2025.05.07. 12:21
Voks 2025 – a jövőnk lehet a tét az országgyűlési képviselők szerint
Már régóta téma Ukrajna uniós csatlakozása az Európai Unió tagállamaiban. A Voks 2025 –Véleménynyilvánító szavazásról tartott tájékoztatón ennek kockázatairól esett szó.
A napokban a vármegyei lakosság is kézhez kapja a Voks 2025 – Véleménynyilvánító szavazás íveit. Ennek jelentőségéről tartott sajtótájékoztatót szerdán Nyíregyházán dr. Vinnai Győző, dr. Tilki Attila és dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő. A rendezvényen dr. Vinnai Győző azt hangsúlyozta, hogy a magyarok jövőjéről is szól a szavazás, hiszen az EU vezetői most gyorsított eljárásban igyekeznek felvenni Ukrajnát az Európai Unió tagállamai közé, sőt az is elhangzott már, hogy 2030-ig ezt véghez is kell vinni.
Fotó: Miklós István
Voks 2025: sok területen lenne hátrány Ukrajna uniós csatlakozása
– Magyarországnak ebből csak hátránya származna. A mezőgazdaságnak okozott károk mellett a teljes hazai gazdaságot tönkre tenné Ukrajna uniós csatlakozása. Mindez munkaerőpiaci gondokat is okozhat, egészségügyi és közbiztonsági kockázatai is vannak
– hívta fel a figyelmet dr. Vinnai Győző, majd arra is kitért, a vármegyében május 6-a és 9-e között érkeznek meg a szavazólapok.
Azt is kérik, amennyiben valaki nem találná meg a szavazólapot, jelezze, hiszen ha valaki kiveszi azt a postaládákból, az bűncselekménynek számít.
– Hazánkat igen hátrányosan érintené Ukrajna uniós csatlakozása, de talán Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye lenne a legrosszabb helyzetben a földrajzi közelség miatt
– ezt már dr. Tilki Attila mondta el a sajtótájékoztatón. Azt is kiemelte, Ukrajna óriási mezőgazdasági területekkel rendelkezik, s a termelés során olyan vegyszereket is használnak, amiket az Európai Unióban már rég betiltottak. – A génmódosított termények is nagy kockázatot jelentenek, és sajnos ezekből is jutott már az uniós piacra.
Kétféle génmódosított kukoricát már engedélyezett is az EU.
A gazdaságról is érdemes még beszélni: az Európai Unió soha nem látott módon adósodott el az elmúlt években, ez Magyarországra is hatást gyakorol. Az óriási adósság egyik oka az orosz–ukrán háború, amire irgalmatlanul nagy összegeket költött eddig az EU, ráadásul Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvétele a tagországok közé legalább 15–20 milliárd euróba kerülne. Ez az összes tagállamnak vállalhatatlan, arról nem is beszélve, hogy több ország már évek óta vár az uniós csatlakozásra. Ezek az államok a csatlakozási feltételeket magas százalékban teljesítették, mégsem annyira fontos az ügyük, mint Ukrajnáé, ahol e kérdésben szinte sehol sem tartanak – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
Hasonlókról számolt be dr. Simon Miklós is, aki azt is kiemelte: az orosz–ukrán háború kirobbanása után a vármegyei emberek éjt nappallá téve segítették a harcok elől menekülő kárpátaljaiakat, sőt az Ukrajna belső területeiről érkezőket is.
– Ezek fényében nem értjük, miért mondják, hogy a magyarok Ukrajna ellen vannak. Azt viszont nem szeretnénk, ha Ukrajna gyorsított csatlakozása kárt okozna a magyar embereknek, a hazai gazdáknak. Arra kérjük a lakosságot, a Véleménynyilvánító szavazáson fejezzék ki a véleményüket
– zárta gondolatait az országgyűlési képviselő.
