Az építészet kővé vált zene

„Mi alakítjuk az épületeinket, utána viszont ők formálnak bennünket” – mondta a brit államférfi, Winston Churchill. „Az építészet kővé vált zene” – bölcselkedett a német íróóriás, Johann Wolfgang von Goethe. „Az építészet kollektív művészet, nem csak azért, mert másoknak épít, de maga a tervezés, az építkezés is csapatmunka. Társadalmi összjáték” – vélekedett az Ybl-díjas építész, Ekler Dezső. Az építőipar a GDP termelés hat százalékát adja ma Magyarországon. Ez is érzékelteti a szegmens jelentőségét. Végh Józsefnek, a szabolcs-szatmár-beregi területi építészkamara elnökének is e terület a szívügye. A hatályba lépett új, magyar, építészetről szóló törvény tíz alapelvet tartalmaz úgy, hogy közben módosult 80 és elkészült 5 új kormányrendelet.
 

– A korábbi szakmai szabályrendszer megújítását az alapvetések újragondolását jelentő, „A magyar építészetről szóló C. törvény” októberi hatályba lépése, valamint ezzel egyidejűleg számos kormányrendelet módosulása, illetve öt új kormányrendelet megjelenése jelentette. Az utóbbiak a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatát, az építésügyi és hatósági eljárások és ellenőrzések rendjét, a települési zöldinfrastruktúra, zöldfelületi tanúsítvány és zöld védjegy témáját, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsok rendszerét is érintik. Az előbbi változásokat széles körű, elsősorban szakmai körökre kiterjedő társadalmasítás előzte meg. A jogszabály alkotók az elhangzott észrevételek, javaslatok hasznosítására, beépítésére törekedtek – említette Végh József, aki tevékeny részese volt a nyíregyházi építészeti fórumnak. 

Építészet-fórum Nyíregyházán

– Az Építési és Közlekedési Minisztérium a területi építész kamarákra, valamint esetünkben a városi főépítész közreműködésére is támaszkodva hirdette meg öt vármegye (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) szakembereinek szánt tájékoztató, illetve konzultációs jellegű építészeti fórumot. A rendezvénynek helyet adó sóstói Pangea Hotel építészetileg is méltó keretet adott a rendezvénynek. Az érdeklődők a korábbi regionális fórumok tapasztalatai alapján részben a közelmúltban megszületett magyar építészetről szóló törvény lényegéről, az erre épülő rendeletekről, azok alkalmazási gyakorlatáról, a szakma alapvető szabályait magában foglaló OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) hatályáról, illetve az azt felváltó TÉKA (a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet) hatályba lépéséről remélhettek és kaptak részletes információkat. Előbbieken túl a rendezvény alkalmasnak minősült a témához kapcsolódó szakmai kérdések feltevésére, valamint azok megválaszolására, esetenként megvitatására is.
A rendezvény Lánszky Regő építészeti államtitkár, országos főépítész, valamint Gombos Márk helyettes államtitkár irányadó előadásaira épült.
A településeknek a jelenleg élő szabályok szerint 2027. június 30-ig kell elkészíteniük az új településtervüket. 
– A település mérete, adottságai függvényében egy kisebb, illetve közepes méretű település esetében ez a munka 1-2 éves időtartamú, nagyobb település, nagyváros esetében ez akár ezt meghaladó időigénnyel is járhat az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Az idei év mindenképpen az első lépések megtételének, a tervező kiválasztásának, az előkészítés megkezdésének időszaka kell legyen különös tekintettel arra, hogy a településtervek elkészítésére jogosult tervezői kapacitások vármegyénkben és tágabb környezetünkben egyaránt rendkívül behatároltak – fejtegette Végh József, aki arra a kérdésre is reagált, hogy milyen területeken várható építési bumm?
– A munkaellátottság kellő mértékének hiánya miatti aggodalom jellemzi ma a szakmát. Jelentős beruházások álltak meg, vagy stagnálnak, azonban a lakásépítés világa, a családi és társasházak építése továbbra is reményt keltő képet fest. A háborús viszonyok remélt megszűnése az év második, illetve záró szakaszát minden bizonnyal kedvezően érintheti.
Január elsejétől valamennyi városi státuszú település köteles települési főépítészt alkalmazni legalább megbízásos jogviszonyban, ami kiemelten érvényes például a járási székhelyek vonatkozásában. 
– Új lehetőség, hogy kisebb települések meghatározott minimális számban társulhatnak önálló főépítész foglalkoztatására, amihez központi támogatást is igényelhetnek. A saját főépítésszel semmilyen formában nem rendelkező kisebb településekre vonatkozó főépítészi feladatokat a járási székhely városi főépítésze látja el. Az előbbieket meghaladó nagyobb települések városi főépítészi feladatait a korábbiakban kialakult rend szerint végzi el. Az előbbi főépítészi struktúra képes az ország teljes területét lefedni, és alkalmas a magyar építészetről szóló törvényben foglalt alapvetések és szándékok közvetítésére és támogatására. Előbbiekkel összefüggésben a főépítészek a korábbi gyakorlattól eltérően kötelező jelleggel a Magyar Építész Kamara, illetve az ezen belül létrejött Főépítészi Tagozat tagjaként látják el a feladatukat – zárta gondolatait Végh József.