Gazdag program

2019.07.05. 12:16

Móricz Zsigmond nyomában Szatmárban

„Olyan szép szülőföldem volt, amilyen csak a mesében lehet” – vallotta Móricz Zsigmond.

„Péter-Pál a reformátusoknál nem ünnep – a szenteket »bálványoknak« mondta édesanyám –, kivételt tett azonban Péter-Pál napjával, amely engem adott neki. Ennek az egy napnak megbocsátott, s hogy igazolja magát, egész pogány hitet alkotott, hogy Péter és Pál nem is voltak zsidók, ezek a mesékben a Jézus magyar kísérői voltak. Magyarok, ezért lett az ő napjuk a magyar aratási nap. Ezen a napon állanak búzába, ha esik, ha fúj. Ha az időjárás nagyon elkésett, akkor a Péter-Pál lova mérgesen nyerít végig a mezőkön. Roppant büszke volt azért édesanyám, hogy a fia éppen egy ilyen neves napon lett a világra. Pláne, hogy ebben az évben Péter-Pál még vasárnapra is esett. Dupla ünnep s hozzá: délben tizenkét órakor lett meg a gyerek. Édesanyám mindenben szimbólumot látott, s el volt telve büszkeséggel” – idézi fel születése körülményeit Móricz Zsigmond Életem regénye című művében.

Micsoda tündérsziget

Mindez 140 éve, 1879. június 29-én történt. A nagy regényíró innen, megyénkből indult. Egy apró kis faluban, Tiszacsécsén látta meg a napvilágot, szülőföldje, illetve Csécse világa, az ott töltött mintegy 6 év egész életében nosztalgikus érzést keltett benne. Utoljára halála előtt néhány hónappal, 1942 nyarán vallott erről. „Az a zavartalan boldogságom egész életemben vidított, hogy olyan szép szülőföldem volt, amilyen csak a mesében lehet. Mindig szégyelltem magam a gyermekeim előtt, hogy én nem tudtam nekik ilyen tökéletes, szabályszerű és elbűvölő szülőföldet biztosítani. Ők itt születtek, itt nőttek fel Budapesten. Budapest a világ legszebb városa, nem is születtek ennek rossz táján, ligetes volt az ott a Ludovikánál, szemben velünk a botanikus kert. Közel a Népliget. (…) De ehhez képest micsoda tündérsziget Csécse ott fenn a Tiszaháton, a szőke Tisza partján, a hatvankét házból álló kis falu, amely úgy körül van véve gyümölcsössel, szilvásokkal, hogy ha az ember szekérrel közeledik felé, semmit sem lát belőle távolról, csak a gyümölcserdőt és annak közepén a pompás fatornyot hegyiben egy kopjagombbal. Ez a falu igazán tiszta s valóságos gyermekkert.”

Nemcsak a rendkívüli író emlékezik szeretettel szülőföldjére, az utókor is hálával gondol vissza az innen indult híres szülöttre.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület szervezésében, Muzsnay Árpád és dr. Mercs István koordinálásában július 5–6-án kétnapos megemlékezést tartanak, amelynek fő támogatója a Bethlen Gábor Alap, az ügyét felkarolta a Szabolcs-Szatmár Megyei Önkormányzat, valamint Tiszacsécse és Börvely önkormányzata is, de mellettük számos szervezet, intézmény segítette a megemlékezés létrejöttét.

Gazdag program

A program ma 10 órakor kezdődik az író szobrának megkoszorúzásával, délután pedig öt, Móriczcal kapcsolatos előadást hallhatnak az érdeklődők Mile Lajos (Kolozsvár–Kistokaj), Cservenyák László (Mátészalka), Baranyai Norbert (Debrecen), Jánosi Zoltán (Budapest) és Karádi Zsolt (Nyíregyháza) tolmácsolásában.

Az irodalmi tanácskozás július 6-án a határ túloldalán, Szatmárnémetiben folytatódik, ott Dámné Rácz Magdolna, Szilágyi Péter, Felician Pop, Szilágyi Zsófia, Végh Balázs Béla, Mercs István, Egyed Emese, Kereskényi Sándor és Szabó Zsolt számolnak be a Móricz-kutatás új irányairól, eredményeiről.

A megemlékezést irodalmi kirándulás zárja, melynek végállomása Móricz Zsigmond népdalgyűjtő körútjának egykori állomása, Börvely lesz – tájékoztatta lapunkat dr. Mercs István.

KM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában