2025.05.14. 14:45
Mi vezet odáig, hogy valaki agyonverje a saját apját?
Szerdán állt bíróság elé az az ajaki férfi, aki tavaly nyáron egy széklábbal verte agyon az apját. F. G. több mint harmincszor ütött, ezért különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják.
Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés – súlyos vád, amivel kapcsolatban a törvény feketén-fehéren kimondja, hogy aki ilyen szörnyű tettre vetemedik, azt hosszú időre börtönbe kell zárni. Egy 29 éves ajaki férfi brutális apagyilkosság miatt állt bíróság elé szerdán. A magas, sovány és sápadt F. G. távmeghallgatással vett részt a dr. Molnár István bíró vezette előkészítő ülésen. A képernyőn egy megtört, kisírt szemű férfit láttunk, aki, ha tehetné, visszaforgatná az idő kerekét, és semmissé tenné azt a végzetes napot.
Fotó: Csáki Alexandra
A vádirat szerint a férfi együtt élt az édesapjával, a néhai F. M.-mel. A sértett évek óta italozó életmódot folytatott, részegen kötekedett, szidalmazta a családtagjait. F. M. 2024. augusztus 15-én 18 óra 15 perc körül ismét ittasan érkezett haza. Ordítozni kezdett a vádlottal, mire F. G. visszakiabált, és a felek közt vita alakult ki. A vádlott dühében felkapott egy 80 centis széklábat, mert úgy gondolta, hogy apja rá fog támadni. A sértett kiabálva a fia felé indult, ököllel a vádlott felé ütött, de nem érte el. Ezt követően F. G. a jobb kezében lévő széklábbal legkevesebb egyszer nagy erővel, míg legalább 13 alkalommal közepes erővel fejen ütötte a sértettet, illetve testszerte is lesújtott hozzávetőleg hússzor kis és közepes erővel, jellegzetes vonalas sérüléseket okozva ezzel. Az apa 15x10 centiméteres nyílt koponyatörést, agyzúzódást és traumás sokkot szenvedett el, melynek következtében a helyszínen elhunyt. A sértett halála olyan fájdalommal és szenvedéssel járt, amely a halál bekövetkeztével szükségszerűen együtt járó testi és lelki szenvedést jelentősen meghaladta. A fenti tényállás alapján F. G.-t különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolom. Amennyiben a vádlott az előkészítésen beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a törvényszék vele szemben 15 év fegyházbüntetést szabjon ki és 10 évre tiltsa el a közügyek gyakorlásától – ismertette dr. Mészáros Attila ügyész.
A 29 éves férfi zokogva hallgatta végig a sorsfordító estén történtek kivonatát, majd bírói kérdésre elmondta: csak részben érzi magát bűnösnek, és nem mond le a tárgyalásról. Kirendelt védője, dr. Szabó Sándor hozzátette: a vádlott nem tagadja a tettét, de érdemes megismerni azokat a körülményeket, folyamatokat, melyek az édesapja megöléséhez vezettek. F. G. úgy döntött, vallomást tesz, így tárgyalással folytatódott az ülés.
Emberölés: mi vezetett idáig?
Nagyon nehéz másfél óra következett. Mindaz alapján, amit az ajaki férfi elmondott, egy zsarnokoskodó, agresszív apa képe rajzolódott ki, aki félelemben tartotta az egész családját, a külvilág azonban semmit nem vett észre ebből.
- F. G. úgy emlékszik, hogy régen is ivott az édesapja, de az alkohol iránti sóvárgása a húga születése után súlyosbodott. A szülők tíz éve váltak el, az apa és fia a családi házban maradtak, míg anya és lánya a ház melletti kis lakban éltek, ahol F. G.-nek már nem volt hely.
- A sértett négy napot dolgozott, négyet otthon volt, a pihenőnapjain rendszeresen lerészegedett, ordítva szidta a volt feleségét és a fiát, fenyegette őket, a több műszakban dolgozó vádlottat nem hagyta aludni.
- Egy idő után eldurvult a helyzet, az apa többször próbálta megütni a család tagjait, ilyenkor a körülbelül 60 kilós F. G. anélkül, hogy megütötte volna, lefogta mázsás apját, míg megérkezett segítség vagy F. M. lecsillapodott.
- A tragédiát megelőző egy-két hónapban már tarthatatlanná vált a helyzet, folyamatosan attól rettegtek, mi vár rájuk otthon.
