Horror Szabolcsban: feldarabolta és megfőzte a feleségét az építész

Az elmúlt hetekben több múltbeli, megyénkben elkövetett gyilkossági ügyet is megismerhettek olvasóink. Az 1940-50-es években íródott bűnügyi cikkek kifejezetten nyersen és szemléletesen mutatták be az eseteket, melyekről sokszor olyan részleteket is közöltek a lapok, amiket ma már kegyeleti okokból nem tárnak elénk. Most felidézünk egy különösen brutális feleséggyilkosságot, amiről 1948. július 10-én számolt be a Nyírségi Magyar Nép. Óriási érdeklődés előzte meg Ficsor Lajos statáriális tárgyalását. Már kora reggel nagy tömeg gyűlt össze a törvényszék előtt, mindenki be akart jutni az ülésre, látni akarták a bestiális gyilkost.

A tárgyalási nagyteremben ember-ember hátán szorong, a folyosók is megteltek. Izgatott zsongás, várakozásteli pillanatok. Pontosan 9 órakor négy fegyveres fogházőr kíséretében, megbilincselt kézzel hozzák a gyilkost. Lovaglónadrágban, kitömött vállú ruhájában úgy lépked, mint egy falusi ripacs, akinek most következik a nagyjelenete. Frissen van borotválva, még látszik a púder is rajta. Ficsor hű maradt ezekben a komoly pillanatokban is önmagához, öntelt pojáca most is, a nők bálványa... Érdekes, hogy a közönség nagy része nő. Elképzelhető a felháborodás, amikor a tárgyalás során napfényre kerül ennek a rongyembernek borzalmasan undok szerelmi élete – egészen a gyilkosságig.

Feleséggyilkosság: elkezdődik a tárgyalás

Kilenc óra 10 perckor dr. Sztehló János elnök vezetésével bevonul a rögtönítélő tanács. 
– A tárgyalást megnyitom... – kezdi el az elnök és átadja a szót dr. Zsivora Sámuel államügyésznek, aki a vádat ismerteti.
– Álljon fel! — szólítja a vádlottat az elnök. – Megértette a vádat? Bűnösnek érzi magát? 
– Igen! – mondja halk hangon Ficsor Lajos.
– Mondja el, hogyan történt a gyilkosság! 
– Hát kérem, úgy kezdődött, hogy kicsiny gyermek koromban a fejemre estem, ép ebből kifolyólag vannak pillanataim, amikor ködössé válik az agyam, nem tudom, mit cselekszem és ilyenkor nem vagyok beszámítható... – így kezdte Ficsor a vallómását, gyáván, összefüggéstelenül hazudik. Enyhítő körülményeket keres borzalmas tettére. Ködösít, de Sztehló elnök minden kérdése úgy vág, mint az éles borotva. Zsákutcába szorítja ezt a falusi pojácát, akinek saját vallomása szerint nem volt másra ideje, csak a munkára és a szerelemre. Soha nem olvasott el egy újságot, egy könyvet. 

A Nyírségi Magyar Nép beszámolója szerint Ficsor Lajos 1910-ben született, négy felsőipari iskolát végzett, kitűnő rajzoló és jó építőmester volt, sok pénzt keresett. A férfi 1934-ben elvett feleségül egy pincérlányt, aki sokat ivott, ezért elvált tőle. A második felesége, Tolvaj Klára megcsalta, így ez a házasság is véget ért. A harmadik asszonnyal, az áldozattal, Lukács Máriával hét évig éltek együtt. Ficsor ütötte-verte a nőt, enni sem adott rendesen neki, és folyton azzal fenyegette, hogy megöli. Az asszony, akivel közös gyermekük is született, félt tőle, de arra nem mert gondolni, hogy férje egyszer beváltja fenyegetését. Így következett el a szörnyű 1948. június 25-e, a gyilkosság napja.

Ficsor előzőleg zsírszódát vásárolt Nyíregyházán és egy nagy mosófazekat. A gyilkosság napján meghordatta vízzel a fürdőkádat, nikotinoldatot szerzett, és este 10 órakor hozzákezdett a mészárláshoz. Feleségét becsalta a fürdőszobába, pálinkával kínálta, de a pohárban nikotin volt. Az asszony észrevette és nem itta meg. Erőszakkal a szájába akarta önteni, de Ficsorné védekezett, erre fojtogatni kezdte, majd késével a mellébe szúrt. A szerencsétlen asszony sikoltozására a szomszéd szobában a gyermek felsírt, mire Ficsor az öldöklést abbahagyta és a gyermekéhez sietett. Visszatérve az eszméletlen asszonyt kivette a vízből, lefektette a földre, baltával levágta a fejét, majd a két karját, combját darabolta fel apróra. Tüzet rakott a konyhában és a sparheltre feltette a fazekat. Jó sok zsírszódát öntött a feldarabolt testrészekre, hogy még a csontok is szétfőjjenek. Reggelig nem tudta eltüntetni a hullát, a főzést abbahagyta, a megmaradt testrészeket belegyömöszölte egy betongyűrűbe. Egy napi pihenő után folytatja rémtettét. A betongyűrűt cementtel lezárta és elföldelte. 

A nők sorozata Ficsor életében

A tárgyalás során kitűnt, hogy a szeretők egész sorozata vett részt Ficsor életében, a vádlott azonban mindent legutolsó szerelmére, Maykó Lajosnéra akart hárítani. 

Jöttek sorban a tanúk. Farka Lívia a fiatal, jó megjelenésű 19 éves kemecsei „démon", aki a szembesítésnél dühös gyűlölettel hazudtolja meg a vádlottat. Neki is házasságot ígért Ficsor, szerelmes leveleire szép rózsákat is rajzolt. „Hazudta minden nőnek a szerelmet, miden nő kellett neki, aki útjába került. Semmi más nem érdekelte, csak a nő.” Nagy zúgás közepette érkezik a terembe Maykó Lajosné. Elmondja, hogy jó barátságban volt az áldozattal, sajnálta, hogy a férje állandóan ütötte-verte. Ficsorné maga kérte, hogy legyen az ura szeretője. Ficsor erre is rákényszerítette feleségét, őt leitatták és így lett szeretője a gyilkosnak. Akkor még nem tudta, hogy a férje a fogságból hazajön, három héttel a gyilkosság előtt jött meg a férje, és akkor szakított is Ficsorral. 

Ezek után az orvosszakértőket hallgatják meg. Ficsor, a gyilkos épelméjű, nagyon is értelmes ember, aki tudatában volt annak, hogy mit követ el. A bíróság délután 3 órakor szünetet rendelt el és a tárgyalást délután fél 5 órakor folytatták. A vád- és védbeszédek után került sor az ítélet kihirdetésére. A rögtönítélő bíróság este 19 óra 30 perckor meghozta ítéletét. A vádlottat gyilkosság bűntettében mondták ki bűnösnek és halálra ítélték. Ficsor Lajos merev állásban hallgatja végig az ítéletet. A halál szóra kissé megremeg, szaporán pislog, majd az elnök kérdésére hangosan kiáltja, hogy kegyelmet kér. A rögtönítélő bíróság kegyelmi tanáccsá alakul át és néhány perces tanácskozás után meghozza döntését: Ficsor Lajos nem méltó kegyelemre! Az ítélet kihirdetése után egy órával a feleséggyilkos Ficsor Lajost a fogház udvarán kivégezték.