Ma 39 éve történt a világ egyik legnagyobb katasztrófája! Soha nem látott, exkluzív felvételek kerültek elő egy nyíregyházi fotóstól!

Vaskó Tamás hihetetlen felvételei voltak az utolsó fényképek, amelyek készülhettek ezen a hátborzongató területen. Csernobil zónája 2020 márciusa óta zárva van, a nyíregyházi fotóst és a csapatát engedték be utoljára. Ezt elevenítjük fel az évforduló alkalmából, és mutatunk eddig nem látott fotókat és videókat is. 

Ahogy beszámoltunk róla, a nyíregyházi származású, nemzetközi díjas fotóriporter, Vaskó Tamás bizarr helyeket örökít meg, hazánkban az elsők között kezdte az urbex fotózást. Így jutott el Csernobilba is, ahol különös körülmények között örökíthette meg a hihetetlen pusztítást végző atomkatasztrófa hátborzongató maradványait.  Vaskó Tamás azonban járt már az ojjektumként elhíresült atombunkerben, amiről egy különleges sztorit is elmesélt, és egy igazi szellemkastélyt is bemutatott, amit szintén Kocsordon látogatott meg. Még Csernobil sem volt olyan félelmetes a nyíregyházi urbexes számára, mint a 16205-ös postafiók számú szupertitkos katonai létesítmény. A Tótvázsony melletti 35 hektáros szovjet katonai objektumról, amelyet a helyiek csak „Kis Moszkva”-ként emlegetnek, mára már bizonyítottan kiderült, hogy egykoron nukleáris rakétafejeket tároltak ott. De az egykori Észak-Pesti Kórházba sem menne vissza szívesen, hiszen hátborzongató érzés kerítette hatalmában ottjártakor, hiszen kísérteties hangokat hallott a szellemkórházban. 

Csernobil borzalma

Ukrajna északi részén, a fehérorosz határhoz közel található a még mindig veszélyes, sugárzó posztapokaliptikus hely. Csernobil Kijevtől, Ukrajna fővárosától 130 km-re észak, északnyugatra fekszik a Pripjaty folyó partján. 

 Erről már részletesen beszámolt portálunknak a nyíregyházi fotós. 

A baleset okáról két, egymásnak ellentmondó hivatalos elmélet született a wikipédia szerint. Az első, amely 1986 augusztusában jelent meg, egyértelműen az atomerőmű üzemeltetőit okolta. A második, 1991-ben megjelent elmélet szerint az RBMK reaktor tervezési hibájából következett be a katasztrófa, pontosabban a szabályozórudak miatt. Mindkét elméletet támogatják különböző csoportok, köztük a reaktor tervezői, az üzemeltetők és a kormány. Egyes független szakértők szerint egyik elmélet sem igaz teljes egészében.

Csernobil hatása

A mai napig érződik a katasztrófa hatása, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Pontosan nem tudják, hogy hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (például rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg, legalább 40 ezer művi vetélést kapcsolnak össze a balesettel. A korai becslések 30-40 000 halálesetről szóltak, végül az ezzel összefüggő betegségekben elhunytak számát 4000-re korrigálták. A helyi lakosok hajlamosak a sugárterhelésnek tulajdonítani a rossz egészségi állapotukat és szinte valamennyi egészségügyi problémát, ezért szerintük a Csernobillal összefüggő halálesetek száma lényegesen magasabb - írja a wikipédia.

Vaskó Tamástól azt is megtudtuk, hogy később a csernobili turizmus Ukrajna egyik fő bevételi forrása lett a háború előttig, évi 50 ezer látogatóval. Volt olyan nap is, amikor kétezer ember tartózkodott a területen. Csernobil környékére csak engedéllyel, szigorú ellenőrzés mellett lehetett belépni, a covid, majd a háború miatt évek óta nem látogatható. Ráadásul nemrég meg is sérült az új szarkofág: eltalálta egy harci drón, kilyukadt és újra erősebb emiatt az erőmű környékén a sugárzás.  A területre az utolsó fotósok egyikeként engedték be a nyíregyházi urbexest, ahol rengeteg hátborzongató felvételt készített.