2025.04.27. 13:00
Szedik a sátorfájukat és máshol kezdenek új életet a szabolcsiak?
Lassan elnéptelenednek Magyarország egyes részei. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből 2024-ben egyenként 16–20 ezer ember költözött el az ország más részeibe – derül ki a KSH előzetes belföldi vándorlási adataiból. Ennek apropóján az OTP Ingatlanpont nemrég azt vizsgálta, milyen vándorlási tendenciákat lehetett látni, és azok milyen hatással lehettek a lakásárakra.
Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék népességszáma több mint 2500 emberrel csökkent az oda- és elköltözések különbözeteként, a harmadik legnagyobb népességveszteség pedig Hajdú-Bihar vármegyét érintette, körülbelül 1250 fővel – derült ki a KSH népmozgalmi adataiból.
Illusztráció: KM-archív
Ezzel szemben a legnagyobb pozitív belső vándorlási egyenlege
- magasan Pest vármegyének volt, ahová 5800-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmentek az országon belül máshova.
- A második Győr-Moson-Sopron vármegye volt 1500 fős pozitív szaldóval,
- míg a harmadik Fejér 1150 fővel
– idézte az ingatlanközvetítő hálózat a beszédes adatokat.
Szabolcs-Szatmár-Bereg: több ezren hagyták el a vármegyét
Az elmúlt öt évben, azaz 2020 és 2024 között összességében
Budapest népessége csökkent a legnagyobb mértékben, körülbelül 26 ezer fővel.
A csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, és csupán tízezerrel kevesebben költöztek oda, aminek az oka jórészt az előző évben, 2020-ban kitört koronavírus-járvány volt. A pandémia miatt sokkal elfogadottabb lett, ugyanis a home office intézménye, ami arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre, elsősorban és leginkább az agglomerációba költöztek – írja a Világgazdaság.
A Covid alatt megváltozott folyamatok a 2021-es Pest vármegyében látott rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkoztak.
Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás,
a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent. Ezzel szemben Pest vármegye közel 52 ezres pozitív szaldója kimagasló, mögötte jön Győr-Moson-Sopron, aminek lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.
A belső vándorlás és az ingatlanpiac helyzete
A belső vándorlás csak egy része a népesedési folyamatoknak, a népességszám alakulása függ a természetes szaporulattól, azaz
- az élve születések és
- az elhalálozások mérlegétől is.
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a belső vándorlás mellett hogyan alakultak a lakásárak, hiszen elméletileg egymásra ható folyamatokról van szó. Erről részletesen ide kattintva olvashatnak a Világgazdaság cikkében.
