hallgatóként beüljenek- e látástól vakulásig tanulni, vagy önfenntartó módon biztosítaniuk kell legalább a saját megélhetésüket, nem beszélve arról, hogy ha már családot is alapítottak, el kell tudni tartani a gyerekeiket. Emiatt nálunk is megjelent a viszonylag erős eltolódás a levelezős képzési forma felé. A mintegy 5000 bent lévő hallgatónknál a nappalis és a levelezős arány: 30-70 százalék. Ez nagyrészt a megélhetési kényszerrel magyarázható,  illetve a munkaerőpiacon a diplomát egyre nagyobb mértékben honorálják a munkaadók, kedvezőbb fizetési kategóriába sorolják a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, akiknek az elhelyezkedési esélyeik is jobbak az átlagnál. 

– Az egyetem falai közé megérkező 18 éves diákok innen lépnek ki a nagybetűs életbe – folytatta a rektor–, a Nyíregyházi Egyetem kampusza egy lenyűgöző 20 hektáros zöld terület a Sóstói erdő szélén, nagyszerű környezetben tanulhatnak nálunk a hallgatók. Tíz képzési területen biztosítunk képzést: a tradicionális pedagógusképzés mellett az informatika, műszaki tudományok, agrártudomány, zene, sporttudomány is megtalálható az intézmény képzési palettáján. Minden nappalis hallgatónak kollégiumot tudunk biztosítani, ez is egy nagyon jó lehetőség. Hiszen a fővárosban, a drága  budapesti 200 ezer forintos albérletekkel szemben, az itteni 17 ezer forintos kollégium díj nagyon is kedvező. S mindent egy helyen megkaphatnak, intézményünk teljes infrastruktúrája sétatávolságon belül elérhető – emelte ki az intézmény rektora, majd mindketten megjegyeztük: a nappalis képzés a diplomás identitás fontos része, ez  a néhány év vezeti el az értelmiségi létig a fiatalt. 

 A felvételivel kapcsolatban szóba került az is, hogy a technikumokból már majdnem annyian jelentkeznek az egyetemre, mint a  gimnáziumokból. Nyíregyházán kiegyenlített a kép, az emelt szintű technikusképzés megjelenése óta több technikummal kötött együttműködési megállapodás az egyetem, az okleveles technikus képzés tartalmát úgy állították össze az intézmények, hogy a benne részt vevők az egyetemekre bekerülve a képzési időt le tudják rövidíteni, 30-60 kredittel egy-két szemesztert nyerhetnek. 

 Diplomások a munkaerő-piacon

A podcastadásban elhangzik az is, ma már a felsőoktatási intézményeknek is számít, hogy a munkaerőpiaci igényekhez igazodjon képzési kínálatuk. De vajon mennyire jelenik ez meg a mindennapokban, népszerűek-e azok a szakok a fiatalok körében, amit a munkaerő-piac elvár.

–  Egy szintén nagyon érzékeny témához érkeztünk. Ha a statisztikát megnézzük, akár a nemzetközi, akár a hazai trendeket és a Nyíregyházi Egyetem a trendjeit is, akkor van néhány trivialitás, ami alól mi sem vagyunk kivételek, a gazdaságtudományi és informatikai képzéseknek a dominanciája. Ez általános, világtendencia az Északi-, és a Déli-sark között szinte minden országban ezek a divatvonulatok megjelennek, de olykor-olykor a térségi realitás mást kíván – jegyezte meg dr. Szabó György.   

– mondta el a rektor. Elhangzik a beszélgetésben, hogy korábban a pályakezdő tanárok nagy része az elit gimnáziumokban szeretett volna elhelyezkedni, legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű települések iskolái voltak, melyekben gondoskodni kellett a tanárok utánpótlásról. Változott a helyzet, most már a hátrányos helyzetű diákok tanítását, a velük való komplex és speciális foglalkozást anyagiakban is igyekeznek elismerni, a tanári gyakornoki fizetést béren felüli, 20 százalékos prémiummal egészítik ki. A térségi felzárkóztatás a Nyíregyházi Egyetem küldetésében is megjelenik,.

A térségi felemelkedés egyik fontos bástyája 

– fejezte ki az egyetem rektora. 

 – Azonban fontos azt is látni, hogy egy egyetemnek soha nem lehet feladata, különösen a mai hektikus és gyorsan változó világában, a gazdaság azonnali, prompt munkaerőigényének a kiszolgálása. Legalább középtávra, de inkább hosszú távra kell gondolkodnunk, hiszen nekünk elsősorban az értelmiségi lét kellékeivel kell felruháznunk a hallgatóinkat. Mire gondolok? Arra, hogy a diszciplináris ismeretek, a szakmai alapok mellett, ma már minden szakterületen szükség van digitális tudásra, gazdasági-, pénzügyi-, jogi ismeretekre, hiszen ezek nélkül nem boldogul az ember. S fontos továbbá, hogy mindezek olyan életmód elsajátításával párosuljanak, amit generációkon át továbbadhat az értelmiségi ember. 

A  Nyíregyházi Egyetem a hallgatók meglévő kompetenciáihoz szeretne hozzáadni valami pluszt, a tudományos- és gyakorlatorientált képzéseken túlmutatóan is, hogy hallgatóink kilépve az intézményből sikeresen boldogulhassanak a munkaerő-piacon, és a saját életükben.  A teljes beszélgetést lentebb hallgathatják meg.