A családfő 2024. augusztus 15-én délután részegen ért haza, és szinte azonnal ordítozni kezdett, ahogy belépett a házba. Kiabálva és káromkodva ment be a szobájába és vágta be az ajtót, majd csak mondta és mondta a magáét. Fia a saját szobájában volt, éppen fürödni készült, mert másnap hajnalban kellett kelni a munkája miatt. Abban a reményben, hogy – mint máskor – ha az apja kitombolja magát, tud majd egy kicsit aludni, visszaszólt neki, és hamar veszekedés alakult ki közöttük. A részeg férfi egyfolytában azt kiabálta, hogy ez az ő háza, ő az úr otthon, meglátják, mindenkit eltakarít onnan, mire F. G. visszakiabált, hogy a ház fele az anyjáé, ugyanúgy joguk van ott lakni, mint neki. A 29 éves férfi állítása szerint ekkor döngő léptekkel elindult kifelé az apja. A vádlott már a járásából tudta, hogy nagy baj lesz, azért magához vett egy széklábat, abban bízva, hogy rá tud vele ijeszteni a sértettre.
Elkezdett kiabálni nekem, hogy üss meg, ha mersz, rád fogom hívni a rendőröket, közben jött felém. A fejem felé ütött egyet, de nem ért el, én pedig a jobb kezemben lévő széklábbal megütöttem a karját. Meglepődött, de csak jött felém, közben kiabálta, hogy megöllek, meg hogy nem lehettek ennyire hülye. Még egyszer megütöttem szemből, bal oldalt találtam el a bordák magasságában. Láttam a tekintetében, hogy nem akar megállni
– idézte fel sírva F. G. , aki elmondta: a nappaliban voltak, kergették egymást a bútorok között. Az apja felborította a kettőjük között lévő asztalt és ismét meg akarta ütni, ezért a keze felé lendítette a széklábat, de véletlenül az arcát találta el.
Ordított, hogy már rég meg kellett volna öljön minket, én meg arra gondoltam volna, hogy jobb is lett volna, mert akkor nem kellett volna átélnem ezt a szenvedést. Azután már semmire nem emlékszem, nem tudom, hogy hányat ütöttem, de a következő képem az, hogy apám ott fekszik a hason a földön. Láttam, hogy nem mozdul, ezért odatartottam az ujjamat az orrához, de nem jött ki levegő. Ekkor felhívtam édesanyámat, és elmondtam neki, hogy megöltem apát.
Az asszony a szomszéd utcából rohant haza egy rokonukkal együtt, közben a fia megmosakodott, de nem tüntette el a véres ruháit, nem takarított fel, nem rejtette el a véres széklábat.
Annyira bántott, amit tettem, hogy meg is akartam magam ölni, de rájöttem, hogy ez nem old meg semmit, úgyhogy erről lemondtam. Amikor anyáék bejöttek a kapun, én hívtam a segélyhívót, hogy bejelentsem, mit tettem. Mondtam, hogy én csináltam, én akarom elmondani, vállalom a felelősséget.
Fotó: Csáki Alexandra
Álmában ő az áldozat
F. G. három ütésen kívül semmire nem emlékszik, mint elmondta, azóta rémálmai vannak, látja maga körül a sok vért, apja hangját hallja, aki azt kérdezi tőle, hogy „Mit tettél, fiam? Megérte?”, máskor ő az áldozat és F. M. az, akinek a székláb van a kezébe. Elárulta, hogy börtönben pszichológus is foglalkozik vele.
Már nem tudom, mi a valóság és mi az álom.
A bíró felolvasta az egyik korábbi vallomását, amiből kiderült, hogy F. G.-t 9-10 éves korában szexuálisan bántalmazta az apja, amikor részeg volt, és senki nem volt otthon rajtuk kívül.
Három-négy hónapon keresztül csinálta, hetente kétszer, úgyhogy vagy 25–30 alkalommal biztos. Nagyon szégyelltem, de sem anyának, se senkinek nem mondtam el. Nem mertem szólni, attól féltem, hogy ha ez kiderül, apám bántani fog, vagy nem fognak nekem hinni. A mai napig kísért ez a dolog... Én erről eddig nem beszéltem, de most úgy döntöttem, elmondom, hogy lássák, milyen volt a viszonyom az apámmal.
A tárgyalás június 18-án a tanúk meghallgatásával folytatódik.
