2025.05.20. 17:23
Két szabolcsi település, két magyar űrhajós – ritkán látott retró fotók a hazai űrutazás hőskorszakából
Negyvenöt évvel Farkas Bertalan történelmi űrrepülése után újra magyar űrhajós indul a világűrbe ismét egy szabolcsi településről. Különleges képgalériát mutatunk a hazai űrutazás hőskorából.
1980 májusában Magyarország belépett az űrkorszakba: Farkas Bertalan, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gyulaháza szülötte, első magyarként jutott ki a világűrbe. 45 év telt el azóta, és a magyar űrtörténelem újabb fejezethez érkezik: 2025. május 29-én Kapu Tibor, Nyíregyházáról, a SpaceX Dragon űrhajóján indul útnak a Nemzetközi Űrállomásra. –írja a Ripost

Fotó: Fortepan/Mari Gabriella
Két magyar űrhajós két szabolcsi település
Május végére Szabolcs megye lesz az a néhány négyzetkilométernyi terület az egész világon, ahol a legnagyobb lesz a száz főre jutó űrhajósok aránya. Farkas Bertalan aki az első magyar űrhajós és Kapu Tibor, aki most indul űrútjának szintén egy szabolcsi településről.
Gyulaháza, Farkas Bertalan szülőfaluja ma már űrmúzeumként várja a látogatókat.
Egykor a település fő látványossága egy MIG–21-es vadászgép volt, amelyhez iskolás csoportok érkeztek a környékről.
Az 1980-as években a „Farkas Berci-kultusz” országos méreteket öltött: rakétás játékok, pólók, szatyrok, csokoládék árasztották el az üzleteket – több mint egymillió relikviát gyártottak a hőssé vált űrhajós tiszteletére.
Az űrkorszak kultusza nemcsak a hétköznapokat, hanem a mozivásznat is meghódította. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és a keleti blokk országaiban egymás után születtek a sci-fi klasszikusok – a Jetson családtól a Star Warson át Tarkovszkij Solarisáig. A korszak igazi ikonjaivá főként a szovjet űrhajósok váltak: Gagarin nevét iskolák, játszóterek és erőművek viselték, de hasonló megbecsülés övezte Valentyina Tyereskovát és Alekszej Leonovot is.

Fotó: Fortepan / Krantz Károly
Farkas Bertalan űrútja Valerij Kubaszov parancsnok társaságában nyolc napig tartott. A Szaljut–6 űrállomáson orvosi, technológiai és környezeti kísérleteket végzett, ám ezek tudományos hozadéka kevéssé került be a köztudatba. Az űrrepülés inkább szimbolikus diadal volt: az Interkozmosz program részeként Magyarország az ötödik szocialista országként küldött embert az űrbe. Az űrhajós programok a szocialista Szovjetunió egyik legnagyobb büszkesége volt a hidegháború alatt.
A rendszerváltást követően a magyar űrkutatás háttérbe szorult, ám 2018-ban új lendületet kapott: a terület kormánybiztosi irányítást és önálló költségvetést is kapott. Farkas Bertalan ma is aktív szereplője a szektornak – a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának tagja, és 2019-ben állami kitüntetésben is részesült.
Most, hogy ismét magyar űrhajós készül a világűrbe, érdemes visszatekinteni, honnan indultunk – egy MIG–21-es árnyékából, két szabolcsi településről.
A galéria ide kattintva érhető el a Ripost cikkében a hazai űrutazás hőskoráról!