X, Y, Z-generációk: tényleg nem egy nyelven beszélnek?

Sokat hallani a generációs különbségekről, a generációk jellemzőinek besorolásáról. Az idősebbek furcsán néznek, miért kell elnevezni a nemzedékeket, mit jelent az X, Y, Z, Alfa, Béta, vagy Gamma generációhoz tartozni. – Honnan ered és mennyi létjogosultsága van a generációs megközelítésnek? – tette fel a kérdést Székely Levente szociológus, az MCC Szociológiai Műhely vezetője, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója nemrégiben Nyíregyházán tartott előadásán, melynek a legelején eloszlatta a tévhiteket.

Generációelmélet: kezd a horoszkópok irányába elmenni? 

Kezdte azzal, hogy a generációelmélet, a generációkutatás kifejezetten divatos manapság és nagyon sokan foglalkoznak vele, beleértve a reklámszakembereket a HR-eseket, akik munkájuk során építenek a generációs jellemzőkre, ezek alapján profilozzák pl. a fogyasztási szokásainkat is. Azonban ne tekintsen senki a generációs besorolásokra úgy, mintha valóban mindenkire rá lehetne húzni ugyanazokat a jellemzőket. 

 –  mondta a szociológus. – A generációk gondolkodás- és viselkedésmintáinak megismerése adhat kulcsot egymás megértéséhez és elfogadásához, ez nem vitás – tette hozzá az előadó, majd kiemelte: a technológia fejlődése meghatározó szerepet játszik ezen a területen is, ez alapján jobban megérthető a generációk közötti különbségek. Utalt a digitális őslakosok és digitális bevándorlók kifejezésekre is, melyek a nemzedékek virtuális világhoz való viszonyulását fejezik ki. Dr. Székely Levente hangsúlyozta, ő nem generációkutató, hanem szociológus, aki a szociológiatudományból, a kommunikáció- és médiatudományból indult ki, amikor erről a témáról beszél.

Ami összetartja a nemzedékeket...

– Ha a különböző generációk médiahasználatát vesszük figyelembe, akkor az 1938-39 előtt születettek a veteránok, majd jön babyboom nemzedék, az X generáció, az Y generáció, az 1995 után született Z generáció, de léteznek egyéb generációs megközelítések is, ami alapján azt mondjuk: digitális bennszülöttek, Gréta- generáció, covid-nemzedék. Mégis, mi az alapvető különbség az idősebb és a mostani fiatal-generációk között? Az, ahogyan az információkat szerzik, ahogyan az információkat feldolgozzák – válaszolt a szociológus, és a közösségi média erejét egy példán keresztül tette érthetővé (és humorossá, szerk.) a hallgatóság számára.  Mutatott egy fotót egy külföldi egyetemről, ahol meghibásodott az ajtó, nem nyílt ki, nem működött napokig. Az egyetemisták rögtön mém-gyártásba kezdtek, az ajtót telis-tele plakátolták a vicces képekkel. Az egyetem vezetése először nem vette a lapot, leszedte a humoros mémeket, majd amikor megértette a hallgatók „üzenetét”, megcsináltatta az ajtót, miközben élőben közvetítették a facebookon a hiba elhárítását. Ez a szimbolikus példa jól demonstrálta, hogy a digitális térben zajló események milyen módon befolyásolják a mindennapi életünket és reakcióinkat, hogyan alakítják a gondolkodásmódunkat, valamint a generációs különbségek hogyan jelennek meg a kommunikációban. 

Az előadás előtt készült beszélgetést itt hallgathatják meg: