2025.04.07. 17:30
Imádják a vendégek Nyíregyháza legidősebb fodrászát, aki még Kádár Jánost is megnyírta
A megye legidősebb, még aktív férfi fodrásza az idén ünnepelte 81. születésnapját. Földi Béla fodrászmester székében megelevenedik a múlt, melyről szívesen mesélt – természetesen munka közben.
Földi Béla fodrászmester január 20-án töltötte be a 81. életévét. Szinte vég nélkül idézhetnénk a szívélyes köszöntéseket, de inkább megszólaltatjuk magát az ünnepeltet. „Mit szól az ön felé áradó szeretethez és a dicséretekhez, Béla bácsi?” – kérdeztük a fodrászok nyíregyházi nagymesterét, aki, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne az ő korában, a megye legidősebb férfi fodrászaként, hajnyírás közben szakított ránk egy borotválásnyi időt az Egyház utcai fodrászüzletben.
Fotó: Sipeki Péter
– Tény, hogy amíg az idősebbek közül nagyon sok fodrász dolgozgat egy-két napot, lejár házhoz, én még folyamatosan dolgozom.
Teheti is, hiszen jó egészségnek örvend. Annak, hogy ilyen jó karban van, több oka is felsorolható: egyrészt, hogy legfőbb hobbija a szakmája, remekül érzi magát ollóval, fésűvel a kezében. Ezen kívül még hármat említ: a gyümölcsfáit, a régiséggyűjtést, no és a futballt.
Földi Béla fodrászmestert sokan szeretik
Valóban, a szakmám és a munkám a legfontosabb. Szeretem. És persze szeretem a kollégákat, akikkel jól megvagyok. Ez a szeretet, ami tőlük árad felém, nagyon sokat nyom a latba, mert igen sokat számít az, hogy a munkatársakkal, itt az oldalamon Mónival, meg a mindenkori többiekkel is nagyon jó viszonyt igyekszek ápolni.
– Arra a 40–50 egykori tanulómra is így emlékezek, akik kikerültek a kezeim alól. Adtam fodrászt a Nyírség minden nagyobb településének, úgyhogy nem véletlen a sok kedves köszöntés.
Béla bácsinak mindig nagyon fontosak voltak a vendégei, legyenek azok mindennapi emberek vagy éppen régi hírességek. Utóbbiakkal kapcsolatban nem egy történetet tud mesélni a székében ülő előbbieknek.
– Fiatal fodrász koromban Sóstón, a víztorony alatti üzletben dolgoztam. Ott valóban nagyon sok híresség ült a székemben. Már nem akarnám felemlegetni újra a Kádárt, meg a Szécsi Pált, s a végleg eltávozott többit. Viszont két élő ikon van még, Korda György és Bodrogi Gyula, akik szintén megfordultak a kezeim alatt. Bodrogi Gyula most április közepén lesz 91 éves. Mint a többi művész, akik műsorokat adtak Nyírbátorban, Mátészalkán, Kisvárdán, Bodrogi is a Krúdy Szállóban szállt meg. A hírességek reggel kilenckor keltek fel és jöttek be borotválkozni, mert nem hoztak borotvát magukkal, és kértek egy kis igazítás is.
Bodrogi átjött a fürdőből, és ahogy nyírtam, két-három lány volt benn az üzletben, akik nem akarták beengedni a többieket. Húzták-húzták, majd egy intésemre elengedték az ajtót, és akkor puff, két csaj elesett. Ekkor mondtam: „Nézze meg, művész úr, lábainál hevernek a hölgyek!” „Béla – felelte, mert már akkor ugye többször borotváltam, tudta a nevemet –, ne nyírjon meg nagyon, csak kicsit igazítsa, mert a fényképen úgy szerepelek.” Hát ezek a művészek nem szerették azt, hogy kopaszodnak, öregednek, hanem a fényképeikhez hasonlóak akartak maradni.
