Sokba kerül a jogsi

2025.04.10. 14:30

Másfél havi fizetés sem elég a B kategóriás jogsira – a nyíregyházi oktató elmondta, miért

Van, ami nem változik: néhány évtizede is legalább másfél fizetés volt a jogosítvány ára, most is annyi. A B kategóriás jogosítvány viszont sokkal többe kerül, mint négy éve.

Másfél havi fizetés sem elég a B kategóriás jogsira – a nyíregyházi oktató elmondta, miért

Több tényező miatt is drágult a B kategóriás jogosítvány

Fotó: Illusztráció: MW-archív

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az elmúlt négy évben mintegy 60 százalékkal drágult a B kategóriás jogosítvány ára. Az, aki most szeretne vezetői engedélyhez jutni, legalább félmilliós költséggel számoljon, persze csak akkor, ha nem kell sok plusz órát vennie. A jogosítvány ára számos elemből tevődik össze, ezek szinte mindegyikének emelkedett a díja az elmúlt években. Hogy mi áll a drágulás mögött, arról Tar Béla gépjármű-szakoktatóval beszélgettünk a podcastsorozatunkban.

A B kategóriás jogosítvány 60 százalékkal drágult négy év alatt
A B kategóriás jogosítvány ára a magas szervizköltségek miatt is emelkedett
Illusztráció: MW-archív/Purger Tamás

Ezért emelkedett a B kategóriás jogosítvány ára

A szakember elmondta, emelkedtek az elméleti oktatás díjai, ahogy az üzemanyagok ára is.

– Az mindegy, hogy a benzin vagy a gázolaj árát nézzük, több mint 600 forintba kerül egy liter, s egy tanuló egy óra alatt akár két liter üzemanyagot is „elkocsikázhat”. 

Nőttek az egyéb költségek is: az oktató járulékfizetése, a szervizköltségek – csak ez elmúlt egy év alatt több mint 30 százalékkal.

– A tanulóautókat egy normál személyautónál sokkal gyakrabban kell szervizelni, hiszen sok kilométert futnak, hamarabb kopik a kuplung vagy éppen a fékbetétek. A tanulók még nem képesek „finoman” vezetni, ezért a kocsik is fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Azt se felejtsük el, hogy többnyire városban közlekedünk, ami az autóra nézve a legkárosabb felhasználási mód. És akkor még ott van a műszaki vizsgák árának jelentős emelkedése, továbbá az, hogy a tanulóautókat egy úgynevezett T-vizsgára is vinni kell – ismertette az áremelkedés okait Tar Béla.

Manapság sokat hallani arról, hogy a kötelező 29+1 vezetési óra már édeskevés, a legtöbb tanuló ennél jóval többet vezet, mire eljut a vizsgáig.

 Az oktatók évek óta hangoztatják, hogy emelni kellene a kötelező óraszámot, és azt is, hogy eljárt az idő a jelenlegi rendszer fölött.

Ma már kevés a kötelező óraszám

– Annak is számos oka van, hogy ma már kevés a kötelező óraszám. Nagyon sok olyan tanulóval találkoztam már, akik nem is akarták igazán a jogosítványt, szülői unszolásra jöttek vezetni. Nyilván nekik a hozzáállásuk sem olyan, mint azoknak, akik valóban vágynak a vezetői engedélyre. 

Ennél is meghatározóbb tényező, hogy az elmúlt egy évtizedben ugrásszerűen megnőtt a gépjárműforgalom, ami az oktatást is megnehezíti. A csúcsforgalomban rengeteget araszolunk, a sokadik lámpaváltásra haladunk át egy kereszteződésen, így egységnyi idő alatt kevesebb percet töltünk a valós oktatással.

– A nagy forgalom nehéz forgalmi szituációkat is szül, amik szintén nem könnyítik meg a tanulók dolgát. Ma már azt látjuk, inkább az 50 óra az, amennyi elteltével biztonsággal elmehet egy-egy tanuló a forgalmi vizsgára – tette hozzá a gépjármű-szakoktató.

A KRESZ-oktatásban bevezetett e-learningtől néhány éve sokat vártak hazánkban, hiszen – elméletben – ez gyors és kényelmes módja az oktatásnak. Azonban a nyugati mintára bevezetett oktatási forma sem nálunk, sem Nyugat-Európában nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, sőt sokat romlottak a sikeres vizsgák mutatói. Éppen ezért Nyugat-Európában fokozatosan elkezdték visszaállítani a hagyományos, tantermi oktatást, s erre hazánkban is egyre gyakrabban látni példát.

Tar Béla szerint a e-learninghez kapcsolódó sorozatos bukások oka, hogy sok tanuló nem él, hanem visszaél a technika nyújtotta lehetőségekkel.

Jobb a hagyományos elméleti oktatás?

– A tananyag modulokból áll, melyek végén záróvizsga várja a tanulót. Addig nem léphet tovább, amíg ezeket legalább 75 százalékosra nem teljesíti. Sajnos nem egyszer előfordult, hogy az illető a sikertelenség után készített egy képernyőfotót, s a következő alkalommal már sikerrel jár a teszten. Így halad végig a modulokon, nem figyel rendesen, nem értelmezi megfelelően a tananyagot.

 Később begyakorolja a tesztet, majd sikeres KRESZ-vizsgát tesz, de e mögött nincs valós tudás. Mindez már szinte az első alkalommal kiderül a forgalomban. Olyan hiányosságokkal jönnek egyesek vezetni, amiket az autóban már nagyon nehéz pótolni.

– Nemhogy az összetettebb elméleti részeket, sokan még a táblákat sem ismerik. Úgy vélem, szükség van az oktató személyes jelenlétére a KRESZ-oktatásban, hiszen vannak olyan tananyagrészek, amelyeket nehéz megérteni „élő” magyarázat nélkül. Az egyik tanulóm jó példa erre: sokat küzdött a rendőri karjelzések elsajátításával egészen addig, amíg személyesen be nem mutattam, és el nem magyaráztam neki. Néhány perc alatt megértett mindent, amit otthon órák alatt sem – hívta fel a figyelmet Tar Béla.

A teljes beszélgetést hamarosan meghallgathatják a szon.hu-n.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában