2025.05.10. 12:30
„Jöttek ezerrel, vittek ezerrel – a mentők igazából szupermenek"
Minden szó a köszöneté. Mentők napja: egy nap, amikor azokra gondolunk, akik pár perc alatt ott vannak, ahol baj történik.
„Isten éltesse az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), Isten éltesse a Bajtársakat! Köszönjük áldozatos munkájukat, eseménytelen szolgálatot kívánunk!" – olvasható az Országos Mentőszolgálat közösségi oldalán, ugyanis május 10-e a mentők napja.

Mentők napja: életekért küzdenek nap mint nap
A Mentők Napját Magyarországon minden év május 10-én tarták, annak emlékére, hogy 1887-ben ezen a napon alakult meg az ország első mentőegyesülete, a Budapesti Önkéntes Mentő Egylet, Kresz Géza vezetésével. Ez a nap a mentésben dolgozók – mentőtisztek, mentőápolók, gépkocsivezetők, orvosok és háttérdolgozók – munkájának elismeréséről szól. Az emberekben működik a hála, s ma már köszönő szavakkal ismerik el a mentők munkáját, ami nem kevés, hiszen az ország minden területén helyt állnak nap mint nap. Évente többszázezer, sőt, milliós nagyságrendű hívás még ennél is több kilométerfutás jellemzi munkájukat, s ami a legfontosabb: életeket mentenek, melyre sokszor csupán pár percük marad.
Ilyen kommentekben köszönték meg a munkájukat a mentők napján: „Jöttek ezerrel, vittek ezerrel, igazából szupermenek."
„Tisztelettel kívánok minden mentősnek erőt egészséget. Családi életükben nyugalmat, szeretetet boldogságot."
„Nem szeretnék regényt írni, de hálás szívvel gondolok a mentősökre. Az elmúlt héten nekem is szükségem volt a segítségükre. Szeretném elmondani, hogy végtelenül emberségesek, figyelmesek, segítőkészek és türelmesek voltak velem, ami sajnos a mai világban ritka kincs. Nem akarok túlzásokba esni, de köszönöm hogy a bajban velem voltak."
„Nem szeretnék posztot írni, de leghálásabb szívvel gondolok a mentőkre. Többször kellett kihívnom őket az utóbbi hónapokban és a hozzáállásuk, az emberségük példakép a mai világban. Volt, hogy többször több órát is várakoztunk a sürgősségin és figyeltem, ahogyan hozzák be a betegeket, ott is az az empátia... szívet melengető volt. Emlékszem, éjjel 23 óra körül behoztak egy hajléktalant. Az utcán feküdt, a mentős többször odament hozzá és azt kérdezte: ...uram tudok még segíteni valamit? De arra is emlékszem, amikor berohantam a kórházba és odafutottam a beteghordozó úrhoz és mondtam neki, kérem bevinné az édesapámhoz a telefonját? Mire ő: persze hölgyem, önnek még a csillagokat is lehoznám..."
Szolgálat és hivatás
Számtalan alkalommal kapunk hírt arról is, hogy akik a mentők kötelékében dolgoznak, szolgálaton kívül is segítenek, amikor bajt látnak. Egy nemrégieben törtét estet idéznénk fel vármegyénkből. Április közepén egy 14 éves kislány lett rosszul Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A gyermeknek görcsrohama lett az utcán, többen azonnal a segítségére siettek.
– Ekkor érkezett Kranyik Alex bajtársunk, aki éppen szolgálatból tartott hazafelé, mikor felfigyelt az eseményekre. Pontos tájékoztatást adott a kislány állapotáról a mentésirányításnak, megvizsgálta a gyermeket és elkezdte ellátását, miközben a szemtanúkat is instruálta, higgadtságával pedig gyorsan sikerült megnyugtatnia a jelenlévőket. Pillanatokon belül egy mentőegység is a helyszínre érkezett, akik átvették a gyermek ellátását és végül stabil állapotban kórházba szállították a kisbeteget.
– osztotta meg az OMSZ nemrégiben a történetet, melyből is látszik a mentők hivatástudata, tettrekészsége. (Az OMSZ megalakulásának történetéről és a szolgálat munkájáról ide lépve olvashat bővebben.)