2025.05.12. 17:58
Meddig maradnak még a Fagyosszentek? Mikor jön már a jó idő?
A szokások elsősorban a mezőgazdasághoz, az időjárás-jósláshoz, valamint a tisztasághoz és a védelemhez fűződnek. A Fagyosszentekhez, azaz Pongrác, Szervác, Bonifác napokhoz, május 12., 13., 14. számos népszokás és hagyomány kapcsolódik a magyar néphagyományban.
A Fagyosszentek napjai a magyar népi hagyományban a Pongrác, Szervác, Bonifác napokat (május 12., 13., 14.) jelölik, valamint Orbán napját (május 25.). Az Ipoly mentén a hagyomány Zsófia-napig (május 15.) is számít rájuk - írja a nepszokasok.hu.
Mit jelent a Fagyosszentek?
A Fagyosszentek a késő tavaszi fagyok idejére utal, amikor a növényzet még különösen érzékeny. A megfigyelések szerint ebben az időszakban gyakoriak a hőmérsékleti visszaesések, ami károsíthatja a sarjadó növényeket.
A Fagyosszentek jelenségét már a meteorológiai tudomány is régóta tanulmányozza. A jelenség Európa több részén is megfigyelhető, és a légnyomás változásaihoz kapcsolódik. A magyar néphagyományban számos történet és hiedelem fűződik ezekhez a napokhoz.
A néphagyományban számos hiedelem kapcsolódik a Fagyosszentekhez. Ezek között szerepel, hogy a szentek különféle módon, például a Tisza közepén víz nélkül megfulladva, vagy szúnyogok által agyoncsipkedve haltak meg, ezért évente visszatérnek, hogy bosszantsák az embereket.
Szent Pongrác vértanú
Szent Pongrác Rómában végezte életét vértanúként, miután a császár előtt bátran védelmezte hitét. Tisztelete az 5. századtól kezdődött, és a keresztény közösség oltalmazójaként tisztelik.
Szent Szervác püspök
Szent Szervác, aki Maastricht püspöke volt, jelentős szerepet játszott a kereszténység terjesztésében. A maastrichti Szent Szervác-bazilika ma is őrzi emlékét.
Szent Bonifác vértanú
Szent Bonifác, aki Aglaida nemes hölgy szeretője volt, később a vértanúk holttesteinek megkeresésére indult, és vértanúhalált halt. Emelkedett lélekkel viselte a kínzásokat, és végül fejét vesztette.