Földi Béla fodrász
Fotók: Sipeki PéterA rock ’n’ roll királyához hasonlították
Kolléganője unszolására Földi Béla fodrászmester fényképeket vett elő valahonnan. Láthattuk, milyen jóképű fiatal fodrász is volt egykoron, Elvis-nek is szólították sokan a világsztáréhoz hasonló dús frizurája miatt. Egy másik képen egy valaha műszakban dolgozó fodrászcsapat tagjaként mutatta feleségét, akitől hosszas ápolása végén néhány évvel ezelőtt örökre el kellett búcsúznia. Újabb fotót ad a kezünkbe, rajta bérházi lakásukban a fiuk, no és a mintegy száz darabból álló tányérgyűjteményének részlete.
Az az igazság, hogy abban az időben gyűjtögettem régiségeket, kardokat, fegyvereket. Vannak gyertyatartók, régi lőszerek hüvelyei, amit a háborúban, ott a lövészárokban csináltak meg. Azután egy jó pár festményem is van, például Soltész Albert – nekem csak Berci – a vendégem volt, és őtőle is vannak rézkarcaim, képeim.
Aztán a naptájáról híres Dávid Mihályt is én nyírtam. Na, tőle is van egy képem, mivel a festőszakkörnek volt egy darabig az elnöke. Ha a gyűjteményem legkedvesebb tárgyáról kérdeznének, a lassan már 120 esztendős, 1914-15-ös kis tányérjaimat mondanám, Ferenc Jóska, Ferenc Ferdinánd képeivel. Ám van egy tányérom, amelyen hárman vannak:
- Ferenc Jóska, Ferenc Ferdinánd és Vilmos császár – ez számomra a legértékesebb.
A kertészkedésről is szívesen beszél Béla bácsi. Annál is inkább, mert a meg-megtorpanva, de mégiscsak közelítő tavasz számos tennivalóval szolgál a gyümölcsfáira is figyelni kénytelen gazdának.
– A kertemben most gyönyörűen virágzik az a néhány kajszibarackfám, amelyeknek virágai hosszú évek óta lefagytak. Most márciusban sajnos vagy hála az Istennek, rengeteg eső esett, és gyönyörű virágban vannak. Reménykedünk, hogy az idén megússzuk. Mindegy, hogy az előrejelzés mit mond, megérzem előre ezeket a dolgokat. Miért tudom ezeket? Mert Dávid Mihály minden évben elhozta nekem a naptárját novemberben, és akkor előre egész évben tudtam. De neki volt egy sejtése, és ő azt mondta, hogy olyan rossz időszak következik Magyarországon, meg Európában mindenütt, amit fel sem fogunk. Tudniillik a rengeteg jármű nagyon szennyezi a környezetünket, ami kihat az időjárásunkra is.
Fotó: Sipeki Péter
Kubala cipője, Messi díjai
A foci is egy nagy szerelem a Béla bácsi életében. A sportág iránti elköteleződése is Sóstón kezdődött. Fiatal fodrászként ott dolgozott, s minden hétfőn a futballistákat, NB II-eseket, majd az NB I/B-eket, aztán – mint meséli – az első osztályban Temesvárit is nyírta.
– Sóstón fürödtek, hétfőn meg masszíroztak. A tanácsüdülőben volt Székely bácsi, az adott nekik minden hétfőn egy jó kaját. Hát olyan „lájtos” ételek voltak, mint körömpörkölt, pacalpörkölt, csülök. A futballisták, akiket nyírtam, megszerettek, és hoztak nekem tiszteletjegyet. Kénytelen voltam menni, mert jöttek nyiratkozni, s kérdezték, mit szólok a Szpari lejátszott meccséhez. A Spartacus-vonzalmam máig megmaradt, a mai napig szeretem a csapatot.
A Barcelonával kapcsolatban is különleges szenvedély fűti.
– A Barca nekem nemcsak Messi. Már Puyoléktól kezdve drukkolok nekik. Hál' Istennek kétszer-háromszor már voltam kint Barcelonában. A világhíres arénájuk a Camp Nou, persze, hogy nagy élmény, hiszen ott játszott Kocsis, Czibor, de volt egy még híresebb ember, akinek a szobra a Barcelona Stadion előtt áll: Kubala László. A nők nagyon szerették, rendkívül jóképű, jóvágású volt. Szóval miattuk szerettem meg a Barcelonát, a mai napig szurkolok nekik. Hihetetlen érzés volt kézbe venni Kubala cipőjét, Messi díjait...
Földi Béla fodrászmester csak nyír, borotvál és mesél, mesél...
