Örökségvédelem

2019.11.05. 20:00

Erdély rejtett, de megtalált kincsei

Olyan kincsekhez kerülhettünk közel, amelyek nem szerepelnek társas­utak programjaiban.

Kevésbé ismert a Bánffy-kastély Válaszúton, ami egyre romosabb állapotban van | Fotó: Elherdált örökségünk

Titkos kincsek, rejtett csodák világába invitálta nemrégiben közönségét Sipos László Forster-emlékérmes műemlék-fotográfus és világutazó, az örökségvédelem egyik hazai vezéralakja. A honi és külhoni világörökség és más helyi értékek nagy ismerőjének invitálását nem csupán remek előadói készsége miatt, de széles műveltsége okán is érdemes elfogadni. Ráadásul soha nem mondja el kétszer ugyanazt, vetített képes előadásait mindig újabb és újabb érdekességekkel fűszerezi. Legutóbb is így történt. Ráadásul gyönyörű komolyzenei betétekkel gazdagította az élményt, miközben feltárt egy „szeletet” Transilvania szépségeiből.

Amikor egy erdélyi utazás szóba kerül, a többségünknek általában a legismertebb helyek – Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Parajd, Szováta, Nagyszeben, Brassó – jutnak eszébe. Ám Sipos László ezúttal tudatosan azokat a kultikus úti célokat helyezte előtérbe, amelyek rendre kívül kerülnek a szokásos turistaútvonalakon.

Érdemesek a figyelemre

Ezért nem is Ártándnál vagy Csengersimánál léphettük át virtuálisan a magyar országhatárt, hanem Vállajnál. A megyei és külhoni templomtúrák avatott kalauza mindezzel a megye 7 csodája közé is bekerült, 1918-ban felszentelt ottani római katolikus templomra igyekezett ráirányítani figyelmünket, amit a magyar építészet egyik megújítója, Foerk Ernő tervezett. Érdekessége, hogy a szegedi Fogadalmi templom előtanulmányául szolgált, és aligha csodálhatnánk különleges színhatását, remekbe szabott rózsaablakait, ha az ide zömök tornyokat, hatalmas kupolát álmodó Schulek Frigyes kezei között formálódik.

– Nagykárolyban azért fontos megállni, mert miközben mostohán kezeljük, egy ­Loire menti kastélyokat idéző épülettel büszkélkedhet, amelyet Meinig Artúr szász­országi születésű tervező álmodott meg – folytattuk sétánkat. – A Károlyi-kúria a tiszadobi kastély után épült tíz évvel, és ma már gyönyörűen berendezett, itt látható egy régiségkereskedésben talált Madonna festmény Lucas Cranach Madonna-képének biedermeier másolata. Ne feledjük, 1530-ban itt született a bibliafordító Károli, Jászi Oszkár és Kaffka Margit, itt találkozott Petőfi Szendrey Júliával, Ady Endre pedig Márkus Ottiliával, imádott Itókájával, emléküket belvárosi szoborpár őrzi – sorolta Sipos László.

Kevésbé ismert a Bánffy-kastély Válaszúton, ami egyre romosabb állapotban van | Fotó: Elherdált örökségünk

Ezt követően néztük meg Zilahon Fadrusz János Wesselényi-szobrát, majd Várhely – az egykori Dacia provincia fővárosának – római kori köveit. Magyarvistán, Erdély egyik legrégebbi templomában az Umling Lőrinc festő és asztalos stílusában készült, 1677-ből való, gyönyörű mennyezeti kazetták és az egyedülálló Árpád-kori freskók miatt álltunk meg. Képzeletben még a harangtorony Mátyás királyunk által adományozott harangjának kondulását is hallani véltük. Nagyenyed a folytatásban emlékezni hívott. Itt, ebben a nagy kulturális kisugárzással ható városban mészároltak le 800 polgárt 1849 újesztendőjébe lépve, de nem hagyhattuk ki az 1622-ben alapított Bethlen-kollégium megtekintését sem, ahol olyan nagyságok tanultak, mint Apáczai Csere János, Áprily Lajos, Barcsai Jenő, Bethlen Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Köteles Sámuel vagy Szenczi Molnár Albert.

Utunk innen a világörökség első számú városába, Gyulafehérvárra vezetett. Erdély egykori fővárosának katedrálisa – amely a Kárpát-medence legnagyobbja – Hunyadi János és László, valamint János Zsigmond és édesanyja, Izabella királyné nyughelye. Sipos László nem csupán a román kori katedrális paramétereivel kápráztatott el, de történelmi tájékozottságával is, miként visszavezetett a 15 napos korában trónra „lépő” János Zsigmond korába, hogy végül áhítattal vethessünk egy pillantást a Lászlai-kápolnának a nyírbátori templom hálóboltozatához hasonlatos csillagboltozatára.

Kegytárgyak, templomok

Medgyesen Közép-Európa legnagyobb, 1432-ben épült történelmi orgonája és az evangélikus templom passióoltára ejtett ámulatba. Az utóbbi az egyetlen Erdélyben, ahol a passiónak Krisztus feltámadása az utolsó állomása. Szászkézd vártemplomában ismét csillagboltozatra találtunk, hogy a legek sorát a híres búcsújáró hely, Csíksomlyó közel két és fél méteres kegyszobrával folytassuk. Kevesen tudják, hogy Máriaradna ugyan kevéssé ismert, de ugyancsak fontos búcsújáró hely, ahol azt a – 1668-ban egy keresztény bosnyák kereskedő által adományozott, Máriát a gyermekkel ábrázoló – csodatévő papírnyomatot tisztelik, amely csodásan túlélte a 27 évvel későbbi tűzvészt.

Máriaradna a kegyképe miatt búcsújáró hely

Az út végéhez közeledve megnéztük Csíkszereda modern templomait – az 1200 ülőhelyes, Homonnai Albert Márton tervezte Szent Ágoston-templomot és a Makovecz-féle, a csengerivel egyszerre épült Millennium templomot –, majd Énlaka titkokat rejtő szentegyháza következett. Az utóbbi nem csupán az 1768-ból származó rovásírásáról híres, amelynek egyik tábláján az emberpár közös részt vállal a bűnbe­esésből, de arról is, hogy fala és oszlopai a Praetoria Auguszta római település köveiből emeltetett. Belestünk a kelta kultuszhelyre épült Karcfalvára, melynek erődtemplomát valóban befalazott asszonnyal erősítették, és Besztercén megnéztük Erdély legmagasabb evangélikus tornyát. Utunk végén – Sipos László szerencséjének hála – Válaszút (Wass Albert és Kallós Zoltán szülőhelye) 1820-ban emelt Bánffy-kastélyába is bejutottunk, hogy csodákkal eltelve, édes álom­utazásból ébredjünk ismét Nyíregyházán.

MJ

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában