2019.05.08. 19:10
Színpadon a beszláni pokol
A Mi és ők két gyermek szemén keresztül mutatja be a beszláni tragédiát.
Vilmányi Benett és László Lili | Fotó: Orlai Produkció
Egy ingus és csecsen fegyveresekből álló csoport több mint 1100 embert, köztük 777 gyereket ejtett túszul az észak-kaukázusi
Beszlán egyik iskolájában 2004. szeptember 1-jén. Háromnapi patthelyzet után az orosz biztonsági erők megrohamozták az épületet, harckocsikat, gyújtórakétákat és más nehézfegyvereket is bevetve.
Az iskolát robbanások sorozata rázta meg, amelyet tűz, valamint a túszejtők és az orosz biztonsági erők közötti kaotikus tűzharc követett. Legalább 334-en meghaltak, köztük 186 gyerek; több százan megsérültek és sokan eltűntek.
Emlékezetes alakítás
Carly Wijs 2014-es drámája, a Mi és ők a túszdrámát két gyermek szemén keresztül mutatja be, azt láttatja, ahogyan ők megélték a terrort. A két szereplő László Lili és Vilmányi Benett, mindketten Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea osztályában végeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Lilit a Móricz Zsigmond Színház nézői jól ismerhetik, hiszen Nyíregyházán töltötte a gyakorlatát, emlékezetes alakítást nyújtott a Macbeth-ben, de láthattuk A balek című előadásban is, amit a Mi és ők rendezője, Fehér Balázs Benő állított színpadra.
Vilmányi Benett a gyakorlatát a Radnóti Színházban töltötte, színházi szerepei mellett számos vizsga- és játékfilmben, illetve televíziós sorozatban is láthatták a nézők, ezek közül a legnagyobb visszhangot kiváltó alakítása a Terápia című sorozathoz köthető.
Pengeélen táncoltak
A BBC nem sokkal a túszdráma után készítette el azt a dokumentumfilmet, amiben a túlélő gyerekek mesélnek a tragédiáról. Carly Wijst, a darab szerzőjét is ez a film inspirálhatta. Fehér Balázs Benő egy interjúban azt mondta, ők is sokat tanultak abból, hogyan beszélnek a gyerekek.
– Tudjuk, hogy ők tényleg ott voltak, hogy milyen borzalmakat éltek át, és nézőként fájdalmas szembesülni a tényszerűségükkel, az önreflexiójuk hiányával. Két felnőtt máshogy mesélné a történetet, értelmezni akarná, figyelne arra, hogy milyen színben tűnik fel előttünk, hogy milyen hatást gyakorol ránk. Pengeélen kell táncolnunk, hogy ne legyünk hatásvadászok, de hatástalanok sem.
A téma és a szöveg csábítja a színészt a szomorúságra, az általános tragédiajátszásra. Az volt a legfontosabb, hogy konkrét feladatokat találjunk, folyamatosan meghatározzuk a beszélők és a nézők viszonyát. A gyerekek legritkábban akarnak megríkatni, inkább érdekességet közölnek és pontosan akarják illusztrálni a történteket – mondta korábban a rendező.
Az Orlai Produkció előadását május 18-án 19.30-tól a Krúdy kamarában láthatják az érdeklődők.
KM