2025.03.09. 11:39
Nyugdíjkatasztrófát hozhatna Magyarországra Ukrajna uniós csatlakozása
Jelenleg 2,5 millióan részesülnek itthon nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, erre a célra az állam idén 7200 milliárd forintot fordít. Ha Ukrajna uniós felvétele miatt megjelenne több millió ukrán idős a magyar nyugdíjrendszerben, a kiadás drasztikusan megnőne, ami vagy azonnal padlóra vinné a költségvetést, vagy a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez és a 13. havi ellátás megszűnéséhez vezetne.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége azon óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok szellemében tovább mélyítsék és szélesítsék az együttműködést a szociális ellátások terén, elhatározták, hogy egyezményt kötnek – így kezdődik az az 1962-es nemzetközi egyezményt kihirdető törvényerejű rendelet, amely a magyar és az ukrán szociális kapcsolatokat, így a nyugdíjjal kapcsolatos ügyeket mind a mai napig meghatározza. A helyzet azonban a legkevésbé sem azért bizarr, mert a jogszabály a szovjet időkben készült, és több mint hatvanéves – írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Bruzák Noémi
Átvette az SZSZKSZ helyét Ukrajna
A nemzetközi egyezmény eredetileg megannyi országra kiterjedt, ám Azerbajdzsán, Belaruszia, Grúzia, Kazahsztán, valamint az Örmény, a Tádzsik, a Türkmén, az Üzbég és a Kirgiz Köztársaság nem tekintette magát az SZSZKSZ jogutódnak, így nem alkalmazták a megállapodást, ami így egy idő után már csak az Oroszországi Föderációra és Ukrajnára vonatkozott. Ám évekkel ezelőtt az oroszokkal is megszületett az 1962-es egyezmény leváltásáról szóló államközi megállapodás, Ukrajnával viszont annak ellenére sem, hogy a sajtóban időről időre felmerült az új egyezség tető alá hozásának lehetősége. Ez – egyes állítások szerint – éppenséggel Ukrajna ellenállása miatt maradt el. Így jutottunk el oda, hogy szomszédunk esetleges uniós csatlakozása súlyos veszélybe sodorná a magyar nyugdíjrendszert.
Miről is állapodtak meg 1962-ben?
Ahhoz, hogy a helyzet komolysága érzékelhető legyen, először érdemes áttekinteni, miről is szól az 1962-es egyezmény és az azt átültető törvényerejű rendelet. A részleteket a Világgazdaság rendezte össze néhány évvel ezelőtt.
Eszerint az egyezmény alkalmazásának fő feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. De a nyugdíj folyósítását az dönti el, ki hol él. A lényeg így foglalható össze:
- a nyugdíjat a két ország közül az állapítja meg, és – ami fontos – folyósítja is, amelynek területén az illető a kérelem beadásakor életvitelszerűen lakik.
- Például ha valaki átköltözik Ukrajnából, akkor az ország elhagyásának hónapjának végével ottani nyugdíja megszűnik és a következőtől már a magyar állam fizet neki járandóságot. Feltétel persze a nyugdíjkorhatár betöltése.
- Szintén nem mellékes részlet, hogy a két országban szerzett szolgálati időket össze kell számítani.
Ennél is lényegesebb, hogy ha az áttelepülő személy – tehát például az Ukrajnából Magyarországra költöző idős ember – nem dolgozik tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel az idehaza foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapításának időpontjában.
Ez a rendelkezés veri ki újra és újra a biztosítékot az Ukrajnából Magyarországra áttelepült nyugdíjasok kapcsán – jegyezte meg öt évvel ezelőtti cikkében a Világgazdaság.
Több millió nyugdíjas szakadhat rá Magyarországra
Ukrajnában becslések szerint annyi nyugdíjas él ma, mint amennyi Magyarország teljes lakossága. Anyagi helyzetükről, biztonságukról egy 2023-as Financial Times-beszámolót érdemes idézni. Akkor ugyanis fennállt a veszélye annak, hogy félmillió közigazgatási alkalmazott, majdnem másfél millió tanár bére mellett késik a tízmillió nyugdíjas járandósága, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja a megígért pénzügyi segítséget. Kérdés, hogy a háború után Ukrajna ki tudja-e majd saját maga fizetni az állami juttatásokat.
