2025.04.27. 11:10
Nem négylábú GPS, de segít a biztonságos közlekedésben
Mit gondolnak, mióta tudjuk biztosan, hogy vannak állatok, melyek feladata, hogy segítsék a látássérült embereket? A vakvezető kutyák világnapja apropóján eláruljuk: az erről tanúskodó legkorábbi emlék a pompeii ásatások során került elő.
A vakvezető kutyák a biztonságos és gyors közlekedésben mellett a társadalmi beilleszkedésben is segítik látássérült gazdáikat. Ezekre a különleges, okos négylábúakra örömmel és elismeréssel tekint mindenki, aki látja őket munka közben. Azt már viszont kevesebben tudják, hogy a vakvezető kutyáknak is van világnapjuk, méghozzá minden évben április negyedik szerdáján.
Illusztráció: MW-archív
Vakvezető kutyák: nem GPS-ek és nem taxik
Amikor a vakvezető kutyák világnapja apropóján a látássérültek közlekedéshez használt eszközeiről kérdeztük Nemes-Nagy Tündét, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke a fehér botot említette elsőként.
Manapság azt mondják, hogy majd segít a mesterséges intelligencia – nem lehetetlen, de az csak kiegészítő eszköze lehet a közlekedésnek. Ma Magyarországon nincs olyan fehér bot, amit receptre lehet felíratni. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségénél (MVGYOSZ), Budapesten lehet megvásárolni, mindenkinek olyan méretűt választhat, ami ideális a magasságához. És vannak az „élő segédeszközök”, azaz a vakvezető kutyák. Ma Magyarországon három kutyaiskolától igényelhetnek a látássérültek kutyát: a MVGYOSZ-tól, a debreceni Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítványtól, illetve a miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola Alapítványtól. Utóbbiak nemcsak vakvezető, hanem segítő kutyákat is képeznek
– magyarázta Nemes-Nagy Tünde. Hozzátette: MVGYOSZ évente nyolc-tizenkét vakvezető kutyát ad át, melyek kiképzése kőkemény munka, éppen ezért rendkívül költséges, megközelítőleg másfél millió forint ebenként. Ettől függetlenül a látássérültek Magyarországon ingyen kapják őket, míg például Csehországban a kiképzés összegének tíz százalékát a gazdi állja.
A vakvezető kutyák feladata, hogy a látássérült embert biztonságosan vezessék a közúti forgalomban. Megállással jelzik az akadályokat, majd biztonságosan kikerülik azokat, utat keresnek bonyolultabb akadályok, például útlezárások vagy a járdán parkoló autók esetén, valamint meghatározott objektumokat, gyalogátkelőt, lépcsőt, ajtót, buszmegállót, ülőhelyet, és bejeleznek a gazdájuk részére. A vakvezető kutya nem taxi és nem GPS, a látássérült gazdának kell tudnia tájékozódni és a megfelelő vezényszavakkal irányítani a kutyát.
Cooper igazi lelki társ
Petrus Anna vak, 12 éves kora óta semmit nem lát. Azelőtt meg tudta különböztetni a nagy betűket, a színeket, felismerte az arcokat, ám akkor bevérzett a szeme, s azóta teljes sötétségben él. Ettől függetlenül utazik, dolgozik, tanul – jogi diplomát szerzett –, kirándul, s igyekszik minél teljesebb életet élni. Ebben segítségére van Cooper, a csokibarna labrador.
Fotó: Dodó Ferenc / KM-archív
Mint azt korábban elárulta, Anna sokáig gondolkodott azon, hogy legyen-e vakvezető kutyája, de végül elhatározta magát, beadta az igényét, Cooper pedig 2020. december 1-je óta van vele.
Számomra sokkal többet jelent egy vakvezető kutyánál. Lelki többletet ad, és bízom benne, hogy én is neki. A társamnak tekintem: segít közlekedni, de ha leejtek valamit, azonnal ugrik és hozza
– mondta a nyíregyházi lány. A vele készült beszélgetés itt olvasható:
A vakvezető kutyák világnapjának története
- Időszámításunk szerint 79-ből származik az első, vak embert vezető kutyák létezését bizonyító emlék: a pompeii ásatások során találtak ilyen ebeket ábrázoló festményeket. Az azóta eltelt évszázadok során különböző országokban használtak vakvezető kutyákat, például az ókori Kínában és a középkori Európában is. Az 1700-as és 1800-as években a történészek és az antropológusok több utalást találtak vak embert vezető kutyára óvodai versikékben és történetekben. Az 1800-as évek közepéig nem létezett még vakvezető kutyákat elismerő jogszabály, elsőként a brit parlament mentesítette gazdáikat az ebadó alól 1838-ban. Intézményesített kiképzésük az 1900-as évek elején kezdődött, 1934-ben Guide Dogs for the Blind Association néven alapították az első vakvezetőkutya-kiképző szervezetet Angliában. Magyarországon – hivatalosan – 1979 óta létezik vakvezetőkutya-kiképzés, 2002-ig egyedül a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) foglalkozott ezzel, később különböző alapítványok és egyesületek is – olvasható a szervezet honlapján.
