Fegyveresek vigyáztak a nyíregyházi állatorvosra – oda merészkedett, ahová csak kevesen mernek

Kevés embernek adatik meg, hogy az ablaka alatt impalák futkossanak, vagy hogy munka közben varacskos disznók sétálgassanak mellette – dr. Biácsi Alexandra e szerencsés kivételek közé tartozik. A Nyíregyházi Állatpark főállatorvosa egy nemzetközi csoport egyetlen magyar tagjaként februárban Kenyában járt, bázisuk, a Naivashában lévő kutatóközpont területére pedig szívesen jártak be a szavanna állatai. A vadállatorvos a napokban a VOKE Vasutas Művelődési Házban mesélt az afrikai élményeiről, és kiderült: az ott töltött három hét komoly munkával telt, csupán egyetlen napjuk volt a kikapcsolódásra. De az is elég volt ahhoz, hogy teljesüljön élete egyik nagy álma.  

A Nyíregyházi Állatpark főállatorvosát fegyveres őrök kísérték

A nemzetközi csapat öt kontinens 27 vadállatorvosából állt, a projekt célja pedig többek között a biodiverzitás megőrzése, a populációk felmérése és kutatások elvégzése volt. Finn, olasz, spanyol, belga, angol, skót, ugandai, nigériai, hongkongi, indiai, kanadai, kambodzsai, ausztrál és kenyai kollégáival Kenya nemzeti parkjaiban dolgoztak, és mindenhová fegyveres őrök kísérték őket, ahogyan egyébként a turistákat is: a parkokban nagyon sok ragadozó él, ezért egyedül senki sem mehet be ezen területekre. 

– Mi azt gondoljuk, hogy a szavannák állatai közül az oroszlán a legveszélyesebb, a helyiek viszont a kafferbivalytól tartanak a leginkább, mert az, ellentétben az oroszlánnal, akkor is megtámad és földbe döngöl, ha jól van lakva. 

Ez utóbbi feladat közel áll a szívemhez: a Nyíregyházi Állatparkban is szívesen végzem a műtéteket, mert nagy szaktudást és összehangolt munkát igényelnek – ez a művelet rizikós, azért az a cél, hogy az állat a lehető legrövidebb ideig legyen altatásban. Jóleső érzés volt megtapasztalni, hogy nem kellett szégyenkeznem, s hogy a tudásommal és tapasztalatommal hozzájárulhattam a feladatok sikeres elvégzéséhez: ez is azt mutatja, hogy itt, Nyíregyházán nagyon magas színvonalú munkát végzünk – fogalmazott a SóstóZoo főállatorvosa, aki találkozott leopárdokkal, maszáj zsiráfokkal, zebrákkal, jávor antilopokkal, fekete páviánokkal, hiénákkal, keselyűkkel, orrszarvúkkal, vízilovakkal és afrikai elefántokkal is. 

Zebracsordák a síneken 

– Kenyában egyre inkább kezdenek elmosódni az emberek, illetve az állatok lakta területek közötti határok, ezért nem ritka, hogy a gnú- vagy zebracsordák kelnek át az utcákon vagy vasúti síneken, emiatt sok a baleset is. Egymást érik a vulkánok, ezek egy része ma is aktív. Az ott élők számára teljesen természetes, ha bármelyik kitör, engem viszont meglepett, hogy amikor a nagy forróságban egy kis hűsítésre vágytam, hiába léptem bele egy forrásba, az is forró volt. Amikor egy elhullott gólyát boncoltunk, azon gondolkodtam, hogy talán Magyarországról is érkezhetett volna, de mint kiderült, Ausztriából repült Kenyába – mesélte dr. Biácsi Alexandra, akinek az volt az álma, hogy láthasson elefántokat elvonulni a Kilimandzsáró előtt. – Ugyan Afrika legmagasabb hegye Tanzániában van, ám Kenyából a legszebb a rálátás.

És amikor ott jártam, egy elefántcsorda vonult át a parkon úgy, hogy mögöttük a távolban ott magasodott a Kilimandzsáró. Bevallom őszintén, elsírtam magam – tette hozzá az állatorvos, aki a Kenyában töltött három hetet nemcsak szakmai szempontból tartja kiemelkedőnek: bár az idő legnagyobb részét munkával töltötték, megismerhette Kenya egyedülálló élővilágát, s kiváló kollégákkal dolgozhatott együtt.